Sztrájk jöhet az egészségügyben
Az embereknek meg kell érteniük, hogy itt nem a rezidensek vagy a szakorvosok pénzéről van szó, hanem arról, hogy kapnak-e ellátást, amikor bekerülnek a kórházba – mondta Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke.
Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók a méltánytalan fizetések miatt elvándorolnak, emiatt pedig egyes területeken már a betegbiztonság is veszélyben van azáltal, hogy az ellátáshoz szükséges minimum létszámot sem tudják biztosítani az intézmények. A kórházak adósságállománya közben már több mint hetvenmilliárd forintra rúg. A kormány korábban ígért adósságrendezést, most pedig ígér béremelést is. Ha nem lesz megegyezés, akkor szeptemberben sztrájk jöhet az egészségügyben.
Az egészségügyi államtitkárságnak március végéig kell elkészítenie javaslatát a kormány számára egy újabb, az egészségügyben történő béremelésről – közölte Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Kovács Zoltán kormányszóvivő már óvatosabban fogalmazott: szerinte a kormány, ahogy eddig, ezután is a gazdaság teljesítőképességének függvényében emeli a béreket az egészségügyben.
A rezidensek sztrájkolnának
Az egészségügyi államtitkárság javaslata szerint 100-200 ezer forinttal emelkedne az orvosok bére idén, ez azonban – legalábbis a szövetség felmérése szerint – sokkal kevesebb, mint amekkora béremelést az orvosok szeretnének. Ráadásul a béremelésért cserébe alá kellene írniuk, hogy nem fogadnak el hálapénzt és nem mennek külföldre.
„Én úgy gondolom, hogy egy szakorvosnak bruttó ötszázezer forint körül kellene keresnie” – nyilatkozta a RTL Klub Híradó stábjának egy debreceni orvos. Pótlékokkal együtt jelenleg bruttó 270 ezer forintot keres, ám ez szakorvosként sem lesz több.
A Magyar Rezidensszövetség felmérése szerint még ez is kevés lenne. Kezdő orvosoknak szerintük nettó 275-300 ezer, szakorvosnak 400-500 ezer, egy főorvosnak pedig 600-700 ezer forintot kellene kapnia havonta ahhoz, hogy ne menjen külföldre.
Beneda Attila, egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint „a gazdasági megengedhetőséget is figyelembe kell venni, és nem szabad elfelejteni, hogy hosszú idő után, 2012-ben és 2013-ban már elkezdődött az ágazati béremelés – már akkor is elmondtuk, hogy ezek az első lépések”. Beneda úgy látja: szeptember még messze van, addig reméli, hogy meg tudnak állapodni az orvosokkal.
„Az lenne a cél, hogy a kapukat nyitva hagyjuk azoknak, akik elmentek külföldre, mert szükségünk van ezekre az orvosokra, és ők visszajönnének” – mondta az ATV Start című műsorában Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség elnöke. A szakorvosok tekintetében a szövetség nem tudja elképzelni a röghöz kötést, mint feltételt a béremelések kapcsán, ez csak ellenállást szül, ráadásul nem is megoldás. Az az évenkénti 1 millió 200 ezer forint, amit százezrenként megkapunk havonta, az külföldön nagyjából a havi fizetés, vagy még kevesebb. Ezt könnyedén vissza lehet fizetni, ha valaki mégis a külföldi munkavállalás mellett dönt, ráadásul aki elmegy, „az soha többet az életben nem fog visszajönni” – mondja Dénes Tamás. „A hálapénz el nem fogadását természetesen jó megoldásnak tartjuk, de csak akkor, ha az államtitkár úr múlt hétfői bejelentése a következő lépcsője lesz annak a bérrendezésnek, amit mi annyira várunk” – tette hozzá.
Ha a szövetség nem tud megállapodni a kormánnyal, ősztől sztrájkba kezdenek. Reggel nyolc és tíz között csak sürgősségi ellátás lenne – éppen ezért „két óra türelem az életedért” címmel hirdetik meg a munkabeszüntetést, amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
Az elvándorlásról a szakember azt mondja: a hivatalos kormányzati kommunikáció szerint az csökken vagy stagnál. Példaként hozta fel Csehországot, ahol évi háromszáz elvándorló orvosnál már riadót fújtak, míg Magyarországon örülünk, hogy csak 945 volt.
