Teljes zavar, avagy Orbán pávatáncának legújabb gyöngyszeme
Azok után, hogy a legújabb plakátkampány, mely Soros Györgyöt, mint a legújabb és legádázabb ellenséget mutatta be, sokan illették Orbán Viktort, mint az egész Soros ellen irányuló szájkarate szellemi atyját antiszemita jelzővel.
Olyannyira, hogy emiatt a Mazsihisz mellett az izraeli nagykövet is kifejezte aggodalmát, illetve tiltakozását.
Nyilván erre Orbánnak reagálnia kellett, de annyi időt azért hagyott, hogy a sulykolni kívánt dezinformáció a befolyásolható szemekbe beégjen. A plakátokat – legalábbis nagyrészt – eltávolítják.
Gadó Gábor cikkében fejtette ki részletesen (Eshetőleges szándék, ÉS 2017/28., júl. 14.) a jogi nyelv által dolus eventualis-nak nevezett jelenséget. Mely lényegét tekintve úgy fogalmazható meg, hogy a szóban forgó „bűncselekmény eshetőleges szándékú elkövetője, noha tisztában van tette lehetséges (esetenként súlyos) következményeivel, azok bekövetkezését nem kívánja, „csupán” tudomásul veszi, elfogadja.”
Ennek tükrében Orbán – ha nem is bizonyul antiszemitának – a hazánkban indokolatlan népszerűségét élvező antiszemitizmusra apellált. Nemes egyszerűséggel uszítást követett el. És nem első alkalommal.
Tegnap pedig Benjámin Netanjáhút látta vendégül a miniszterelnök. Miért érdekes mindez? Leginkább azért, mert az izraeli miniszterelnök megvallottan hasonló érzelmeket táplál a milliárdos iránt, mint a magát végvári kapitánynak képzelő magyar kollégája. Így válik érthetővé az, hogy Natanjáhú miért is vonatta vissza követe elítélő nyilatkozatát.
A konfliktus gyökere Izrael és az Egyesült Államok nem teljesen baráti viszonyában keresendő. Hogy Soros György hogyan jön a képbe? A liberális világ éltetőjeként – aki mellékesen vagyonos ember – kiváló céltáblát jelent minden hatalomtól megrészegült, egyeduralomra törekvő komplexusoktól szenvedő egyén számára.
Netanjáhú emellett számos alkalommal bizonyította hajlamát autokratikus működésre a békés tárgyalások felrúgása mellett is. Kapóra jött hát számára, hogy Soros egykori bukott ösztöndíjasa mára kenyéradója ellen fordult.
Mindez azonban lényegtelennek tűnik, Orbán legújabb, az esemény kapcsán tett nyilatkozata tükrében.
„Magyarország bűnt követett el, amikor a második világháborúban nem védte meg zsidó állampolgárait.”
Dicséretes kijelentés, ha több évtizede megkésett is. Ugyanakkor érdekes és egyben zavarba ejtő is egy olyan ember szájából, aki nem sokkal korábban Horthy Miklóst kivételes államférfinak nevezte.
Egy dolog tagadhatatlan. Gyorsan fordul a szél Orbán háza táján. És Orbán is úgy fordul a széllel, ahogy az ember az ingjét váltogatja nap nap után.