A járvány második hullámának emelkedésével és a kormányzati válságkezelési intézkedések ellentmondásosságával párhuzamosan felerősödött a kormányzati kommunikáció az orosz vagy kínai vakcinák lehetséges importjáról – amelyre még egy lapáttal rátettek a nyugati vakcinákról szóló konteókat terjesztő orosz dezinformációs oldalak.

Kudarcos járványkezelés

Az Orbán-kormány az ősz kezdete óta visszafogottan, de rendszeresen tájékoztatta a magyar közvéleményt a világszerte fejlesztett és számunkra is elérhető vakcina-jelöltekről, illetve az Európai Unió keretszerződéseiről. Ezzel párhuzamosan azonban a hazai járványügyi adatok elkezdtek vészesen romlani a napi fertőzöttek, kórházba kerültek és elhalálozottak számát és arányát tekintve. A kormány fogadkozása és „állig felfegyverkezése” ellenére a második hullám rendesen átcsapott a magyar államon, mivel nyáron nem történt meg a napi szinten végzett tesztek számának növelése, a kontaktkutatási kapacitások megfelelő bővítése, az egészségügy felkészítése és úgy általában a járvány őszi visszatérését kezelő forgatókönyvek kidolgozása.

A gazdaság működtetését és „mindenki meggyógyítását” ígérő kormányzati üzenetek október végén már volt tarthatók, így a miniszterelnök október 22-én bejelentette a maszkviselési szabályok szigorítását, az influenza-oltások ingyenessé tételét, illetve a legfőbb megoldásként az európai vakcina-programokban való részvétel mellett az orosz és kínai vakcinák lehetséges beszerzését. A november 4-én életbe léptetett rendkívüli jogrend alapján meghozott intézkedések kudarcát a miniszterelnök pár nap elteltével egy rádióinterjújában lényegében elismerte, így újabb szigorítások következtek. A jól láthatóan előkészítetlen intézkedéseket előbb hirdették ki a Facebookon, mint a Magyar Közlönyben. Így a kollégiumokból két nap alatt történő kilakoltatásától az éttermek követhetetlen nyitvatartásáig terjedő szabályok gyakran meglehetősen kaotikus helyzeteket eredményeztek november második felére. Mindeközben a kormányzati kommunikáció is csődöt mondott a védelmi intézkedések bejelentéséről és hatásukról. A Népegészségügyi Központ például november 8-án elutasította az antigén-gyorstesztek tömeges szűrésre való alkalmasságát Karácsony Gergely főpolgármesternek címzett közleményében, majd a másnapi miniszerelnöki bejelentés az ugyanilyen tesztet az iskolai, kórházi dolgozók szűrésére központilag kiterjesztette. A kormányfő önellentmondásba keveredett akkor is, amikor 10-én még ötven százalékra (!) tette azt, hogy az egészségügyi rendszer bírja-e majd a terhelést, majd felismerve az elszólását, 11-től már 99,99 százalékról beszélt.

A kormányzati bukdácsolással párhuzamosan erősödött fel a vakcinaígéret, amely az orosz és kínai oltások gyors elérhetőségének propagálásával igyekezett a járvány megoldásának reményét felvillantani, ellensúlyozva a kibontakozó rendeleti és kommunikációs káoszt. A miniszterelnök erről először azt mondta, hogy már december végén, január elején lesz valamennyi vakcina Magyarországon, noha erről a kijelentésről is kiderült később, hogy semmi alapja sem volt.

Kelet vagy Nyugat?

A különböző oltások megítélése valóságos kommunikációs háborúba torkollott a kormányzati és oroszbarát oldalakon. Vita indult a nyugati vagy keleti vakcinák preferálásáról, azok vélt vagy valós használhatóságáról. A helyzet megértéséhez egy fél mondat erejéig fel kell idézni, hogy a koronavírus első hullámát, amikor az Orbán-kormány már márciusban a nyugati segítség hiányáról és a keleti szolidaritásról beszélt. A miniszterelnök rendkívül sarkosan fogalmazva Kína és a türk népek mellett tette le a garast a Kossuth Rádióban még márciusban:

Amint a kormány bejelentette az orosz és kínai vakcinák iránti érdeklődését, s erre az Európai Bizottság szóvivője emlékeztetett a vakcinákkal kapcsolatos uniós egészségügyi szabályok kötelező alkalmazására, beindult a hazai és orosz dezinformáció az Európai Unió és a nyugati fejlesztések ellen. Az orosz propaganda reagálása gyors volt. Míg a hivatalos orosz RT hírügynökség a „Nyugat emberiség elleni hidegháborúját” és amerikai nyomásgyakorlást emlegetett, Vlagyimir Putyin Facebook-posztja október 31-én ez Európai Unió gyógyszeriparai és politikai érdekeire vezette vissza az orosz vakcina magyarországi beszerzésének uniós „tiltását”.

