Közel 285 milliárd dollár kárt okoznak évente a világgazdaságnak a szellemi tulajdont sértő hamisított árucikkek és kalóztermékek a legérintettebb tíz iparágban, ami meghaladja a hamisítványok által a globális gazdaságnak okozott teljes veszteség 50 százalékát.

Az iparági vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a hamis termékek legalább kétharmadát Kínában gyártják, az uniós piacra pedig leginkább Törökországon, néhány közel-keleti és észak-afrikai országon keresztül érkeznek a termékek.

Fontos tranzitország

• Albánia,
• Egyiptom,
• Marokkó
• és Ukrajna is,

derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet  (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

Globális szinten az elektronikai szektor szenvedte el a legnagyobb anyagi veszteséget a hamis áruk kereskedelme következtében, ami több mint 121 milliárd dollár kárt jelentett.

• A hamis akkumulátorok,
• elemek,
• elektromos motorok,
• generátorok,
• háztartási cikkek,
• különböző fényjeleket kibocsátó készülékek,
• hang- és videóanyag lejátszására és tárolására alkalmas készülékek,
• televíziók,
• elektromos áramkörök forgalma

ugyan a teljes elektronikai iparág mindössze 5,3 százalékát érintette, de az okozott kár a vizsgált tíz iparág teljes veszteségének 42 százalékát teszi ki.

Az optikai, fényképészeti és orvosi eszközök ágazatában ugyancsak jelentős, csaknem 30 milliárd dolláros kárt okoztak a hamis termékek.

A felmérés az anyagi károkon felül az egyes szektorok fertőzöttségi szintjét is megvizsgálta:

a leginkább érintett területek egyikét

• a hamis bőrruházatok,
• bőrből készült kiegészítők,
• bőröndök,
• táskák

jelentették 11,5 százalékos hamisítási aránnyal; az őt követő ruha -és textiliparban, valamint a játékszereket és sporteszközöket gyártó iparágban a kereskedelemi forgalom 11-11 százalékát tették ki a hamis termékek.

Mögöttük enyhén lemaradva a hamis cipők és lábbelik szerepelnek 10,5 százalékos hamisítási rátával.

Az EUIPO egyik korábbi jelentése szerint hazánkban egyébként évente 230 milliárd forintnyi forgalom esik ki közvetlenül a hamisítások miatt, ami az értékesítés 12 százalékának felel meg, emellett ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely elvesztése is.

Így az átlagot meghaladva az Európai Unió hetedik helyén állunk.

A magyar lakosság hozzáállásában tapasztalható némi változás, például a hamis termékek között legnépszerűbb ruhaneműk esetében évről-évre csökken a szándékosan azt vásárlók száma,

de szeretnénk a tudatos választást még jobban erősíteni a fogyasztókban a hamis termékek megvásárlásának következményeit bemutatva

– jelentette ki Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: a hamis termék megvásárlását követően a fogyasztó olyan problémákkal szembesülhet, amellyel egy eredeti árucikk esetében szinte biztosan nem fog.

Ez a gyógyszerek esetében egészségkárosító hatást, a játékok és egyéb elektrotechnikai eszközök kapcsán pedig az egészségre, testi épségre gyakorolt káros hatás mellett anyagi kárt is jelenthet, mivel meghibásodás esetén a fogyasztót nem lehet kárpótolni a gyártói garancia hiányában.

A jelentés alapján egyértelműen Kína a legnagyobb gyártója a hamis termékeknek, de egyes iparágakban – Kínához képest ugyan jóval kisebb mértékben – India, Thaiföld, Malajzia, Pakisztán, Vietnám is fontos világpiaci termelők.

Globális szinten érdemes még megemlíteni Törökországot is, amely elsősorban a bőripar, az élelmiszeripar és a kozmetikai szektor gyártójaként vesz részt az EU fogyasztóinak az ellátásában.

A hamisítványok és kalóztermékek 60-80 százalékban postai szállítmányként, 15-30 százalékban pedig légi úton kerülnek az adott piacokra, vagy jutnak el egyenesen a fogyasztókhoz. A szállítmányok 43 százaléka esetében azok 10-nél kevesebb tételt tartalmaznak.

A szállítási módokban komolyabb eltérések is jelentkezhetnek a szektorok között: míg a különböző élelmiszeripari termékek nagyobb csomagokban, addig az ékszerek, elektronikai eszközök leginkább kis számú tételt tartalmazó postai csomagokban (61-66%) fordulnak elő.

mfor.hu