Egy szóban összefoglalva transzparenciával indokolta a paksi bővítés lebonyolításáért felelős projektcég, az MVM Paks II. Zrt. a Zoom.hu-nak, hogy miért költ közvélemény-kutatásokra, PR-ra, vagy sajtómegjelenésekre.

A kérdést annak apropóján tettük fel, hogy a Közérdekvédelmi Központ letölthető formában elérhetővé tette a Paks II. 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban kötött szolgáltatási és beszerzési szerződéseit.

Ezek összesítéséből (ami közbeszerzés hatálya alá tartozott, korábban is nyilvános volt) kiderült, a Paks II. 2014 és 2016 között egymilliárdot költött kommunikációra, főleg Fidesz-közeli cégeknél.

A pénz elköltésének indokoltságát az alábbi okok erőteljesen megkérdőjelezik:

• A kormány álláspontja szerint Paks II. megépítése eldöntött dolog,
• A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a bővítésről nem lehet népszavazást tartani, mert a szavazás nemzetközi szerződést érintene,
• Lázár János szerint a lakosság egyébként is szavazott már a bővítésről, a 2014-es országgyűlési választáson, vagyis megvan a társadalmi támogatottság,
• Ha az erőmű megépül, a lakosság sosem fog közvetlenül kapcsolatba kerülni vele (vagyis például az átlagember sosem kerül majd abba a döntési helyzetbe, hogy a paksi atomerőműből vagy a gönyűi gázerőműből vételez-e áramot a kenyérpirítója üzemeltetéséhez).

Mindegy, hogy az emberek szeretik-e, ismerik-e

Vagyis a dolgok jelen állása szerint tökéletesen mindegy, mit gondolnak vagy tudnak az emberek az erőműről, nem lehetnek befolyással se az építkezésre, se a majdani üzemeltetésre. Ennek tükrében eléggé fölöslegesnek tűnik, hogy a Paks II. népszerűsítse magát, tájékoztassa a lakosságot, illetve rendszeresen felmérje a véleményét.

Ráadásul mindezt a lakosság pénzéből teszik, hiszen az MVM Paks II. állami cég.

A Paks II-nek nem sikerült eloszlatnia aggályainkat, íme, a válasz teljes terjedelmében:

A Paks II. társaság megalakulása óta rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt a projekttel kapcsolatos információkról, kiemelt mérföldkövekről, a beruházás aktuális állapotáról annak érdekében,

hogy a lakosság folyamatosan nyomon követhesse az új atomerőművi blokkok létesítésének folyamatát már az előkészítő szakasztól kezdve.

A transzparencia jegyében a kommunikációs tevékenység közvetlen csatornákon

(pl. a környezetvédelmi engedélyezés során tartott 41 lakossági fórum, az országjáró interaktív tájékoztató jármű, stb.) és közvetetett módon is (sajtótájékoztatók, média-megjelenések) rendszeres volt az elmúlt években.

A minél hatékonyabb kommunikációs csatornák kiválasztása során a korábbi tapasztalatok mellett a projekttársaságot a kezdetek óta segítő kommunikációs szakemberek javaslatait is figyelembe vesszük.”

A transzparenciára való hivatkozás amúgy kicsit ironikus a Paks II. részéről. 2015 elején a parlament kormánypárti többsége 30 évre titkosította a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét.

Igaz, azóta a helyzet enyhült, egy fontos iratról már 2015 végén kiderült, hogy 10 évre mérsékelték a titkosítását, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig 2017 áprilisában jelentette be, hogy a megvalósítási szerződés döntő részét nyilvánosságra hozzák.

Simicskától Rogán szomszédjáig

A Paks II. médiamegrendeléseivel több Fidesz-közeli (vagy ex-Fidesz-közeli) nagyvállalkozó járt jól, szedte össze a nyilvánosságra került szerződésekből a Magyar Nemzet. 2014-ben

nettó 550 millió forintos keretszerződést kötöttek a Simicska Lajos körébe tartozó I.M.G. Inter Media Group Kft. médiaügynökséggel.

