Hadházy: a magyar rendőrség és egy belügyi cég érintett az amerikai Microsoft-csalásban
Az ORFK, illetve a BM cége, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. vásároltak szoftvereket a Microsofttól az USA hatóságai szerint csalással. - írja az atlatszo.blog.hu.
Forrás: MTI Fotó: Bruzák Noémi
Ezt derítette ki némi kutakodással Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki extra Korrupcióinfót szentelt a részleteknek.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,8 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 közt. Az amerikai igazságügy pedig az ügy lényegét nyilvánosságra is hozta.
E szerint a magyar Microsoft beismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el licenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták.
Ehhez képest a magyar ügyészség bűncselekmény hiányára hivatkozva még 2018-ban elutasította a nyomozást – ezt Polt Péter legfőbb ügyész válaszolta az MSZP-s Mesterházy Attila kérdésére a T. Házban.
Hadházy Ákos most az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott összefoglalót tanulmányozva állítja, az ORFK, illetve a Belügyminisztérium által kezelt állami cég, a NISZ Zrt. bizonyosan érintett a nemzetközi csalásban.
Az amerikai jelentés két példát hoz, ahol ugyan nem említi a neveket, de a szerződések időpontját és összegét megadja
– magyarázta a képviselő.
Mivel a szerződéseket kitrükközték a közbeszerzések közül, igényelt némi utána járást kideríteni, kik voltak a vásárlók, de végül sikerrel jártak.
A NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb szerződéseinek listáján egyértelműen beazonosítható az amerikai jelentésben szereplő szerződés. A NISZ Magyarország egyik vezető informatikai cége 63 milliárdos forgalommal, 1600 alkalmazottal.
Az ORFK szerződése viszont csak közvetett infók alapján beazonosítható, mivel a főkapitányság honlapjáról pont a vizsgált időszak beszerzései hiányoznak. A Napi korábbi cikke azonban konkrétan leírja a szerződés adatait, amik egyértelműen megegyeznek az USA által közölt részletekkel. A cikk szerint a NAV szoftverbeszerzése is aggályos lehetett, ez azonban nem szerepel az amerikai összefoglalóban.
A képviselő által ismertetett szerződések esetében egyébként nem a Microsoft Magyarország volt a közvetlen beszállító, hanem közvetítőket iktattak be, adott esetben nem is egyet. A beszállítókat egyébként már az esettel foglalkozó több cikk is megnevezte, köztük az idézett Napi is – a védekezésük nagyjából az egymásra mutogatásban merül ki.
