Hová jutottunk, ez lett a karácsony?
Felnőttként megélni a karácsonyt és az ünnepi előkészületeket, inkább trauma, mint izgalmas, szeretni való élmény.
A nagyáruház parkolójában jobbkéz-szabály érvényes, de ezt nem mindenki érti és heves kurvaanyázás közben igyekszik előre a német rendszámú tizenéves Passat, reakciós sofőrjével.
Megnyílik az ötös kassza, és mint valami anyátlan, nomád horda, nemre és korra való tekintet nélkül megindul a verseny az elsőségért, hogy „nehogy má elém ájjá”.
A műszaki osztályon is élethalálharc megy az utolsó akciós lapostévékért, mert a két éves még nem tudja a 4K-t és olyan nem lehet, hogy Kevint megint csak Full HD-ben lehet majd nézni.
Az áruhiteles pultnál a Facebook-ot lesik a srácok és magukban röhögnek, amikor a bruttó 365 ezres fizetésből apa 500 ezret költ a kasszánál.
Taszít ez az egész, haza akarok érni és csak reménykedem benne, hogy megvettem mindent, amit a feleségem felírt és nem kell visszamennem.
Gondolkozzatok emberek, tényleg így kell élnünk?