A kormányfő is igyekszik forrón tartani „baloldal külföldi kampányfinanszírozásának” ügyét. Orbán Viktor szokásos pénteki közrádiós megszólalásában kijelentette, hogy a baloldal a nemzetközi ügyekben rendre olyan álláspontot képvisel, ami rossz Magyarországnak, és mindezt pénzért teszi. Márpedig „durvább dolog talán nincs is, mint hogy az ember a saját hazája helyett pénzért a megbízói érdekét képviselje”.

– Nem lehet az ügy mellett elmenni anélkül, hogy védelmi rendszerek épülnének jogszabályok által olyan politikusok ellen, akik pénzzel megvásárolhatók – utalt Orbán Viktor arra, hogy pár hónapja kiderült: az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány összességében milliárdos nagyságrendben támogatta a Márki-Zay Péter elnökletével működő Mindenki Magyarországa Mozgalmat és egyebek között a kommunikációs tanácsadással, adatelemzéssel foglalkozó DatAdat céget. (Az Origo adathalászattal is megvádolta a céget. Szigetvári Viktor, a DatAdat vezetője a minap adta hírül, hogy a hamis állítások miatt jogerősen pert nyertek a kormánypárti portál ellen.)

Havasi Bertalantól, a kormányfő sajtófőnökétől a rádiós beszélgetésben elhangzottak nyomán szerettük volna megtudni, hogy a megvásárolható politikusok ellen hozandó új jogszabályok mennyiben különböznek majd a már meglévőktől, és egyáltalán: hogyan kell elképzelni az Orbán által említett „védelmi rendszereket”? Nem kaptunk választ.

A Transparency International Magyarország szerint önfeljelentéssel ér fel az, amit a miniszterelnök a „szokásos pénteki rádiószózatában” állított, miszerint jogszabályokban megnyilvánuló védelmi rendszerekre van szükség az „olyan politikusok ellen, akik pénzzel megvásárolhatók”. Hiszen a kormányfő ezáltal elismerte, hogy jelenleg ezek a megoldások nem állnak rendelkezésre, vagy ha igen, akkor azokat nem használják – nyilatkozta lapunknak Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója.

– Kíváncsian várjuk az arra vonatkozó magyarázatot, hogy mi történt a védelmi rendszerrel például a súlyos korrupcióval vádolt Völner Pál igazságügyi államtitkár esetében, aki kilóra eladta hatáskörei egy részét 

– fogalmazott Ligeti Miklós, aki örömmel üdvözli, hogy a kormány ezek szerint már a közeljövőben nekiáll a kampánykorrupció és a politikafinanszírozás egyéb visszásságai felszámolásának.

A konkrét esetben az ellenzékhez köthető kampányról, külföldről származó források tisztázatlan felhasználásával történő finanszírozásról van szó. Ligeti Miklós csak remélni tudja, hogy a lendület végre elegendő lesz a kormányoldali szennyes kitakarításához is: így véget érhet a büntetlen állami kormánypropaganda, valamint a hatalomközeli, szintén közpénzből megfizetett álcivilek, például a Civil Összefogás Fórum (CÖF) tevékenységének összemosása a választási kampánnyal.

Orbán Viktor szerint a forrás behozatalának technikája már ismert, a támogatás „egy Soros Györgyhöz köthető hálózaton keresztül érkezett”. A külföldről jövő pénzek ügyében eljárások indultak, a Nemzeti Információs Központ titkosítás alól feloldott jelentései azt sugalmazták, hogy a háttérben amerikai titkosszolgálati akció áll.

Korányi Dávid, az Action for Democracy elnöke (Karácsony Gergely főpolgármester volt tanácsadója) lapunknak is elküldött közleményében visszautasította a vádakat. Hangsúlyozta, hogy az alapítvány a magyar és amerikai törvények maximális betartásával, önállóan végzi munkáját. „Soha nem adtunk támogatást politikai pártoknak vagy jelölti kampányoknak, szemben a kormánnyal és holdudvarával, amely minden eszközzel és skrupulusok nélkül segíti szélsőjobboldali politikai szövetségeseit, mint Marine Le Pen, Janez Jansa vagy Jair Bolsonaro” – írta.

Az alapítvány továbbra is rendkívül aggasztónak tartja és elutasítja, hogy a kormány a teljes államapparátust bevetette az Action for Democracy és a vele együttműködő szervezetek elleni lejárató kampányban, „nyíltan politikai célokra használja a titkosszolgálatokat, a rendőrséget és az adóhivatalt”. Korányi Dávid szerint a cél egyértelműen a magyar civilek megfélemlítése a magyar államhatárokon belül és kívül, ami erősen megkérdőjelezi a kormány valós szándékait a jogállamiság Európai Unió által számonkért helyreállítását illetően.

Módosított tudósítás a kormányfő kijelentéseiről

„Határozott nem”-el válaszolt Orbán Viktor a Karmelitában tartott sajtóeseményen arra a kérdésre, szeretné-e, hogy Magyarország az Európai Unióban maradjon – számolt be eredetileg a The American Conservative. A tudósítást a hvg360 szemlézte.

A cikket aztán módosították, kivették belőle az EU-tagságra vonatkozó állítást, így azt is, hogy „Magyarországnak nincs más választása, mert az exportját 85 százalékban az EU-val bonyolítja”. Helyette az került be, hogy Orbán Viktor azt mondta, számára személyesen fájdalmas, hogy Magyarország az unió tagja, amely folyamatosan szekálja, de nem kérdés, hogy Magyarország az Európai Unióban marad, mert a gazdasági jólétünk ennek a függvénye. Lapunknak két, a sajtóeseményen résztvevő német újságíró megerősítette: a magyar kormányfő élesen bírálta az az Európai Uniót, de arról nem beszélt, hogy ki akarna lépni.

A szóban forgó rendezvényt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezte Orbán Viktor részvételével külföldi újságíróknak. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke több portál megkeresésére közölte, hogy „a miniszterelnök sokszor világossá tette: az EU-tagság nem kívánságműsor, hanem Magyarország nemzeti érdeke. Erről beszélt például a parlamenti programadó beszédében és tegnap az MCC-konferencia vendégei előtt is”. (Népszava)