Fürjes szerint kétszer ekkora költséggel is elment volna a vizes vb, úgyhogy nem is lett drága
Az ideiglenes szerkezetekből semmi nem megy kárba, százszázalékos újrafelhasználást terveztek - mondta Fürjes Balázs, a kiemelt beruházások kormánybiztosa a kormánypárti Magyar Idők keddi számában közölt interjúban. - írja a hvg.hu
A kiemelt beruházások kormánybiztosának szavai szerint a vb lezárulta után a Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszerelik, mivel már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre.
A hatezres lelátó elég lesz arra, hogy minden évben rangos nemzetközi versenyeket rendezzünk. Jövőre junior műúszó-világbajnokság, 2019-ben junior úszó-világbajnokság érkezik Budapestre, 2020-ban pedig az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát rendezik meg a Duna Arénában, amely 2024-ben majd a rövid pályás vb-nek ad otthont - mondta Fürjes. A kormánybiztos szerint Budapest jelesre vizsgázott, remekül viselte az "olimpiai terhelést" a kisebb kellemetlenségek mellett.
"Az ideiglenes szerkezetekből semmi nem megy kárba, százszázalékos újrafelhasználást terveztünk: az elemeket a Hungexpo területére visszük, ahol P+R parkolóház épül a segítségükkel" - mondta Fürjes Balázs. A Dagály strandfürdő teljes felújítás után 2018 májusában nyílik meg a látogatók előtt, de a többi versenyhelyszínt már most használatba veheti a lakosság is - ígérte.
Fürjes szerint a vb előmozdított olyan beruházásokat, amelyekkel Budapest szebb, jobb, élhetőbb város lett. Ami felépült, az itt marad: a Duna Arénát, a teljesen felújított Hajós Alfréd- és a Császár-Komjádi-uszodát a gyerekek úszásoktatására, a további versenyekre, szabadidős sportra is megnyitják - fogalmazott. A kormánybiztos azt mondta, a közösséget szolgálja a főváros által felújított Margitsziget is vagy az az angyalföldi gátszakasz, amelynek a hiánya eddig komoly gondokat okozott az árvízvédelemben. A vb valójában arra adott alkalmat, hogy régi adósságokat törlesszenek és Budapesten egyébként is hasznos és hiányzó fejlesztéseket véghezvigyenek - tette hozzá.
Számmisztika
A vébé 30 milliárd forintról 130 (más adatok szerint 170) milliárdra ugró költségeiről Fürjes Balázs a következőket vezette le:
- a szervezés kezdetén végzett számításaik szerint a legrosszabb esetben sem haladta volna meg a kiadások összege a költségvetés fél százalékát három éven keresztül. Erre pedig fedezetet nyújtott a gazdasági növekedés.
- A bevételi többlet segítségével képesek lettek volna fedezni ezt az összeget úgy, hogy máshonnan nem kellett volna forrást elvonni.
- Ám a valóság úgy hozta, hogy a világbajnokság a fenti tervezett költségnek csak a felébe került, a végösszeg az éves költségvetés negyed százaléka.
- Szerinte csak az a kiadás minősül a vb költségének, amelyik a rendezvény nélkül fel sem merül és a vb után nem hasznosul, vagyis az ideiglenes, az esemény után elbontott eszközök, a szervezés és a megnyitó költségei.
- Így számolva a vb-hez szükséges befektetés évente az állami költségvetés 0,1 százalékát sem érte el, ami három év alatt összesen nagyjából 45-50 milliárd forint.
Szépen végigvezette a kormánybiztos, hogy mi minden előnye származott Budapestnek a vb megrendezéséből. Ami kimaradt, hogy hány néző lett a 6 milliárdból és például az is, hogy milyen előnyöket élveznek Budapesten kívül abból, hogy a "gazdasági növekedésből" sikerült finanszírozni a vizes vb-t.