A Türk Tanács tagjai: Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán és Üzbegisztán. Szeptember 19-én nyitották meg az európai képviseletet Budapesten.

2018-ban Orbán Viktor a magyar nyelv türk rokonságáról beszélt, 2019-ben már genetikai rokonságról, mondván a magyarokban is bőven van kipcsak vér.

Szijjártó Péter külügyminiszter még januárban fogadta hivatalában Bagdad Amrejevet, a Türk Tanács főtitkárát, és már akkor jelezte a külügyminiszter Magyarország készségét arra, hogy a Türk Tanács európai képviseletét Budapesten hozzák létre.

Ma több törvényt, módosítót is benyújtott a Fidesz. Ezek közül Ungár Péter LMP-s képviselő Facebook-posztjában arra hívta fel a figyelmet, ami a fent említett Türk Tanács magyarországi, budapesti képviseletéről, irodájáról szól.

Ungár Péter közösségi oldalán úgy fogalmazott:

A kormány benyújtotta, hogy a Türk Tanács budapesti irodát nyit. Ennek az új irodának a vagyona mentesül a közteherviselés és a jogszolgáltatás alól, a személyzete nemzetközi mentességet élvez, ráadásul az iroda költségvetését a magyar államnak kell biztosítania.

Nehezen látom, hogy miért lenne erre szükség és ezért a Nemzetbiztonsági bizottsághoz fordulok, hogy adjanak magyarázatot miért szolgálja ez Magyarország nemzeti érdekeit.

A székhely-megállapodásról szóló javaslat preambuluma szerint

a magyar kormány és a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának Titkársága – tekintettel a magyar és a türk népek szoros történelmi és kulturális kapcsolataira – megállapodtak a Türk Tanács magyarországi Képviseleti Irodájának megnyitásában.

Az említett törvénytervezetben az Index cikke szerint többek között a következők szerepelnek:

• Magyarország a Türk Tanács képviseleti irodáját mindenféle bérleti vagy egyéb díj nélkül bocsátja rendelkezésre, Magyarország évente fedezi az iroda költségvetését.
• Az iroda, annak vagyona, eszközei és archívumai – függetlenül attól, hogy hol találhatók és kinek a birtokában vannak – a feladataival kapcsolatban mentesülnek a házkutatás, lefoglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtó, közigazgatási, bírói vagy igazságszolgáltatási szervek bármely egyéb beavatkozása, továbbá bármilyen jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Türk Tanács Külügyminisztereinek Tanácsa lemondott mentelmi jogáról.
• Az iroda mentesül összes közvetlen adó alól, beleértve a jövedelemadót és a társasági adót, valamint a különös fogyasztási adót, a gépjárműadót és egyéb hasonló közvetett adókat.
• Az iroda dolgozói mentesek hivatalos minőségükben, szóban és írásban tett nyilatkozataik és összes egyéb hivatalos tevékenységük tekintetében a joghatóság alól.
• Mentesség a házastársaikkal és az eltartott hozzátartozóikkal együtt a bevándorlási korlátozások és az idegenrendészeti nyilvántartásba vétel alól

De a Türk Tanács Külügyminisztereinek Tanácsa jogosult és köteles lemondani az iroda személyzet bármelyik tagjának mentelmi jogáról, amennyiben véleménye szerint a mentelmi jog akadályozná az igazságszolgáltatást, és arról a Türk Tanács érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani.

A törvényjavaslat indoklásából kiderül, hogy:

Magyarország – közös történelmi és kulturális gyökereinkre támaszkodva – a kezdetek óta nagy érdeklődéssel követte a türk identitású népek együttműködését a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának keretein belül, és egyértelmű jelét adta annak, hogy érdeke a szervezettel való partnerségi kapcsolatok kiépítése és fenntartása. A keleti kapcsolatok fejlesztése jegyében a Türk Tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikai törekvésekben: Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerségi szinten vannak kapcsolataink, és erre törekszünk Kirgizisztán és Üzbegisztán vonatkozásában is.

propeller.hu