Az oktatáskutató elmagyarázta, ma nem a jövőre készítik fel a gyerekeket általában a magyar iskolákban, nem arra, ami a világban várja majd őket, ha kikerülnek az oktatási intézményekből, hanem mintha a múltra képeznék őket.

A hátrányerősítéssel kapcsolatban azt mondta, hogy 1,3 millióan tanulnak a közoktatásban és ennyi gyerekből 350-400 ezer az, akit egész életére

„sikertelenségre ítél”

az oktatási rendszer, mert

„bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket”.

Gyerekek százezreiből lesznek így Radó szerint a jövőben közmunkások, vagy ha szereznek is valamilyen képzettséget, betanított munkások. A szakértő hozzátette: ezzel a rendszerrel a nehéz háttérből jövők nem fognak olyat kapni, amivel a munkaerőpiacon meg lehetne élni, így lesz belőlük az a

„hatalmas sikertelen tömeg a magyar társadalomban, akiknek az arányuk az elmúlt évtizedben csak nőtt”.

Radó Péter elmondta, a gyerekek alkalmazkodáshoz szükséges készségei nem fejlődnek a jelenlegi rendszerben és nem figyelnek arra sem, hogy később, a munkaerőpiacon a munkáltatók milyen típusú képességeket díjaznak, ugyanis ezeket nem tanítják ma. Az oktatáskutató többek között a problémamegoldó képességre, a másokkal való együttműködésre, valamint a kreativitásra való oktatást hiányolja.

Rónai Egon kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy heterogén összetételű csoportokban kellene tanítani a gyerekeket, mert legtöbbjüknek egész életükben így kell majd a munkájukat megoldani, a 45 perces, csendes órák nem azt a környezetet jelentik, ahol „a gyerekek fejlődni tudnak”.

Radó arról is beszélt, hogy a magyar oktatási rendszer elérte a szegregációnak azt a pontját, ahol szinte minden gyerek már a társadalmi helyzetének megfelelő iskolába kerül, így lesznek felsőosztályhoz tartozó gettóban tanuló, felsőosztályhoz tartozó gyerekek és roma gettóban tanuló roma gyerekek. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, vannak statisztikák, melyek szerint roma gyerekek olyan iskolába járnak, ahol a többi gyerek 61 százaléka is roma.

atv.hu