A vakcina-hírgyártás itthon is gőzerőre kapcsolt november 5-e után, és kétnaponta jelentek meg hírek Szijjártó Péternek

• az orosz egészségügyi miniszterrel történt tárgyalásáról,
• a vakcina importjáról,
• azok közeljövőbeni alkalmazásáról,
• a behozatali könnyítésekről,
• az orosz oltóanyagminta érkezéséről,
• az orosz vakcina már-már elkezdett teszteléséről.

A hazai kormánypárti médiumok szintén kaptak az alkalmon, hogy az orosz és kínai oltások importját korlátozó uniós szabályozásokat Magyarország elleni összeesküvésként, a magyar érdekek ismételt feláldozásaként tálalják. A Magyar Nemzet „Brüsszel a járvány közepén is csak a piacot védi” címen jelentett meg cikket. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára pedig azt nyilatkozta, hogy a kínai vakcinák bevizsgálásával „kicselezzük Brüsszelt és a gyógyszerlobbit”.

Az itthoni, főként a Facebookon nyomuló oroszbarát médiahálózat szintén beszállt a kampányba, lényegében visszahangozva a kormányzati álláspontot. A moszkvater.hu szerint

• „az oltóanyag került a Nyugat és a Kelet szembenállásának a középpontjába”,
• a „vakcina ugyanis nemcsak stratégiai eszköz, hanem hatalmas üzlet is”.

Az Erdélyi Magyar–Orosz Baráti Társaság a Magyar Munkáspárt posztját osztotta meg arról, hogy „elemi érdekünk” az orosz vakcina beszerzése. Szijjártó Péter bejelentését az orosz vakcinaminták érkezéséről

• az Orosz Hírek,
• Kiállunk Oroszország mellett – Support Vladimir Putin from Hungary,
• a Független Kárpátaljáért Mozgalom,
• Orbán Viktor nyilatkozatait pedig az orosz titkosszolgálathoz kötődő NewsFront publikálta.

Az már csak hab a tortán, hogy miután a Pfizer amerikai gyógyszergyártó bejelentette az általa fejlesztett, Nobel-díjat érő technológiát alkalmazó és az engedélyeztetés utolsó szakaszában lévő vakcinájának 90 százalékos hatékonyságát a betegség kezelésében, az orosz hatóságok ezt gyorsan tromfolták a hagyományos technológiával készülő Sputnik V állítólagos 92 százalékos eredményességével.

A folyamatosan „másfél hét” múlva érkező orosz vakcinával kapcsolatban azonban időközben tisztázódott, hogy nem csak a neve, hanem a sorsa is a régi szovjet vicchez hasonlít: „A hír igaz. De nem Jerevánban, hanem Tbilisziben. Nem Moszkvicsokat, hanem Volgákat. És nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.” Kiderült ugyanis, hogy Sputnik V, ha érkezik is, akkor sem kerülhet sor az oltóanyag „beszerzésére és alkalmazására” széleskörű oltásra januárban, illetve nem „nagyobb mennyiségű” vakcinát szállítanak Magyarországra, hanem „oltóanyagminta” érkezik tesztelésre és az esetleg későbbi gyártás előkészítésére. Ha minden igaz, akkor az engedélyeztetéshez szükséges dokumentációt az orosz fél már összeállította és eljuttatta Budapestre egy-két hete. Az azonban nem jó előjel, hogy állítólag Oroszország kibertámadással és titkosszolgálati eszközökkel igyekszik megszerezni a nyugati vakcinák fejlesztéséhez szükséges ipari titkokat.

Összességében, az Orbán-kormány aligha fogja tudni megoldásként tálalni, és helyettesíteni a nem létező állami járványkezelést a mesebeli keleti vakcina ígéretével, legfeljebb azt éri el, hogy a hazai közvélemény egyre bizalmatlanabb lesz mindenféle oltással szemben.

Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzőjének kommentárja / szeged.hu