A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

Nagyon szép célt fogalmazott meg a TÁMOP egyik projektje jó pár éve: a természettudományos oktatás, illetve a fizikai és a kémiai szaktantermek fejlesztését helyezte előtérbe. Ennek megvalósítására az Európai Unió 14 milliárd forintot adott. A helyi önkormányzatok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által végrehajtandó programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányította. A támogatás összegéből 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére.

A projektek lefolytatásáról a Magyar Narancs is megírta, hogy az iskolák az elszámolható költségek 30 százalékát, 80-100 millió forintot fordítottak infrastrukturális fejlesztésekre, vagyis termek kialakítására és eszközbeszerzésekre. A megmaradt összeget, esetenként 200 millió forintot pedig a projekt céljait közvetlenül nem szolgáló dolgokra: oktatási programokra, munkafüzetekre, kiállításra és nyelvi képzésekre költötték. Ezek nélkül azonban a laborkialakítások költsége nem is lett volna elszámolható.

Az oktatási anyagokat minden iskola külön készítette el a meghívásos közbeszerzési pályázaton nyertes céggel. A nyílt pályáztatást egyébként az oktatási intézmények úgy tudták elkerülni, hogy a kiírásokban az egyes tételek összege nem haladta meg a 25 millió forintot.

Túlárazott tantermek és munkafüzetek

Az iskolák pénzfelhasználásával és kifizetéseivel kapcsolatban a magyar ellenőrző hatóság 2014-ben semmi problémát nem talált.

Ugyanakkor még azon a nyáron Hadházy Ákos – akkor LMP-s politikusként – az Öveges-programban történt visszásságokra hívta fel a figyelmet. Hadházy szerint ugyanis egy-egy tanterem felújítása 30-40 millió forintba került volna, de városonként mintegy 300 milliót fordítottak rájuk. Továbbá 2,8 milliárd forintot költöttek el a munkafüzetekre, pedig azokat 30 millió forintból is el lehetett volna készíttetni.

Hadházy Ákos többek között két szekszárdi tanterem felújítását is gyanúsnak találta, mondván, a támogatás jelentős részét nem a kijelölt dolgokra költötték. Így az I. Béla Gimnáziumban 157 millió forintból 44 millióba került a terem kialakítása, majd 45 millióba a felszerelése, a maradék összeget pedig a pályázat előkészítésére, lebonyolítására, szoftver- és munkaanyag-fejlesztésre adták ki. Ugyanez a Garay Gimnáziumban 177 millió forintba került, amiből 35 millió forintot költöttek a teremre, a többi pénz pedig az egyéb megbízásokra ment el.

A politikus nyilvánosságra hozott számára eszementnek tűnő projekteket, például egy kecskeméti iskola esetét:

amellett, hogy munkafüzeteket megírattak már 43 gimnáziumban, itt is írattak egyet, de itt a kiírás szerint is csak egy német tananyagot kell lefordítani.

Az pedig egészen vicces-érthetetlen-felháborító, hogy erre a feladatra az egyik kamuajánlatot a kaposvári NYL Fémszerkezetgyártó Bt.-től kérte a nagytiszteletű gimnázium. Ez talán a non plus ultra annak bizonyítására, hogy meg sem próbálják a valódi közbeszerzést imitálni.

A visszaélésgyanús esetek miatt az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség sem tudta homokba dugni a fejét. Sőt Lázár az LMP-s Ikotity István parlamenti interpellációjára adott válaszában elismerte, hogy tapasztaltak szabálytalanságokat a pénzek felhasználásával kapcsolatban.

A Miniszterelnökség is túlárazásokat talált

Lázár hivatkozott a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztályának 2014 novemberében készült vizsgálatára, melyből kiderültek az Öveges-programmal kapcsolatos szabálytalanságok részletei.

A 13 projekten lefolytatott mintavételes ellenőrzés során a legtöbb esetben túlárazást találtak: részben vagy teljesen ugyanazt a szakmai tartalmat adtak el a  – gyakran különböző – beszállítók újként, és minden alkalommal elszámolták a teljes fejlesztési költséget. Az ellenőrök szerint informatikai moduloknál is előfordult ez a probléma, illetve a tanulói munkafüzetek és a szaktanári segédletek között is sok tartalmi átfedés volt.

