Más megvilágításba helyezheti a magyar halálozási adatokat a négy egyetem kutatása
Ha reálisak – márpedig minden bizonnyal reálisak – a négy orvostudományi egyetem országos szűrésének előzetes eredményei, akkor nem a tesztelések alacsony számának, hanem a magyar egészségügy rossz állapotának köszönhető a koronavírus-fertőzés következtében elhunytaknak az összes nyilvántartott fertőzötthöz viszonyított aránya. - írja az atv.hu.
Illusztráció: MTI Fotó: Balogh Zoltán
Erről Falus András immunológus professor emeritus, az MTA tagja beszélt a Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában.
Mint arról beszámoltunk, kedden közös videokonferencián ismertette a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem, továbbá a KSH annak a nagymintás szűrésnek a részeredményeit, amelyet a négy orvostudományi egyetem és a KSH által közösen szervezett.
Ami a vizsgálat eddig ismert részeredményeit illeti: 8276 PCR-vizsgálatból 2 pozitív eredmény született a négy orvostudományi egyetem és a KSH közös reprezentatív kutatásának eddig feldolgozott részeredménye szerint – hangzott el az egyetemek és a KSH képviselőinek közös tájékoztatóján csütörtökön. Ez azt jelenti, hogy 8,2 millió 14 év fölötti, nem bentlakásos intézményben lakó magyar állampolgár között 243-7230 fertőzött lehet az országban, az átfertőzöttek száma 22399 és 92624 van. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: ezek az adatok és becslések a kutatás részeredményein alapulnak – a felmérés e hét péntekig folytatódik az országban. Az eredményekről mi is beszámoltunk.
A KSH valószínűleg ráhagyással számolta ki a négy orvosi egyetem kutatásában használt mintát, ezért a kapott eredmény annak ellenére releváns lehet, hogy a szűrésen az arra meghívottak egy része nem vett részt – erről Falus András akadémikus beszélt a Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában.
Falus András szerint a négy egyetem kutatásának előzetes eredményével, tehát a kifejezetten alacsony hazai átfertőzöttséggel összevetve újabb kérdéseket vet fel a hazai halálozásoknak az összes nyilvántartott megbetegedéshez viszonyított aránya, amely a szomszédos országokkal összevetve különösen furcsa.
Eddig azt lehet gondolni, hogy ennek oka a tesztek alacsony száma, vagyis az, hogy itthon a fertőzöttek kisebb arányát tartják nyilván, mint más országokban – a 8200, a négy egyetem kutatása során eddig feldolgozott teszt azonban óriási szám, ráadásul a szűrés értékelését komoly szakemberek végzik komoly laborokban, így el kell fogadni az általuk kapott eredményt.
Ha viszont stimmel az általuk kapott eredmény – márpedig minden valószínűség szerint stimmel – és tényleg ennyire alacsony a hazai átfertőzöttség, akkor nem a tesztek alacsony számának köszönhető a halálozásoknak a nyilvántartott megbetegedésekhez képesti viszonylag magas száma, hanem
– ahogy Falus András fogalmazott
– a magyar egészségügy siralmas állapotának, amely a benne dolgozók hősies munkájával együtt sem képes megfelelően ellátni a koronavírusos betegeket
– mondta az akadémikus, aki szerint a fertőzés levonulása után célszerű lenne a tanulságokról egy összegző jelentést készíteni, hiszen a magyar egészségügy a magyar állampolgárok adójából működik.
Falus András szerint a négy egyetem és a KSH közös vizsgálata alkalmas lehet a korlátozások lazításának régiók szerinti finomhangolásának előkészítésére – ő maga mindenesetre óvatosságra int a lazítással kapcsolatban. Annyiban egyetért Karácsony Gergely újranyitásra vonatkozó javaslatával, hogy szükség lenne az itteni kórházak és idősotthonok adataira az újranyitásról szóló döntés előtt.
