Törökország sikere biztatás Magyarországnak. A török siker arról szól, hogy ha egy nép bízik a saját erejében, megfelelő összefogást valósít meg, vezetői megfelelő programot hajtanak végre, akkor csodálatos eredményeket lehet elérni. Nekünk is erre lenne szükségünk (…) nagyítóval sem találni olyan ügyet, amely problémát okozna a két ország kapcsolatában. (…) Recep Tayyip Erdoğannak sikerült kellő időben meghoznia azokat a döntéseket, amelyekkel elejét vette annak, hogy a török gazdaság válságba zuhanjon. Bátor volt, hogy nehéz döntéseket hozzon, mindannyian ilyenek szeretnénk lenni. Magyarország támogatja Törökország európai uniós tagságra irányuló törekvéseit, és ezen az állásponton nem változtat az a tény sem, hogy ez az ügy nem mozdult előre az elmúlt évben. (Orbán Viktor – 2013. február 5.)

Törökország Magyarország barátja és stratégiai szövetségese, Magyarország szolidáris a Törökországban demokratikusan választott kormánnyal és a török elnökkel. Ha lehet, akkor most még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot Törökország demokratikusan megválasztott elnökével és kormányával, mert a mostani kormány és elnök a stabilitás záloga. (Szijjártó Péter – 2016. július 16.)

Törökországban 2016. július 15-16-án sikertelen katonai puccsot hajtottak végre az Erdoğan-rezsim ellen, amelynek során és nyomán 1491 ember megsérült, 264 ember meghalt és tegnapi adatok szerint már több tízezerre tehető azoknak a száma, akiket bebörtönöztek, kirúgtak vagy felfüggesztettek. Köztük két alkotmáybíró és Erdoğan szárnysegédje is megtalálható, az ijesztő lista így fest (időközben nőhettek a számok):

• 6000 katonát letartóztattak
• 9000 rendőrt kirúgtak
• 21 000 magániskolai tanár igazolványát visszavonták
• 15 200 tanárt és oktatási dolgozót kirúgtak
• 1577 egyetemi rektort és dékánt lemondattak
• 9322 polgárral szemben jogi eljárást indítottak
• 8777 belügyminiszteri dolgozót menesztettek
• 492 vallási vezetőt eltávolítottak
• 399 szociális minisztériumi dolgozót kirúgtak
• 257 miniszterelnöki hivatali dolgozót lapátra tettek
• 2745 bírót eltávolítottak tisztségéből
• 1500 pénzügyminisztériumi dolgozót menesztettek
• 85 tábornokot és tengernagyot börtönöztek be

Törökországban a rekordgyorsaságú tisztogatást követően, 2016. július 20-án az államelnök három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett, amelynek célja megszüntetni az ún. gülenista mozgalmat (a diktátor Fetullah Gülen USA-ban élő hitszónok-mecénásnak tulajdonítja a puccsot, a félreállított embereket arra hivatkozva távolították el, hogy az ő mozgalmához tartoznak).

Erdoğan szerint a polgároknak a legcsekélyebb mértékben sem kell aggódniuk a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és a szabadság miatt. Mert ugyanis a vérbeli elnyomó szerint a rendkívüli állapot éppen a megtámadott értékeket, a demokráciát védi majd meg. A török köztévékben közvetített tegnap esti élő beszédében az elnök közölte, a külföldi országoknak távol kellene tartaniuk magukat a törökországi ügyektől.

„A nemzetnek joga van ahhoz, hogy meghatározza a saját sorsát.”

Ha itt pontot tennék a cikk végére, akkor is megállna a lábán. Ha csak abba gondolunk bele, hogy az utóbbi hosszú hónapokban hányszor hallottuk, hogy a terrorveszély alaptörvényesítésére, a rendkívüli állapot bevezetésének lehetőségére nem az alapvető jogok szűkítése, a jogállamiság megkurtítása miatt van szükség (á, dehogy), akkor is riasztóan fest a kép. Az a kép, amelyen Törökország Magyarország barátja és stratégiai szövetségese, igazi mintaállam, amelynek sikere biztatás Magyarország számára. Amely ugyanúgy nem tűr beleszólást sorsa alakításába, mint hős szabadságharcos Orbán Viktorunk.