Két különböző cég értelemszerűen csak abban az esetben készíthet azonos tartalmú szakmai anyagot, ha köztük együttműködés van, ezáltal sérülnek az összeférhetetlenség, valamint a verseny szabályai.

Az ellenőrzés megállapította azt is, hogy a projektek során megsértették az összeférhetetlenségi szabályokat is, vagyis egymástól nem független cégek voltak a szállítók. A 13 projekt kapcsán vizsgált 49 közbeszerzési eljárásban több esetben azonos tulajdonosi körbe tartozó cégek voltak az ajánlattevők, tehát nem volt valódi verseny.

A jelentés szerint a legtöbbször, 12 alkalommal a Tender-Network Zrt. vett részt a kifogásolt TÁMOP-projektekben szállítóként, és összedolgozott más cégekkel. Az ellenőrök megállapították, hogy a Tender-Network Zrt. által Hatvan, Kalocsa és Kiskunfélegyháza önkormányzata számára írt megvalósíthatósági tanulmányokban több átfedés is van.

Hadházy Ákos tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a Tender-Network Zrt. nem csak az Öveges-programban, hanem az Elios-ügyben is többször felbukkant tanácsadóként. De nem csak ez köti össze a két uniós projektet, ugyanis a Miniszterelnökség ellenőrei azt állapították meg az Öveges-programban, amit az OLAF az Elios-ügyben: már maga a pályázat kiírása is problémás volt.

A pályázati felhívás tartalmazott olyan előírásokat, amelyek a költséghatékony projektmegvalósítás ellen hatottak, valamint a szabálytalan támogatásfelhasználás lehetőségét teremtették meg.

Bár a Miniszterelnökség vizsgálata a visszaélésekkel kapcsolatban nagyon komoly megállapításokat tett, felelősöket nem nevezett meg.

A Tender-Network Zrt. az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 2013-ban 644 millió forintos bevételt ért el. Ez aztán évről-évre csökkent, míg nem 2016-ban 109 millió forint lett. 2017-ben viszont javult a helyzet: a cég mintegy 147 millió forintos árbevételt ért el. A Közbeszerzési Adatbázis szerint abban az évben a Tender-Network Zrt. két uniós finnaszírozású projektben vett részt: egy GINOP-projektben a Pécsi Tudományegyetemnek, és egy TOP-pályázatban Várpalota önkormányzatának. Ez alapján úgy tűnik, hogy az Öveges-program miatti botrány nem akasztotta meg a cég működését.

Az NNI szerint nem történt hűtlen kezelés

A másik érintett állami szerv, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a súlyos szabálytalanságok feltárása után, 2014 végén feljelentést tett az V. kerületi kapitányságon ismeretlen tettessel szemben az uniós forrásokkal való visszaélések bűncselekményének gyanúja miatt. A minisztériumnál az Európai Csalás Elleni Hivatal is bejelentkezett. 2016 szeptemberében az OLAF ajánlással élt az ügyben a magyar ügyészség felé, az anyagot a Legfőbb Ügyészség megküldte a folyamatban lévő nyomozáshoz.

Ám a helyzet olyan komoly volt, hogy az Európai Bizottság az OLAF vizsgálódása közben, 2016 tavaszán az Öveges-programban tapasztalt visszaélések miatt a TÁMOP-programot leállította, és a gyanús momentumok tisztázásáig felfüggesztette a kifizetéseket. A hírek egy részében a teljes TÁMOP, mintegy 780 millió euró, vagyis 241 milliárd forint visszatartása szerepelt. Más sajtóhírek kisebb, de még úgy is jelentős összeg, 40 milliárd forint kifizetésének felfüggesztéséről számoltak be.

A visszaélésekkel kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósághoz.

