A magyar kormányfő az amerikai elnök segítségét kérte, hogy a Magyarországon működő civil szervezetekkel szembeni politikai törekvéseit támogassa, aminek a fejében Magyarország százmillió dollár értékben fegyvereket vásárolna az Egyesült Államoktól.

Ennek részeként Orbán azt kérte Trumptól., hogy gyakoroljon nyomást arra a Norvégiára, amely az EU-val kötött szerződés értelmében ciklusonként hétmilliárd forinttal támogatja a magyar civil szervezeteket a Norvég Civil Támogatási Alapon (NC-TA) keresztül.

– Én nagyon szeretem Norvégiát

– jelezte Trump, hogy nem áll szándékában eleget tenni a kérésnek.

A magyar miniszterelnök lépése azért is különös, mert a közeledés a Trump-adminisztrációhot több év diplomáciai erőfeszítésbe került, az amerikai elnöknek viszont nem áll érdekében kockázatot vállalnia Norvégiával, illetve viselni a politikai következményeit egy Orbánnal kötött civilellenes alkuért. Mindezt egy olyan fegyverszerződésért, amire a NATO szövetségi rendszer miatt valószínűleg így is sor kerülhet, ugyanis Orbán, amennyiben szeretne jobb kapcsolatot fenntartani Trumppal, aligha fog más országokhoz fordulni.

Az Orbán-kormány diplomáciai érzékéről sokat elárul, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter többszöri találkozott a norvég kollégájával, Ine Marie Eriksen Søreidével, és azt szerette volna kijárni, hogy Norvégia alakítsa át az Orbán-kormány igényei szerint alakítsa át a Norvég Alapból származó támogatási rendszert. Erre egy határozott nem volt a válasz a norvég külügyminisztertől.

Norvégia egyébként nem pusztán a kénye-kedve szerint támogat civileket. Bár az ország nem tagja az EU-nak, a gazdasági-kereskedelmi megállapodások szorosak, az EU-s piachoz való hozzáféréséért Norvégia pedig az elmaradottabb keleti régiók támogatását vállalta, részben a civil szervezeteken keresztül.

Az akkor még Lázár János vezette Miniszterelnökség 2014-ben szállt rá azokra a civil szervezetekre, amelyek a norvég alap pályázatait kezelik. Az Orbán-kormány ugyanis beleszólási jogot akar a támogatás elosztásába. (168ora.hu)