A legdurvább az, hogy ezek a mondatok elhangozhattak és hogy ezek a mondatok következmények nélkül maradtak. Magyarország államvezetése magához nyúl és nyálcsorgatva nyalogatja a száját Erdoğan pajtás zsenialitásától, elvtelen paranoiájától, amellyel a szemünk láttára ássa el Törökországot és a világbékét is egyúttal. Azokkal az irigyelt módszerekkel, amelyeknek célja a másként gondolkodók félreállítása, ellehetetlenítése, elhallgattatása. Igen, tessék, működik.

A török alkotmány szerint rendkívüli állapot idején részlegesen, vagy teljesen felfüggeszthetőek az alapvető emberi szabadságjogok, és bár a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségek megszegése visszatartó erő lehet, nem lesz az. Mert Európa tátott szájjal, maga elé motyogva szemléli egy hatalmától megrészegült, azt elengedni nem akaró elmebeteg ámokfutását. Aki elmagyarázza, hogy a szabadságjogok korlátozása a demokráciát erősíti. Hogy a kevesebb ellenzék nagyobb demokráciához vezet.

Még mindig van ember, aki nem érti, hogy mi felé halad Magyarország és miért életveszélyes, ha a török diktátort csodáló magyar kormány ugyanilyen felhatalmazást kap? Van ember, aki nem látja a párhuzamokat? Hogy miért nem kellenek az értelmiségiek? Hogy miért kell egy tollvonással 40 ezer tanárt földbe döngölni? Hát ezért. Mert a vallási fanatizmusra épülő egyszemélyi diktatúra nem megy értelmiségiekkel, önálló gondolkodásra alkalmas, kétes elemekkel. Le kell fejezni őket, tömlöcbe vetni, megkínozni.

Egyáltalán nem részletkérdés már régen, hogy egy demokráciának álcázott sötét diktatúra zsarolja Európát a menekültekkel, lebegteti a halálbüntetést és várja az Európai Unióhoz való csatlakozást. Magyarország kormánya ennek az országnak az uniós tagságra való törekvéseit támogatja.

Ahol Erdoğan hatalomra kerülése óta bőven megduplázódótt a bebörtönzött polgárok száma, ahol 5 év alatt 86 új (mintegy 40 ezer férőhelyes) börtönt építettek; ahol több újságírót tartanak fogva, mint a szintén nem demokratikus államberendezkédéséről hírhedt Kínában vagy Iránban; ahol az internetet önkényesen lekapcsolhatják; ahol hadbíróság helyett kivégzés van; ahol a diktátor pajzsnak használja az embereket az igazi államcsíny mocskos munkájának elvégzéséhez, majd amikor félreállított mindenkit, akit akart, elrendeli a rendkívüli állapotot. Amit csak azért nem hirdetett ki rögtön a puccs után, mert fegyvertelen híveit nem küldhette volna az utcára, hogy megvédjék. Hát így.

Valójában Törökországban nem függeszthetőek fel az alapvető szabadságjogok, mert már régen nincsenek. De a fanatikus, véreskezű Erdoğannak így is képes volt elhagyni a száját, hogy a rendkívüli állapot a török demokráciát fogja erősíteni. Tegyük mellé a terrorveszély-helyzet körüli honi kormányzati felhajtást és ha még mindig nem tűnik félelmetesnek a kép, akkor már nem is lesz. Orbán Viktor kéjes gyönyörűségére Erdoğan most megcselekszi azt, amiről ő egyelőre (ha minden jól megy, már nem sokáig) csak álmodozik. A rendkívüli állapot leple alatt mindenkit likvidál, aki még útban van, átírja az alkotmányt, aztán hátradől és kér egy kávét.

Ha ez még mindig nem elég figyelmeztetés Európának, kiemelten az Európai Uniónak, ha még mindig a bátortalan ejnye-bejnyékre futja csak, akkor attól tartok nem a Brexit volt a tragédia kezdete, hanem ez a menekültekkel zsaroló török veszedelem. És – egyáltalán nem utolsó sorban – az őt tátott szájjal, fényes tekintettel magasztaló, Európát bomlasztó, Európa közepén diktatúrára áhítozó, elfuserált pocakos focisták istene. Ha erre nincs ellenszere a nyugati világnak, akkor semmire nincs. Akkor ennek az egésznek rettenetes vége lesz.

Szerző: H. Andrea / kolozsvaros.com