Az első kutatást még márciusban, nem sokkal a COVID-19 járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése után zárták le, míg a másodikat május elején. A két cég kutatói mindkét alkalommal a lakosság úgynevezett fizetőképességi indexét készítették el. Ezt a mérőszámot (Intrum fizetőképességi index, IFI) negyedévente számítják ki olyan adatok alapján mint a jövedelmek alakulása, a hitelállomány változása, a megtakarítások értéke és a megélhetés költségei, így árnyalt képet ad az átlagos magyar háztartások pénzügyi helyzetéről, anyagi biztonságáról.

Az elemzés szerint a márciusi, első negyedéves adatok alapján készült index értéke 41,6 volt, míg az új, áprilisban felvett adatok alapján készült indexé már csak 18,9.

Az elemzés szerint az első negyedéves érték még nem számít kiemelkedően alacsonynak, igaz, a lakossági fizetőképességi index már a tavalyi év második felétől kezdve enyhén csökkenő tendenciát mutatott.

A frissebb érték viszont rendkívül nagy visszaesést jelent, utoljára 2016 elején állt ennyire alacsonyan a lakosság fizetőképességi indexe.

„A fizetőképesség mostani, drasztikus visszaesése elsősorban a jövedelmek csökkenésével magyarázható” – mondta Deszpot Károly, az Intrum hazai értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette, hogy csak márciusában nagyjából 56 ezer ember veszítette el az állását, és a foglalkoztatottság a következő hónapban is tovább csökkent. „Pontos adatokkal még nem rendelkezünk, de az IFI alapján készített becslés szerint a foglalkoztatottak száma 8 százalékkal is csökkenhetett, ez 320-350 ezer újabb munkanélkülit jelenthet március végéhez képest” – jegyezte meg. (hvg.hu) / borsod24.com