Orbán aligha enged a rabszolga törvény ügyében, de a tiltakozás árthat nagyra törő európai terveinek
A magyarországi tiltakozások sikeréhez döntő, hogy az ellenzék a maga oldalára állítsa a vidéket
A magyarok immár országszerte felvonulásokkal adnak nyomatékot követelésüknek, hogy a kormány érvénytelenítse a rabszolga törvényt, sőt, általános sztrájkkal fenyegetnek, így próbálva nyomást gyakorolni Orbán Viktorra. Tegnap több mint tucatnyi városban akadályozták a közlekedést, ami azt jelzi, hogy az elégedetlenség immár nem csupán Budapestre korlátozódik. A megmozdulások az egész illiberális uralom ellen irányulnak és lassan kikezdik a Fidesz támogatottságát. Minden öt megkérdezett közül négy úgy nyilatkozott, hogy elutasítja a túlmunka kiterjesztését,ám csekély a változás esélye, figyelembe véve, hogy a kormánypárt egymaga népszerűbb, mint az egész ellenzék együttvéve.
Az ügy azonban mégiscsak alkalmas arra, hogy meglője Orbán igyekezetét, mármint hogy a nacionalisták többségbe kerüljenek az Európai Parlamentben. A tiltakozás máris felvillanyozta a hazai ellenzéket, amelynek megosztottsága döntő tényezőnek bizonyult a Fidesz 9 éve tartó politikai sikerében. A hatalommal szemben álló erők követelik, hogy a közmédia vessen véget a Fidesz melletti propagandának, továbbá, hogy történjen valami a korrupció visszaszorítására. Az ellenállás ugyanakkor rávilágít, hogy a gazdaságban szerkezeti gondok vannak, miután nincs elegendő munkáskéz, a lakosság elöregedése, az emigráció és Orbán bevándorlás-ellenes politikája folytán.(Yahoo / Bloomberg)
A rabszolga törvény és az igazságszolgáltatás átalakítása tiltakozó hullámot váltott ki Magyarországon.
Tegnap a pártok az utcára hívták az embereket, a szakszervezetek pedig általános munkabeszüntetést helyeztek kilátásba. - írja a Le Figaro
Vagyis az ellenállás nem gyengül. A túlmunka egyébként arra szolgál, hogy enyhítse az agyelszívás káros következményeit a munkaerő piacon. Egyébként is alacsony a születések száma, ráadásul 2010 óta már csaknem 600 ezren hagyták el az országot, főleg az alacsony bérek miatt. De most már a tiltakozások túlmennek az eredeti követelésen. Ahogy Földiák András, a SZEF elnöke elmondta, a GDP és a cégek haszna gyorsabban nő, mint a keresetek szintje. Tordai Bence arra hívja fel a figyelmet, hogy a magánfogyasztás Magyarországon alacsonyabb, mint Romániában.
Az ellenzék fel van háborodva amiatt is, hogy Orbán Viktor a tekintélyelvűség felé tereli az országot. Tordai szerint most megint az van, mint a szocializmusban: egyetlen párt határoz meg mindent, ideértve a Fidesz-hű közigazgatási bíróságok felállítását. A megmozdulások célja, hogy megnyerjék a vidéket is, amely jelenleg javarészt a kormányfő kezében van. Egy francia újságíró azzal magyarázza Orbán változatlan népszerűségét, hogy a politikus határozottan reagált az ország gazdasági gondjaira és a bevándorlásra. Egy francia szakértő azonban rámutat, hogy a rabszolga törvény a munkát érinti, azt pedig mindenki érti, nem csupán a budapesti értelmiségi elit. Mindazonáltal a megmozdulások a városokra összpontosulnak és az ellenzéki pártok, valamint a hagyományos szakszervezetek irányítják azokat.
A Die Presse is a magyarországi tüntetéskről ír.
Egész Magyarországon demonstrációk voltak Orbán és a rabszolga törvény ellen. A felvonulásokat és az útzárakat a szakszervezetek hirdették meg a jobboldali konzervatív kormány ellen, sürgetve mindenekelőtt, hogy vonják vissza a túlórák számának drasztikus növelését, továbbá, hogy tisztességes munkáért járjon tisztességes bér. 60 településen tartottak megmozdulásokat. A tudósítás idézi Gréczy Zsoltot, aki Esztergomban kijelentette, hogy 2019 az ellenállás és a lázadás éve lesz. Budapesten „Elég volt”-tábla alatt meneteltek az emberek. Nagy Blanka arról beszélt szónokként, hogy a miniszterelnök megbukott tisztességből, emberségből és őszinteségből. (Die Presse)
Magyarországon már hetek óta tart a tiltakozó hullám a cégek megsegítését célzó rabszolga törvény ellen. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy az évi 400 óra túlmunkára a hiányzó munkaerő pótlásához van szükség. A jobb- és baloldali ellenzéki pártok most első ízben egységesen lépnek fel. Orbán Viktor visszautasította az ultimátumot, hogy vonja vissza a vitatott jogszabályt. - írja a Der Standard, osztrák lap
"A populisták kiüresítik a demokráciát"
A populisták hatalomra juttatásával az emberek lehetővé teszik, hogy ezek az erők a demokrácia szívével kísérletezzenek. Így érzékelteti a helyzetet Yascha Mounk, a washingtoni Johns Hopkins egyetem tanára, a populizmus szakértője. Az okokat azzal magyarázza, hogy az életszínvonal stagnálása folytán a tömegek elvesztik bizalmukat a demokratikus intézményekben, ezért az sem érdekli őket, hogy döntésükkel a saját érdekeiknek ártanak, és nagy kockázatoknak teszik ki országukat. Dühösek, mert úgy érzik, hogy a politika már nem segít nekik, így azután radikális alternatíváknak adnak esélyt, mondván, hogy mit veszíthetnek? Az általuk támogatott erők nem a demokrácia ellenfeleiként jelennek meg, sőt, inkább azt ígérik, hogy elmélyítik azt. Ám amikor megragadják a kormányrudat, független intézményeket zaboláznak meg, újságírókat tüntetnek fel a nép ellenségeiként, saját híveiket kulcspozíciókba ültetik, és ily módon igazából kiüresítik a demokráciát.
A populistáknak elképesztően jó a szimatuk, hogy megérezzék, ha dühösek az emberek. Ám amikor hangot igyekeznek adni a felháborodásnak, gyakran túllépik a tisztesség és a jó ízlés határát. Pedig az sokak számára továbbra is fontos. Azon felül gyakran olyasmit ígérnek, amit nem tudnak betartani, lásd Orbán Viktort, aki rendszerint Brüsszelt teszi felelőssé, ha odahaza nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene. Ez az érvelés azonban egy nap erejét veszti, és akkor azt mondják majd a polgárok, hogy most már évek óta ültök a hatalomban, vagyis ti vagytok a felelősök, a vétkesek.
A populisták azzal az igénnyel lépnek fel, hogy az egész népet képviselik. A szemükben az ellenfél nem csupán helytelen álláspontot képvisel, hanem illegitim. Ezáltal azonban eleve kizárnak minden kompromisszumot, hiszen megalázzák és törvénytelennek nyilvánítják a másik oldalt. Ráadásul ha egyezségre jutnának a „nép ellenségeivel”, akkor hamarosan rájuk is az a gyanú vetülne, hogy ők szintén árulók. Ezt a hozzáállást jól tetten lehet érni Az USÁ-ban, Magyarországon, de Németországban is. (Der Spiegel)