A világ legnagyobb geopolitikai kockázatai - az ukrán-orosz válság és az iráni helyzet - mellé sorolható a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültség.

Nemrég írtuk meg, hogy Soros György, magyar származású milliárdos befektető határozottan aggódik egy harmadik világháború lehetősége miatt, amelyet Kína és az Egyesült Államok viszonyából vezetett le. Aki azt gondolta, hogy az öreg megint félrebeszél, annak itt az elgondolkodtató folytatás - írja a kolozsvaros.ro.

Miután a kínai állami média nemrég még azt lebegtette, hogy a háború az Egyesült Államokkal elkerülhetetlenné válik, ha Washington továbbra is nyomást gyakorol Kínára a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteknél zajló építkezések miatt, kedden a Kínai Államtanács erre rátett még egy lapáttal, mikor egy olyan stratégiai dokumentumot mutatott be, amelynek fő üzenete az, hogy a mostaninál erőteljesebben fognak fellépni a térségben. 

A Dél-kínai-tenger déli részét eleve hat ország követeli magának, ezért amúgy sem nyugodt helyzetet tovább bonyolítja, hogy Kína mesterséges szigeteket kezdett el építeni, amiket teleszór katonai bázisokkal és hadikikötőkkel. Az Egyesült Államokra is azért rágtak be legutóbb, mert azok az egyik olyan zátony fölé küldtek felderítő gépet, ahol éppen dolgoztak a kínai építőmunkások, hogy vadászgépek felszállására is alkalmas kifutót alakítsanak ki. 

A Spratly-szigetek

Elemzők szerint a kínai és az amerikai vezetés hangos kardcsörtetése a Dél-kínai-tengeren lévő, vitatott hovatartozású szigetek miatt, könnyen fegyveres konfliktussá fajulhat.

Most a CNBC számolt be arról, hogy nagyon durva geopolitikai konfliktus van kialakulóban a Dél-kínai-tenger vitatott szigetei körül: Washington keményen szóvá tette, hogy Kína igyekszik rátenni a kezét ezekre a területekre, és a térség környező régióiban is erősíti katonai jelenlétét, a pekingi vezetés azonban hallani sem akar a kifogásokról.

Kínai tengeralattjáró gyakorlatozik a Dél-kínai-tengeren (AFP PHOTO)

A piacok hajlamosak elkényelmesedni, jelenleg senkit sem foglalkoztatnak a geopolitikai kockázatok. Ez azonban nagy hibának bizonyulhat - véli Jim Iuorio chichagói tőzsdei kereskedő. A régióban kialakult konfliktus fejleményei egy irányba mutatnak, és bár jelenleg nem látszanak nagy gondnak, ez gyorsan megváltozhat. Más szakértők a világ legnagyobb geopolitikai kockázatai - az ukrán-orosz válság és az iráni helyzet - mellé sorolják a Dél-kínai-tengeren kialakult feszültséget.

Az esetleg szénhidrogén készleteket is tartalmazó kőzetek felett lévő szigetek körüli vita nem új, Kína mellett Vietnam és a Fülöp-szigetek is magának követeli ezt a területet, amin évek óta vitatkoznak, ám az elmúlt napokban egyre idegesítőbb címek jelennek térséggel kapcsolatban. Egy olyan kínai lap, amelyet sokszor használ szócsövének a pekingi kormány, a múlt héten azzal fenyegetőzött, hogy elkerülhetetlen lenne egy kínai-amerikai háború, ha Washington nem adja fel jelenlegi álláspontját a régió katonapolitikai helyzetével kapcsolatban.

Kína a pirossal jelölt tengerekre tart igényt, a környező országok szeleteket akarnak

Szakértők szerint ugyan minden érintett fél tisztában van azzal, hogy bármilyen fegyveres konfliktus kirobbantása súlyos hiba lenne, a helyzet szándékolatlan vagy véletlen eszkalációját nem lehet kizárni. Erre utalhatott már egy évvel ezelőtt az az incidens, amelyben Vietnam tiltakozott amiatt, hogy a kínaiak olajfúrásba kezdtek egy olyan helyen, amely szerintük vietnami felségvizek alatt található. Ezután olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek a kínaiak gyors expanziójáról tanúskodtak a régióban.

Peking elismeri, hogy a szigetek felhasználhatók katonai célokra, ám hozzáteszi, hogy területi jogain belül cselekszik a velük kapcsolatos akciói során. Ezzel szemben szerintük az USA veszélyes játékba kezdett azzal, hogy agresszíven beavatkozik a helyi ügyekbe. Nem akarunk katonai konfliktust az USA-val, de állunk elébe bármilyen összecsapásnak - fogalmaz az említett újság.

Megfelelőnek tartja a washingtoni kormány lépéseit Mira Rapp Hooper, katonai stratégiai szakértő. Az USA arra reagált, hogy nagyon gyorsan sok minden történt a térségben, úgy, hogy nem világos, melyik állam, milyen követelésekkel áll elő. Mostanra a normális szintet jóval meghaladó feszültség alakult ki, egy kissé válság-ízűvé vált a helyzet - teszi hozzá. Ha egy vietnami hajó összezördülne a kínai haditengerészettel, az könnyen nemzetközi konfliktussá szélesedhetne.

A legnagyobb veszély ugyanakkor Hooper szerint az információhiány. Az amerikai fél nem érti, mi a célja Kínának ezekkel a szigetekkel, milyen jogokat formálva jelenik meg a térségben. A kölcsönös meg nem értés pedig veszedelmes robbanóanyagként halmozódik fel.

kolozsvaros.ro (Címlap Fotó: Fülöp-szigeteki járőr a Dél-kínai-tengeren // Forrás: Origo)