2019-ben januártól júniusig 63,5 milliárd forintot kellett a keresőképtelen munkavállalóknak utalni, idén azonban 76,1 milliárd forintot. - írja a G7

Ráadásul ez a nagy növekedés úgy következett be, hogy a munkavállalók száma csökkent a koronavírus-járvány miatt, és ennek lefelé kellett volna húznia a kiadásokat. A munkavállalói járulékokból az állam bevétele az idei első hat hónapban 2 százalékkal csökkent, ezt figyelembe véve még nagyobb mértékű a táppénzes kifizetések növekedése.

Keresőképtelenség esetén az első 15 napban nem az állami társadalombiztosítási alap téríti a kieső bért, hanem a munkáltató – ezt az időszakot betegszabadságnak hívják – ezért sem meglepő, hogy májusban és júniusban még inkább megnőtt a táppénz kifizetések összege. 

A hagyományos táppénz összege ugrott csak meg igazán, a gyermekápolási és a baleseti táppénzkiadások még a bérnövekedés mértékét sem érték el. Mindez arra enged következtetni, hogy a vállalkozásoknak adott kormányzati segítség szűkmarkúsága, és a fejlett világban példátlanul alacsony és rövid ideig tartó munkanélküli segély miatt sok esetben a táppénzhez menekülnek a munkavállalók.

Az idei első féléves 76 milliárd forintos táppénzkiadást érdemes néhány kapcsolódó állami kiadással összevetni:

• Csökkentett idős bértámogatásra összesen országosan 30 milliárd forintot biztosított a kormány.
• Munkanélküli segélyre – hivatalos nevén álláskeresési támogatásra – számításunk szerint körülbelül 58 milliárd forintot.

A táppénzkiadások 12,6 milliárdos növekedése mellett egyébként a munkanélküli segély jellegű kiadások is alaposan nőttek, 17,5 milliárd forinttal haladták meg az előző év hasonló időszakát. 

A gyakorlatban a táppénz ma már ugyanolyan fontos pénzügyi segítség a munkájukat elvesztőknek, mint a munkanélküli segély. (g7.hu)