Jó zsaru, rossz zsaru szereposztás az ellenzéki összefogásban?
Pulai Andrással, a Publicus Intézet elemzőjével készített interjút a Nyugat.hu. A Fidesz és a Néppárt harca és a keménykedő Momentum is szóbakerült.
A héten jelentette be Orbán Viktor, hogy a Fidesz kilép az Európai Néppárt E-frakciójából. Jól érezzük, hogy ez nem meglepő döntés?
Régóta tartó folyamat eredménye volt ez. Nem tudom, ki akarta ezt jobban, a Fidesz vagy a Néppárt, de látszott, hogy ők már nagyon régóta nem kompatibilisek egymással. Régóta fel van már függesztve a Fidesz tagsága, sok mindenen keresztül mentek már.
A Fidesz az utóbbi időszakban érdemi támogatást csak populista, illetve szélsőjobboldali pártoktól tudott szerezni. A Néppárt pedig ebbe az irányba nem mozdult el, és ez vezetett a töréshez.
Mi lesz ennek a következménye? A Fidesz valóban hátrébb szorul az európai politikában?
Azt gondolom, hogy igen. Jelen pillanatban a Néppárt az Európai Unió meghatározó pártja, a legtöbb pozíciót néppárti politikusok töltik be, vagy a Néppárt által alaposan befolyásolt kinevezettek. Ebbe a Fidesznek egyre kevesebb beleszólása lesz.
A felfüggesztése miatt eddig is minimális volt a beleszólási lehetősége, nem vehetett részt a döntéshozási folyamatokban, nem tudott kellő hatékonysággal lobbizni a magyar érdekekért, ami a legfájóbb történet.
Mi ezt a kérdést utoljára mintegy egy évvel ezelőtt kutattuk. Azt kérdeztük, mit gondolnak az emberek arról, hogy a Fidesznek az ország, illetve a saját érdekében a Néppártban kellene-e maradni, a válaszadók több mint kétharmada azt mondta, hogy igen, fontos a néppárti tagság. Mert az Európát vezető szövetség részeként van érdekérvényesítő képessége a Fidesznek.
A kilépés után hol találhat magának partnereket a Fidesz? Hiszen a V4-ek is szétesni látszanak.
Igen, hiszen Lengyelország is nemrég jelentette be , hogy a kínai vakcinával oltottakat nem engedik beutazni, ami lényegében Magyarország elleni felszólalás volt, hiszen az EU-ban csak nálunk oltanak kínai vakcinával.
A Fidesz egyszer már megpróbált alakítani egy Néppárton kívüli szövetséget, osztrák, olasz, lengyel politikai pártokkal. De közvetlenül az EP választások előtt jött a Strache-botrány , ami az egyik potenciális szövetséget lőtte ki a rendszerből, ezáltal aztán felborult az egész elképzelés.
Szerintem még nem látszik, hogy kik lesznek a Fidesz szövetségesei. El lehet képzelni azt, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióhoz akarnak csatlakozni, de azt több, már oda tartozó párt sem szeretné.
Lehet, hogy a szélsőjobboldali pártokat akarja szövetségbe tömöríteni, esetleg leszakíthat pártokat máshonnan is, de ebbe a boszorkánykonyhába nagyon kevesen látnak bele. És akik belelátnak, azok sem tudják, hogy konkrétan mi lesz.
Szóval elkezdődik egy nagy egyeztetés a szélsőjobbal, hogy mit tudnak összehozni?
Azt gondolom, hogy igen. nem zárom ki azt sem, hogy a Néppártban vannak olyanok, akik elégedetlenek azzal, hogy a Fidesz kilépett, lehet, hogy ők is a kilépésen gondolkodnak, és más szövetségekben is lehetnek ilyenek. A szélsőjobboldali pártoknak jelenleg nincs szövetsége az Európai Unióban, nem tudom kizárni, hogy egy új szövetség jön majd létre.
Térjünk át más témára. A Momentum vasárnap tartotta programismertetőjét , ahol Fekete-Győr András nagyon keményen fogalmazott. Orbánt, Mészárost és a NER vezetőit maffiának nevezte, az úgynevezett Felcsúti perben állítaná bíróság elé őket. Az esetleges győztes választások után rögtön zárlat alá vennék az oligarchák magánrepülőgépeit, hogy ne tudjanak menekülni. Ezzel a kemény, harcos kommunikációval a Momentum plusz támogatókat tud szerezni, vagy inkább elriasztja a konszolidációra vágyókat?
Két oldalról közelíteném meg a Momentum ezoldalú kommunikációját. Egyrészt Fekete-Győr Andrásnak vannak a párton belül politikai ambíciói, továbbra is elnök szeretne maradni. Ezt akkor tudja elérni, ha megfelelő irányba tereli a Momentumot, és úgy gondolja, hogy ilyen kommunikációval a saját elnöki pozíciójából a legtöbbet kihozni.
A másik, hogy részben létrejött, részben kialakulófélben van egyfajta munkamegosztás az ellenzéki pártok között, aminek van egy kommunikációs része is.
Úgy érti, megegyeztek abban, hogy ki lesz a rossz zsaru és ki a jó zsaru?
Hát igen, részben megegyeztek, részben kialakult egy ilyen munkamegosztás a pártvezetők habitusából, harcosságából, illetve az ő szavazóik erre való fogékonyságából. Vannak olyan politikusok, akik inkább radikálisabb hangot ütnek meg, harciasabban szólalnak meg. Ez talán igaz Fekete-Győrre és Jakab Péterre.
És vannak, akik kevésbé harcosan fogalmaznak, ide sorolnám Tóth Bertalant vagy Karácsony Gergelyt, ők inkább a mérsékelt táborhoz szólnak. Nekik ez testhezállóbb feladat, és valószínűleg a szavazótáboruk is erre nyitottabb.
Úgy gondolja, hogy a Momentum üzenetei inkább kommunikációs panelek?
Szerintem ez a valódi politikai szándék és a kommunikációs panelek egyfajta keveréke. Biztos vagyok benne, hogy a Momentum és a teljes ellenzéki összefogás politikusai is belekezdenek majd egy elszámoltatási folyamatba. Ez a része szerintem valós politikai szándék.
Az az ígéret, hogy Mészáros Lőrinc három napon belül le lesz tartóztatva, az szerintem kommunikációs fogás, ami arra szolgál, hogy minél több emberhez eljuttassa a várható elszámoltatás üzenetét.
Az interjú eredetileg a nyugat.hu-n jelent meg 2021. március 6-án. (millenniumintezet.hu)