A Moderna vakcinájától az amerikai járványügyi hivatal közlése szerint influenzához hasonló tünetek jelentkezhetnek az oltás beadását követően, amelyek az oltást követően (főként a második dózis után) 1-2 napon belül jelennek meg és néhány napig tartanak. Az FDA tájékoztatója szerint az alábbi mellékhatásokra lehet számítani:

• Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók, mint az érintett kar nyirokcsomóinak fájdalma, érzékenység, duzzanat, bőrpír az oltás helyén.
• Általános mellékhatások oltások után, mint a fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, izületi fájdalom, hidegrázás, émelygés, hányás és láz.

Mint a Pfizer vakcinájánál, a Moderna vakcinánál is felhívják a figyelmet az esetlegesen fellépő súlyos allergiás reakciókra, amelyek akár néhány percen belül jelentkezhetnek az oltást követően, ezért szintén megfigyelést javasol az FDA a vakcina beadása után. Allergiás reakció esetén nehézlégzés, gyors szívverés, szédülés, gyengeség, a torok és az arc feldagadása és kiütések jelentkezhetnek. Kevés ilyen eset (anafilaxiás sokk) fordult elő egyelőre a világon és egyik sem vezetett halálhoz, mivel jellemzően az oltás után rövid idővel már jelentkeztek a tünetek, amikor még az oltóhelyen tartózkodott az illető és így gyors orvosi segítségben részesülhetett.

Milyen gyakoriak a mellékhatások?

A klinikai vizsgálatok során többnyire enyhe és a közepes erősségű mellékhatások jelentkeztek, kis számban voltak súlyos mellékhatások.

A MELLÉKHATÁSOK JELLEMZŐEN 1-2 NAPPAL AZ OLTÁST KÖVETŐEN JELENTKEZTEK ÉS 2 NAPIG TARTOTTAK (MEDIÁN ÉRTÉK).

A vakcinával beoltottak többségénél jelentkezett valamilyen helyi reakció, szignifikánsan nagyobb arányban, mint azoknál, akik placebót kaptak és a második dózis után nagyobb arányban fordultak elő mellékhatások, mint az első oltást követően. Helyi reakciókról nagyobb arányban számoltak be a fiatalabb (18-64 éves) korcsoportból, mint az idősebb (65 év feletti) csoportból. A fiatalabb csoport tagjainak 90,5 százaléka jelezte a második oltást követően, hogy előfordult valami helyi reakció, míg az idősebb csoportban 83,9 százalék.

A leggyakoribb helyi reakció a fájdalom volt az injekció helyén, az első dózis után a 18-64 éves korcsoport 86,9 százaléka, a második után pedig a 90,1 százaléka jegyzett fel fájdalmat, a 65 feletti korosztálynál 74 százalék és 83,4 százalék volt az arány.

A második leggyakrabban előforduló helyi mellékhatás a Moderna vakcinájánál a hónalj duzzanata és érzékenysége volt, a fiatalabb csoportban 16 százalék, az idősebbek közül pedig 8,4 százalék számolt be róla a második oltást követően. Ezen kívül 10 százalék felett volt azok aránya mind a két korosztályban, akik a második oltást követően az injekció helyének bepirosodását tapasztalták.

Legalább egyfajta szisztémás reakcióról a 18-65 éves korcsoport 57 százaléka számolt be az első oltást követően, a második oltás után pedig közel 82 százalékuk jelentett legalább egy mellékhatást. A 65 feletti korosztályban 48, illetve 72 százalék volt az arány az első és a második oltást követően. A helyi reakciókhoz hasonlóan a fiatalabb korosztályban fordultak elő nagyobb arányban szisztémás reakciók és mind a két korcsoportra jellemző volt, hogy a második oltást követően többen jeleztek mellékhatásokat.

Fejfájásra, fáradtságra és izomfájdalomra panaszkodtak a legtöbben, a fiatalabb csoportban a vakcinával beoltottak több mint 60 százaléka a második oltás után. Az idősebb csoportban 58 százalék szenvedett fáradtságtól a második injekciót követően, izomfájdalomra 47 százalék, fejfájásra 46 százalék panaszkodott. Nagy arányban fordult még elő hidegrázás és izületi fájdalom, a 18-64 éves csoportban a beoltottak több mint 45 százalékánál, a 65 év felettieknél pedig több mint 30 százaléknál.

Láz a fiatalabb korcsoport alanyainak 17 százalékánál, az idősebb korcsoportban pedig 10 százaléknál jelentkezett a második oltás után, az első oltást követően 1 százalék alatt volt a lázas állapotról beszámolók aránya mind a két korcsoportban. Nagyon magas, 40 celsius fok feletti lázról összesen 11 fő számolt be a második oltást követően, ez 0,1 százalék alatti arányt jelent. Émelygésről vagy hányásról a fiatalabb csoport 21 százaléka, a 65 év felettiek 12 százaléka számolt be, mind a kettő szignifikánsan magasabb, mint a placebóval beoltottaknál.

Nem jelent rosszat, ha van mellékhatás

A koronavírus-oltástól tartók egyik fő érve, hogy a mellékhatások miatt aggódnak, de érdemes leszögezni, hogy minden oltásnál előfordulhatnak szövődmények. Az eddig engedélyezett koronavírus vakcinák klinikai tesztjeinek során jellemzően olyan mellékhatások jelentkeztek, mint bármelyik másik vakcinánál és nagyon kevés esetben jegyeztek csak fel súlyos reakciókat. A hosszú távú hatások még nem ismertek, ahogy az sem, hogy mennyi ideig lehetnek hatásosak a jelenleg engedélyezett vakcinák, mivel kevesebb mint egy éve indultak el a fejlesztések. Amit eddig tudunk, hogy a tapasztalatok szerint a második oltás után gyakoribbak a mellékhatások, amelyek bár kellemetlenek, de egyben azt is jelzik, hogy az immunrendszer reagál, megindul a védettség kialakulása. Súlyos mellékhatások ritkán fordultak elő, ahhoz képest, hogy mit okozhat a betegség (például még a fiatal és egészséges felnőtteknél is akár hónapokig elhúzódó problémákat), így jobb döntésnek tűnik a pár napig tartó mellékhatásokat átvészelni, mint kockáztatni.

Koronavírus vakcina regisztráció

Decemberben elindultak a koronavírus elleni védőoltások itthon, ami ingyenes és önkéntes Magyarországon, ezért mindenkinek jeleznie kell, aki szeretné beoltatni magát. A koronavírusvakcina-regisztrációra hónapok óta lehetőség van, eddig mintegy 2 millión éltek is vele. A regisztrációhoz nevet, címet, elérhetőségeket, életkort és TAJ-számot kell megadni.

Azokat, akik regisztrálnak a vakcinainfo.gov.hu-n, értesíteni fogják a megadott elérhetőségeken, amikor sorra kerülnek az oltási terv szerint. Magyarországon az egészségügyi dolgozókkal indult az oltási kampány, őket követik a szociális ellátásban dolgozók és a szociális ellátásban részesülők, a héten pedig már a legidősebb korosztály oltása indult meg. (Portfolio)