Pusztító a pedagógusok rabszolgatörvénye, és most sem emelkedik a bérük
Jelenleg bruttó 1500 forinttal haladja meg a kezdő tanítók fizetése a garantált bérminimumot, jövőre azonban ez az előny is eltűnik. Így történik meg az, hogy 2019-ben egy szakképesítéssel és középiskolai végzettséggel rendelkező munkavállaló ugyanannyi pénzt fog keresni, mint egy főiskolai vagy egyetemi végzettségű kezdő pedagógus. És túlórapénzt sem kapnak.
Botrány, ami történik, ezért kezdeményezzük a sztrájkelőkészítő-bizottság felállítását
- mondta a Portfolio-nak Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.
A 2019-es bértábla alapján egy felsőfokú alapképzéssel rendelkező (főiskolán végzett) tanító bruttó 182 700 forintot keres jövőre, mesterfokozat esetén 203 000 forintot kap. A pedagógusok illetménye kapcsán továbbra is a 2014-es 101 ezer forintos minimálbér szerepel "vetítési alapként".
Jövőre azonban a hírek szerint bruttó 150 ezer forintra nőhet a minimálbér, vagyis 2014 óta ez 50%-os emelkedést jelent. A garantált bérminimum ennél is nagyobb mértékben, összesítve 70% feletti emelkedést ért el.
A jövő évi 202 ezer forintos garantált bérminimum pedig már jelentősen meg fogja haladni a pedagógus bértábla alját, a 182 700 forintos kezdő bért.
Mindebből következik, hogy egy főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus (hivatalosan: gyakornok) ugyanannyi pénzt fog keresni jövőre, mint egy szakképesítéssel és középfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló.
És ezt is csak azért, mert nem kereshet kevesebbet, mint a bérminimum. A bértábla alapján közel 20 ezer forinttal kisebb lenne a bruttója.
Minden ágazatnak megvan a rabszolgatörvénye, a tanároknál a túlóra sincs kifizetve - mondta Szűcs Tamás, aki arról is beszélt, hogy
ugyanott tartunk, mint a híres bérrendezés - életpályamodell - előtt, vagyis ugyanígy le van szakadva a pedagógusok bére a többi szektortól.
A tanítók általában 26 órát dolgoznak, és heti 6 "túlórára" (helyettesítésre) oszthatják be őket, amely gyakorlatilag mindennapossá vált az egyre nagyobb tanárhiány miatt. A túlórát pedig már hosszú évek óta ingyen végzik el.
Ha valaki nem csak a tankönyveken szeretne végigrohanni, hanem fel szeretne készülni az óráira, akkor egy tanórára legalább ugyanennyi időt kell szentelni. Ezzel pedig máris heti 50 feletti munkaóránál járunk, amihez hozzájöhetnek még a helyettesítések, ami 6 óra is lehet
- mesélte a Portfolio-nak egy pedagógus.
Emlékezetes, a pedagógusok életpályamodellének bevezetésével a kormány összességében lendített egy nagyot a közoktatásban dolgozók bérén (de voltak olyanok is, akik rosszul jártak), azóta azonban "el lettek felejtve" a tanítók, és a bérük alapja továbbra is a 2014-es minimálbérhez van kötve.
Így történhetett meg, hogy az elmúlt években az óriási bérrobbanás mellett újra leszakadt a fizetésük, és mostanra eljutottunk oda, hogy nem keresnek több pénzt 4 vagy 6 évnyi felsőfokú tanulmány után, mint azok, akik szakképzettséggel rendelkeznek, miközben akár heti több mint 50-58 óra munkavégzés is terhelheti őket - ha lelkiismeretesen szeretnék végezni a feladatukat.
A dologra már a híresen óvatos KSH is felfigyelt, és legfrissebb munkaerőpiacról szóló kiadványában úgy fogalmaz, hogy
a közoktatásban növekvő feszültséget okoz, hogy a keresetnövekedés ütemét nem a mindenkori minimálbérhez igazítják.