Nem ismeretlen téma, 2010 után robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés a magyar miniszterelnök mentális állapotát illetően. Nem is csoda, értelmes ember nem kockáztatná meg saját népe haragját kivívni pusztán azzal, hogy családtagokat fordít egymással szembe, miközben iszonyatos mennyiségű közpénzek tűnnek el tisztázatlan körülmények közt.

Azt hinné az ember, hogy egy olyan, kiemelt fontosságú hivatal betöltéséhez, mint amilyen a kormányfőé is, komoly nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesni. És vajon a „nembiztos” vizsgálatnak nem kéne tartalmaznia egy átfogó pszichológiai elemzést is? Magyarországon Orbánnal szemben ez nem történt meg. Nehéz eldönteni, hogy azért nem, mert a Orbánnal szemben komoly kételyek fogalmazhatók meg kapcsolatait illetően, vagy azért, mert esetleg a vizsgálat kifogásolható mentális állapotról számolna be.

Érdekes módon nem ő az egyetlen, akinek alkalmasságával szemben komoly kifogásokat támasztanak. Donald Trump amerikai elnök esetében hivatalba lépése óta többször merült fel nem hivatalos elemzések során a riasztó következtetés:

Az USA-ban a politikusok lelki állapota sokkal inkább közbeszéd tárgya, mint nálunk. Donald Trumpot szokás nárcisztikusként diagnosztizálni, és a laikusok mellett pszichológusok és pszichiáterek beszélnek szakmai konferenciákon, vagy még nagyobb nyilvánosság előtt arról, hogy az elnöknek még ennél is „veszélyesebb” mentális betegsége van: téveszmékkel küzd, ezért nem alkalmas vezetőnek.

James Gilligan pszichiáter szerint szakértőnek sem kell lennünk ahhoz, hogy lássuk, mennyire veszélyes ember Trump. Egy másik pszichiáter, John Gartner petíciót indított azzal a céllal, hogy az elnököt távolítsák el a hatalomból, mert pszichológiailag nem alkalmas feladata ellátására. Februárban 35 pszichiáter írt alá és küldött el a The New York Times-nak egy levelet, hasonló tartalommal. 2017 októberében megjelent egy könyv, amelyben huszonhét szakértő diagnosztizálja Trumpot viselkedése alapján. /24.hu/

Cikkünk elején Abraham Lincolnt idéztük. Különös fintora a sorsnak, hogy az első republikánus elnök világít rá leginkább arra, amit Trump-ról – aki maga is republikánus – megválasztása előtt csak sejteni lehetett. És bár sokan vitatják a közvetett pszichiátriai analízis helyességét – Amerikában külön törvény vétózza meg hitelüket – egész népekre kiterjedő rizikóról lévén szó, nem elhanyagolható gyanúról kell beszélnünk.

Varga Zoltán, „ötvenéves tapasztalattal” bíró pszichológus így fogalmaz Orbán Viktorról:

„Roppant hatalmának súlya egyszer rá fog zuhanni, és maga alá temeti. Ezt ő is érzi, és nagyon fél, mint lelke mélyén minden diktátor. (…) A miniszterelnökön látszik a kulturálatlansága is, ahogy zsebre tett kézzel áll, szotyolázik, zavartan gombolgatja a zakóját.”

Orbán viselkedése azonban nem jelenthet magyarázatot a magyar nép belenyugvására mindebbe. A választások tisztázatlan volta sem tudja áthidalni azt a szakadékot, ami az ellenzék és a Fidesz hívei közt húzódik. Hiú becsvágy volna mindez a fideszes szavazók részéről? Vagy egyszerűen a túlélőösztön írja felül a valós összetartozás tudatát? Nagyon úgy tűnik, hogy mégsem csak a fejétől bűzlik a hal.