Saját falut alapított feleségének Matolcsy György jegybankelnök, hogy az asszonynak legyen hol polgármesterkednie – kaján olvasatban így fest Balatonakarattya és Balatonkenese két évvel ezelőtt megszavazott, az őszi önkormányzati választásoktól hatályos szétválása, amely komoly vitákat okoz a két település vezetése, lakosai és nyaralótulajdonosai körében.

„Férjemmel együtt mi is részt vettünk Akarattya Kenesétől történő elválásában. A háttérben segítettük a kezdeményezést, meg azt is, hogy sikerrel jusson át a bürokrácia útvesztőin” – mondta Matolcsy Gyöngyi, az MNB elnökének felesége az Akarattyai Szilfalevél című helyi lapnak adott interjújában. Ugyanott be is jelentette: független jelöltként, a Fidesz–KDNP támogatásával elindul az októberi önkormányzati választáson, a frissen önállósuló Balatonakarattya első polgármesterének titulusát megcélozva. Terve, helyiekkel beszélgetve, nagyon is esélyesnek tűnik.

A Matolcsy família évtizedek óta otthonos a Veszprém megyéhez tartozó településen. A citált interjú is említi, hogy a jegybankelnök anyai nagyapja a múlt század első harmadában, horthysta minisztériumi hivatalnokként vett részt az akkor tisztviselői nyaralótelepként kialakuló Akarattya parcellázásában. A falurész a kommunista érában is megőrizte kedvező fekvésének köszönhető káderdűlő mivoltát: például a Varsói Szerződés egyesített tiszti üdülője (ma lepukkant honvédségi tulajdon) működött itt, miközben a rendszer által kitelepített családok is menedéket kaptak a faluban. A Petterekről Matolcsyra a nyolcvanas években örökül maradt ingatlan a bankár vagyonbevallása szerint 1422 négyzetméteres telken fekvő 150 négyzetméteres házat, a gyakorlatban valóságos kúriát takar.

A regionális Öböl Tv-ben elhangzottak szerint az akarattyaiak többsége által a 2012 augusztusában tartott népszavazáson támogatott leválást voltaképpen a nyaralólobbi szorgalmazta. Ez a HVG tapasztalatai szerint stimmelhet is, a lapunknak nyilatkozó „hétvégi akarattyaiak” szerint legalábbis indokolt volt a válás – ahogyan ilyen esetekben lenni szokott – azért, mert a nagy testvér, jelen esetben Kenese állítólag aránytalanul keveset csöpögtetett vissza a közösből. A még egységes település évi mintegy egymilliárdos árbevételének 20-30 százaléka származik szerintük Akarattyáról, ahol például a négyezer nyaralótulajdonos évente átlagosan 50 ezer forint ingatlanadót fizet. A hangulatában radikálisnak tetsző településre – ahol a leválás második évfordulóján az Ismerős Arcok nevű irredenta csasztuskazenekar lépett föl – még ellenzéki gondolkodásúak reményei szerint is dől majd a pénz, ha Matolcsy Gyöngyi átveszi az irányítást.

Kenesén eközben nagy a felzúdulás, a különvált települések határvonalát máig nem sikerült meghúzni, pedig a két testvérfalu közös bizottsága is ügyködik a rendezésen; úgy fest, a bíróság mondja majd ki a végső szót. A vita nem csak elméleti, a tétje egyebek mellett az, hogy hová kerülnek a jelentős adófizető üdülők, például a honvédségi ingatlan. Kenese polgármestere, Tömör István nehéz helyzetben van: a Fidesz–KDNP támogatottjaként aligha viselhet nyílt háborút Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök „jobbkezének” családjával, ráadásul helyben is kikezdték: négy képviselőtársa fegyelmi eljárással fenyegeti egy helyi beruházás kapcsán. Ezzel együtt az újrázni tervező Tömör felkerült a pártszövetség megyei listájára is – az utolsó, harmincadik helyre.

Szerző: Rádi Antónia / hvg.hu