Egy pályázat ára
Egy olvasói levél, ami bizonyára nem egy két fiatal fejében megfogalmazódott a győri polgármesteri botrány után.
„Nem is olyan rég, egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmem egy pályázatra, ahová fiatal vállalkozók jelentkezhetnek, hogy anyagi támogatást kaphassanak kezdődő vállalkozásukhoz. Habár az üzleti tervemet álmomból fel kellve is tudom prezentálni, de mivel nem éppen tartozom az attraktív magamutogató női egyedek körébe, így ezt az esélyt elengedtem, hogy ilyen úton juthassak tőkéhez, hogy elkezdhessem a vállalkozásomat, végzett diplomás rendezvényszervezőként.
Egy ideig gyötrődtem, hogy meg sem próbáltam, hátha kiválasztanak, hátha látnak bennem perspektívát, hátha értékelik azt, ami az agyamban és nem a két lábam között van. De elengedtem, gondoltam úgyis sok tehetséges fiatal fog erre rárajtolni. Előérzetem ezúttal sem csalatkozott.
Értesülve a legújabb botrányról, szembesülve azzal, hogy jelesül a fentebb említett pályázatról és annak összegéről is szó van, amit két fiatal hölgy kapott meg. Elgondolkodtató vajon a pozitív bírálathoz ezen tevékenységek is feltételek lettek volna? Elvégre is 2 x 3 millió Forintról beszélünk, amiből egy rendezvényszervező vállalkozás és egy menyasszonyi ruha bolt is kitellett. Akár egy megvalósult álom.
Távol álljon tőlem, hogy elítéljem a testvérpárost, hiszen mindenki úgy rontja el renoméját és húzza le magát és vállalkozását a WC-n ahogy akarja. De visszatérve a probléma „gyökerére” ami most nem speciel a polgármestert jelenti.
Mi lett volna, ha mégis elindulok ezen az úton? Ha kiválasztanak.
Vajon nekem sem lett volna elég egy jól felépített üzleti tervet bemutatnom?
És ha ezzel, akkor szembesülök, mit csináltam volna?
Nem kezdhetek bele önállóan egy vállalkozásba anélkül, hogy ne prostituáljam, önmagam vagy ne vennék fel milliós hitelt?
Utólag visszagondolva jól döntöttem, hogy nem így indultam. Nincs is vállalkozásom közpénzből, amiért a népharag utolérhetne.”
Egy pályázat ára, melynek utórengései tönkretehetnek mindenkit.