„Nem vagyunk mohók” – mondta Dénes Tamás. 2012-ben és 2013-ban is megelégedtünk a megvalósult bérrendezésekkel, ez a folyamat azonban leállt. Ha megtörténne az, ami Csehországban, hogy GDP-arányosan két százalékot, azaz mintegy hatszázmilliárd forintot betennének az egészségügybe, az „maga lenne a Kánaán”, ráadásul ezt fokozatosan is meg lehetne tenni.
A Világgazdaság arról ír, hogy vannak olyan szakterületek, ahol akkora a szakemberhiány, hogy az ellátás esetleges, és ez komolyan veszélyezteti a betegbiztonságot. Rúzsa Ágnes, Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnökének elmondása szerint negyven-ötven éves, tapasztalt, nagy tudású onkológusok is itt hagyják a magyar egészségügyet, mivel külföldön az átlagosnál is jobban megfizetik ennek a nagy pszichés megterhelésnek kitett szakmának a képviselőit. Hasonló a helyzet a sebészet területén, ahol szintén csak nyugdíjasokkal, küszködve tudják kiállítani a szükséges létszámot – mondta a lapnak Oláh Attila, a Szakmai Kollégium Sebészeti Tagozatának elnöke.
Legalább annyi szakdolgozó megy el, mint amennyi orvos
A magyar egészségügyi dolgozók átlagbére a nemzetgazdasági adatok tekintetében az egyik legalacsonyabb, ha nem a legalacsonyabb – mondta az ATV Start műsorában Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Az átlagfizetés a szférában Balogh szerint bruttó 141 ezer forint, míg az országos átlag 246 ezer.
A béremelés majdnem mindig csak az orvosokat érinti, pedig százezer nem orvos is dolgozik az egészségügyi ellátórendszerben – mondja Balogh. Ők ezért nettó 97 ezer forintos méltánytalan bérért dolgoznak nem havi 174 órát, hanem sokszor ennél húsz-ötven órával többet.
Az orvosok, a szakápolók és más dolgozók egyaránt mintegy az egytizedét keresik meg Magyarországon annak, mint mondjuk Németországban, Angliában, vagy Svédországban. A nem orvos egészségügyi dolgozók ugyanúgy elvándorolnak, mint az orvosok – mondja Balogh. A kamara számításai szerint évente hatszáz szakdolgozó távozik, és mivel sokan nem beszélik a nyelvet, ők nem a szakmájukban helyezkednek el, hanem például az idősgondozásban.
A kórházak bezárása, és a megyénként egyetlen nagy intézmény ötlete Balogh szerint nem oldja meg a szakdolgozói hiányt. (A kormányzati cél az, hogy megyénként egy nagy intézmény maradjon, a többi kórház pedig telephelyként, vagy tagintézményként működne.) Az egy ápolóra jutó betegek száma már most is annyira rossz, hogy átcsoportosítással, összevonással, struktúraváltással sem lehetne a megfelelő létszámot megtakarítani. Szakdolgozói területen a kamara elnöke szerint jelenleg közel négyezer dolgozó hiányzik.
A kórházak adóssága óriási
Január végén csaknem 71 milliárd forintot tett ki a kórházak adósságállománya, melynek négy százaléka 2013-as tartozás – írta meg szintén a Világgazdaság. A helyzet kétségbeejtő: egyes beszállítócégek már adó- és járulékfizetési kötelezettségeiket is csak hitelből tudják finanszírozni, miután a kórházak több hónapos elmaradásban vannak a számlák kifizetésével. A kórházigazgatók az állami konszolidációra várnak, miközben már meg sem indokolják a fizetés elmaradását – nyilatkozta a lapnak az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László.
Az egészségügy vezetése áprilisra hatvan milliárd forintos, központosított adósságkonszolidációt ígér. Ez több mint tízmilliárd forinttal elmarad a december, illetve a január végi összadósságtól, és az Orvostechnikai Szövetség szerint a tényleges adósságrendezésig még jelentős mértékben nőhet is a különbség.
