h i r d e t é s

Az ESZOSZ károsultak bejutottak az államtitkárhoz. Megcsillant a remény?

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Az ESZOSZ károsultak bejutottak az államtitkárhoz. Megcsillant a remény?

2016. május 26. - 11:00
0 komment

Csepreghy Nándor azt ígérte, személyesen jár közben azért, hogy a 2800 munkavállaló megkapja végre az elmaradt járandóságát.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes,2016. május 25-én a kora esti órákban a  parlamenti  munkaszobájában fogadta az ESZOSZ károsultak képviselőit. A találkozó elején megköszöntük államtitkár úrnak, hogy fogadott bennünket, hiszen az elmúlt, közel egy év alatt, Csepreghy úr az első  felelős kormányzati vezető, aki szóba állt velünk, akit érdekelt  hogyan is élünk, mit kérünk a kormánytól.

Tájékoztattuk miniszterhelyettes urat, arról,  hogy mi  az ESZOSZ munkavállalói, több mint 2800-an, a munkaügyi központok közreműködésével kerültünk kapcsolatba a szövetkezettel. Azt gondoltuk, hogy "megütöttük a lottó főnyereményt", hiszen hosszú távú munkát, jó fizetést, biztos megélhetést ígértek számunkra. Hittük azt, hogy a szövetkezet vezetői ténylegesen segíteni szeretnének rajtunk, hiszen többségünk alacsony iskolázottságú, több éve óta nem dolgozott, sőt vannak közöttünk olyanok is, akik talán még egyetlen napot sem dolgoztak életükben. Rövid időn belül kiderült,  csak álmodtuk az egészet, s keserű volt az ébredés. Kiderült,  tanult emberek, úri huncutságaikhoz használtak fel bennünket. 

Elmondtuk,  a szövetkezet vezetői  elérhetetlenek voltak a számunkra, nem igazán érdekelte őket,  mi történik velünk, gyakorlatilag felszívódtak. Onnan tudjuk,  kik is ők, mert az interneten megtaláltuk többük  nevét  Somogy megyei teniszversenyek  résztvevői között. Elzárkóztak az érdemi kapcsolatfelvételtől,érzékeltették velünk, mi csórók a számukra nem vagyunk fontosak, hiszen egyetlen emberi szóra sem méltattak bennünket. Úgy gondolták az urak, hölgyek, hogy velünk nincstelen, szegény emberekkel büntetlenül tehetnek bármit.

Tájékoztattuk Csepreghy urat  arról, hogyan is élünk, és mi a tényleges helyzet, amit a mindennapokban  megélünk. Elmondtuk,  olvassuk, hogy  az érintett kormányhivatalok szerint lényegében minden rendben van, majdnem  mindenki kapott közmunkát, pár ember kivételével mindenki visszakerült a munkaügyi rendszerbe. Kértük, higgye el a valóság ennél sokkal szomorúbb, a kormányzati szervek információ sántítanak, nem a tényleges helyzetet mutatják be. Kitértünk arra, hogy:

a; nagy részünk  munkajogi helyzete nem rendeződött ,így lényegében munkát sem tudunk vállalni, közmunkára sem vagyunk  jogosultak, és nem kaphatunk foglalkoztatást helyettesítő támogatást sem, többünk papírjait még mindig a végelszámoló őrzi valahol. Vannak akik  hozzájutottak a papírjaikhoz, a többség azonban nem. Bért, az elmúlt 11hónapban nem kaptunk;

b; a szövetkezet  október közepén elindította a végelszámolást, , a felkért végelszámoló elkezdett levelezni az emberekkel, hosszú, több oldalas levelekkel, amit a többség nem is értett. Úgy látjuk ez belátható időn belül nem vezet semmilyen eredményre. Jelenleg már a második végelszámoló próbálja a kusza szálakat kibogozni, kevés sikerrel. A szövetkezetnek vagyona nincs, így csak a kormányra, a bérgarancia alapra számíthatunk;