Hadházy Ákos nonszensznek nevezte, hogy a rendőrség lerázta magáról az eljárást 2016 márciusában. Úgy vélte ugyanis, hogy az eljárás áthelyezése csupán azt szolgálta, hogy eltávolítsák az ügyet a politikusoktól, a közbeszerzések nagyobb részét kiíró polgármesterektől.

A NAV még tologatja a nyomozást

2018 januárjában Hadházy Ákost a NAV arról tájékoztatta, hogy 11 projekt esetében visszaélésszerű, többszörös túlárazások, szükségtelen beszerzések történtek, már meglévő tartalmat számoltak el újként, több esetben sérültek az összeférhetetlenségi szabályok és hiányoztak a teljesíthetőség objektív feltételei. Emlékezetes, hasonló megállapításokat tett a Miniszterelnökség is.

Ezek alapján az ember azt gondolná, hogy a hatóságok átlátták az ügyet, és közel voltak a felelősök megtalálásához. Ám a büntetőeljárás tovább került a NAV Központi Nyomozó Irodájához, majd később a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságához.

Hogy megtudjuk, jelenleg hol tart a nyomozás, megkeresést küldtünk a NAV-nak. Az adóhivatal válasza szerint még mindig nyomoznak, ugyanis azt közölték, hogy folyamatban lévő ügyről nem adhatnak tájékoztatást.

Az Öveges-programmal kapcsolatban most egyelőre ott tartunk, hogy ismét egy olyan uniós pénzlenyúlás történt a szemünk előtt, amiben senkinek sem kell aggódnia amiatt, hogy az eltűnt tíz- vagy százmilliókat számon kérik rajta, esetleg komolyan meg is büntetik. Nem mellesleg a kormány által az Európai Uniónak visszafizetett összeget itt is a magyar adófizetők dobták össze. Azt viszont sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte az Átlátszóval, hogy pontosan mennyi pénzt kellett visszefizetni Brüsszelnek a magyar költségvetésből.

Csak az nyilvános, hogy az LMP-s Ikotity István érdeklődésére Rétvári Bence, az EMMI államtitkára beszámolt arról 2016-ban, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt 11 oktatási intézménynek összesen 390 milliót kell visszafizetnie az állami költségvetésbe. Helyi hírek szerint például Békéscsabát 37 millió, Debrecent 57 millió, Hatvant 45,4 millió, Kalocsát pedig 48 millió forint visszafizetésére kötelezték.

Hadházy nem hagyja elsikkadni az ügyet

Hadházy Ákos még nem adta fel, hogy az Öveges-program visszásságait felderítse. Mint szerkesztőségünknek elmondta, az OLAF-jelentését szeretné megkapni ezzel az üggyel és a Híd a munka világába programmal kapcsolatban is. A Miniszterelnökséghez benyújtott közérdekű adatigénylését elutasították, mondván, hogy az ügyben nem adatgazdák. Polt Péter legfőbb ügyész pedig azt közölte vele, hogy mivel az ügyben nincs gyanúsított, nem az ügyészség az ura az eljárásnak, hanem a nyomozóhatóság, és tájékoztatást csak onnan kaphat.

Az országgyűlési képviselő közölte azt is, hogy megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahonnan még nem kapott választ. Mint hangsúlyozta, azért sem adja fel, hogy még több részletet megtudjon az OLAF megállapításairól ezekben az ügyekben és az Elios esetében is, mert nagyon jól látszik, hogy a programok során szervezetten követték el az uniós pénzek lenyúlását.

Az Index korábbi cikke szerint egyébként az Öveges-program alatt az EMMI-ben az EU-s fejlesztéspolitika felelőse Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár volt, akinek részben az Öveges-program, részben a Híd a munka világába program botrányai miatt kötöttek útilaput a lábára, később pedig távolítottak el a TÁMOP monitoring bizottságának éléről is. Köpeczi-Bócz neve a Mengyi Roland-féle Voldemort-ügyben is felmerült: a volt helyettes államtitkár a bíróságon azt állította, hogy abban az ügyben semmiről sem tudott, de Balog Zoltán akkori EMMI-miniszter ezt cáfolta.

atlatszo.hu