2015-től kezdve viszont már egyenként szerződtek a médiacégekkel (2014 végén már sejteni lehetett, hogy megromlott a viszony Simicska és Orbán között, a G-nap 2015 februárjában volt).

Az akkor még Széles Gábor érdekeltségében lévő Echo TV időjárás-jelentésében 45 millió forintért hirdették az atomerőmű-építést, a Magyar Hírlapban pedig közel 40 millióért vásároltak hirdetési felületet.

Nettó 20 millió forintot fizettek 2015-ben Bencsik András lapjának, a Demokratának, hogy tíz héten át kétoldalas cikkekben számoljon be az atomenergia jelentőségéről.

Simicska Lajosra visszatérve, Paks II. 2014-ben még az ő egyik érdekeltségén, a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft-n keresztül bérelte a bővítést népszerűsítő interaktív kamiont 36 millió forintért, 2015-ben már közvetlenül a kamion tulajdonosától. (Az üzletről itt írtunk bővebben.)

Az MVM Paks II. Zrt. alapítása óta minden évben felméri a lakosság véleményét a tervezett új atomerőművi blokkok megítélésével kapcsolatban,

a felméréseket 2013 és 2015 között a Századvég Alapítvány végezte.

A Századvég csak 2015-ben összesen 21,2 millióért dolgozott a Paks II-nek. 2016 óta a felméréseket a Network 360 Kft. készíti. A Network 360 a Rogán Antal propagandaminiszterrel egy lakóparkban lakó Csetényi Csaba cége.

Egyébként a legutóbbi, 2017 augusztusában nyilvánosságra hozott eredmények szerint a megkérdezettek 54 százaléka támogatja a paksi bővítést. A közvéleménykutatás eredményei alapján a lakosság kétharmada egyetért azzal, hogy az orosz hitelből orosz cég által orosz technológiával építendő blokkok csökkentik Magyarország energiafüggőségét.

Jöhet még idő, amikor elkél a jó PR

Az is igaz, bár ezzel nem érvelt a Paks II., hogy ugyan a bővítés a dolgok jelen állása szerint eldöntött kérdés, és elkerülhetetlen, nem biztos, hogy ez mindig így marad.

Az LMP és a Párbeszéd aktívan küzdenek a bővítés ellen, a Momentum leállítaná az építkezést, az MSZP legalábbis aggályosnak tartja, a DK inkább a háztartások energiatakarékosságára költené az árát, a Jobbik felülvizsgálná a szerződéseket. Illés Zoltán, a 2. Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára a Hír TV-ben emlékeztetett rá, hogy

egy ilyen atomerőmű megépítésének ideje legalább 10-12 év, és választások lesznek 2018-ban, 2022-ben és 2026-ban is.

Patyi András, az NVB elnöke szerint a bővítésről semmiféle népszavazást nem lehet tartani (az NVB már számtalan, a bővítésről szóló kezdeményezést elkaszált), mert egy ilyen népszavazás nemzetközi szerződést érintene, ami tilos.

Róna Péter közgazdász szerint az NVB értékelése téves, a Magyarország és Oroszország által aláírt szerződés csak nemzetközi egyezménynek minősül, amiről lehetne népszavazást tartani.

Róna szerint ráadásul a szerződést indoklás nélkül bármikor fel lehet mondani. Vagyis előfordulhat még a jövőben, hogy a Paks II-nek szüksége lesz a jó PR-ra. Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezére az Indexnek azt mondta,

a bővítést bármikor le lehet állítani, akár még akkor is, amikor a fűtőanyag már a reaktorban van.

Azonban ez minél később történik meg, annál nagyobb lesz a veszteség.

A szakember szerint ráadásul egyelőre nem sürgős belevágni a bővítésbe, a jelenleg is működő négy paksi blokk 20-25 évig még üzemel, az építkezés elkezdése előtt érdemes lenne újra átgondolni a finanszírozás kérdését, a jövőbeli áramárakat, a társadalmi támogatottságot.

zoom.hu