c; a családok nagy részének még mindig  nincs  legális jövedelme, többeket már kilakoltattak, sokuknál kikapcsolták az áramot. A munkaügyi hatóságok széttárják a karjukat, mondván ők nem tehetnek semmit. Ebben az ütemben a 2800 család sorsa még 2016 végén  is, a mostanihoz hasonlóan, rendezetlen lesz;

d; több mint 1000 munkavállaló,a  munkaügyi bírósághoz fordult. Az ügyek többségét --illetékességből- Szolnokon tárgyalják, ahova nincs pénzük a Hajdú-Bihar megyei  illetve a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei  károsultaknak elutazni. A bíróság megtehetné, hiszen hasonló perekről van szó, hogy egyesíti a beadványokat, és egy eljárás keretében hozza meg döntését. Tájékoztattuk miniszterhelyettes urat arról, hogy eddig a bíróságok minden esetben a munkavállalók javára döntöttek.  Van olyan sorstársunk, akinek 780 ezer forintot  ítélt meg a bíróság. Mivel a szövetkezetnek tudomásunk szerint nincs vagyona, így ugyan papíron van pénzünk, de azért a piacon nem adnak semmit; 

e; az egyik károsult időközben 2015. novemberében felszámolási eljárást kezdeményezett a szövetkezet ellen. A bíróság több hónap után, nemrégen kért hiánypótlást, így valószínűleg még újabb hónapok kellenek, hogy a bíróság kimondja az ESZOSZ felszámolását;

Elmondtuk Csepreghy úrnak, hogy miben kérjük a magyar kormány sürgős segítségét: 

a; A lehető legrövidebb időn belül rendeződjön valamennyi ESZOSZ munkavállaló munkajogi helyzete, jusson hozzá mindenki a papírjaihoz, s kerüljön vissza a munkajogi rendszerbe. Ezt követően a munkaügyi központok segítsenek abban, hogy minden érintett, aki máshogyan nem tud elhelyezkedni, közmunkához jusson.

b; A kormány  hozzon létre segélyalapot a szövetkezet által átvert, becsapott emberek azonnali támogatására. Ebből az alapból minden munkavállaló, legalább egy havi elmaradt bérének megfelelő összegben, gyorssegélyben részesüljön.

c; A kormány, a munkaügyi központok, illetve a végelszámoló közreműködésével állapítsák meg, hogy a munkavállalókat egyénenként milyen elmaradt bérek illetik meg. Ehhez  szerintünk a szükséges dokumentumok a rendelkezésre állnak.  Ezt követően a bérgarancia alapból minden munkavállaló,  lehetőleg június végéig kapja meg a jogos járandóságát.

Örömünkre Csepreghy úr megértéssel fogadta az általunk elmondottakat. Tájékoztatott bennünket arról, a kormány szándéka is az, hogy a  több mint 2800 munkavállaló helyzete rendeződjön, hozzájussanak az elmaradt járandóságukhoz. Azt ígérte, hogy személyesen intézkedik arról,  maga jár el azért,  hogy a lehető legrövidebb időn belül, a törvényes lehetőségek figyelembe vételével, a bérgarancia alapból, ahol az ehhez szükséges összeg a rendelkezése áll, minden károsult megkapja az elmaradt bérét.

Számunkra, ESZOSZ által átvert, becsapott emberek számára felcsillant a remény. Jó érzés volt, hogy miniszterhelyettes úr partnerként fogadott bennünket, mi úgy éreztük, pontosan értette,  milyen kilátástalan helyzetben vagyunk. Bízunk az ígéretében, hiszünk  abban, hogy közel egy év után kálváriánk véget ér. Hiszen mi nem vágyunk sokra,  csak egyszerűen dolgozni és élni akarunk, szerény körülmények között, de teljes jogú magyar emberként."

 

Debrecen, 2016.május 26

Tóthné Gábor Ildikó
Hajdú-Bihar megyei ESZOSZ károsult

Dávid Dezső
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ESZOSZ károsult