A költségvetésért felelős államtitkár azt nyilatkozta, valószínűleg nem fogják tudni előteremteni ezt az összeget. A kongói elnöknek 2016 novemberében át kellett volna adnia hivatalát, mert kitöltött két ciklust, az alkotmány pedig nem engedi, hogy valaki három cikluson át legyen elnök. 

Nagyon valószínű, hogy Kongóban nem tartanak választásokat 2017-ben. Legalábbis erre lehet következtetni Pierre Kangudia Mbayi költségvetésért felelős államtitkár nyilatkozatából: Nehezen elképzelhető, hogy elő tudunk teremteni 1,8 milliárd dollárt ebben az évben. Ahogy most állnak a dolgok, szeretnék őszintén beszélni." 

30 millió választót kellene regisztrálni

A kongói választási bizottság 2016-os becslése szerint 1,8 milliárd dollárba kerülnének a választások. Ez közel kétharmada a 2016-os amerikai elnökválasztás költségeinek, írja a Washington Post. 

Kongó ugyan jóval kisebb, mint az Egyesült Államok, azonban nem tartottak rendszeresen választásokat, körülbelül 30 millió szavazót kellene regisztrálni, az országban rossz a közlekedési hálózat, így ez sok pénzt emésztene fel. 

A választási bizottság már 2016-ban kétségét fejezte ki afelől, hogy a választók regisztrálását 2018 előtt be lehetne fejezni. 

Az elnök már nem lehetne hatalomban

Az elnöknek, Joseph Kabilának már 2016 novemberében át kellett volna adnia hivatalát, de azt nyilatkozta, ezt addig nem teszi meg, amíg nincs meg az utódja. Kabila apját 2001-ben merényletben megölték, azóta ő az elnök. Novemberben járt le második elnöki ciklusa, az alkotmány értelmében harmadszorra nem lehet elnök, de az alkotmánybíróság jóváhagyta a döntést, amivel hatalomban maradt. 

A közvélemény-kutatások szerint a kongóiak nagy része azt szeretné, ha más venné át Kabila helyét. De nem Kabila lenne az első afrikai vezető, aki a lakosság, az alkotmány és minden demokratikus mechanizmus ellenében önkényesen megtartja hatalmát. 

origo.hu