Addig, ameddig megtaláljuk a kérdésre a választ, beszéljünk egy picit a koronavírusról. Persze, nagyon sokaknak már nem csúszik le még egy covid-os hír a torkán, mégis írni és beszélni kell róla.

A tegnap esti miniszterelnöki interjút háromszor néztem meg. Először azért, hogy tudjam, mit mond Orbán Viktor, másodszor azért, hogy ki ne maradjon valami fontos gondolat, harmadszor pedig azért, hogy jól értettem-e.

A miniszterelnöki interjút ide kattintva olvashatja el, én most csak pár mondatban összefoglalom. „A miniszterelnök egyre halkabb és egyre kétségbeesettebb. Az általa vezetett kormány stratégiája roppant egyszerű: „nem tudjuk megfogni a vírust, mert elb* nem kicsit, hanem nagyon. Oltunk mindennel mindenkit és imádkozunk”. Mi így látjuk és értékeljük Orbán Viktor félórás exkluzív interjúját.

Azért tértem ki a tegnap esti riportra, mert Orbán Viktor kvázi validálta a sorok között azt, hogy sokkal nagyobb a baj, mint azt elképzelni lehet. És azért kell kombinálni és az információmorzsákkal sakkozni, mert tizenéve nincs ebben az országban megfelelő tájékoztatás. De fogalmazhatok visszafelé is, azért tűnhet egyik-másik anyag konteónak, mert abból kell tájékoztatni, ami információ a rendelkezésre áll.

A fenti okok miatt jöhet létre az az állapot, hogy az államnak dolgozó sajtósok nem írhatják meg, a nem államnak dolgozó újságírók pedig azért nem tudják megírni, mert nem férnek hozzá az információkhoz.
És van még egy óriási probléma, ez pedig a demokratikus ellenzék. Persze igazságtalan lenne a demokratikus ellenzéki pártokat egy kalap alá venni abban a tekintetben, hogy mindegyik csak félelmet kelt és a nap 24 órájában a kormányt és annak járványkezelését szidja.

Éppen ezért emelném most ki a DK-t, akik naponta bőségesen ellátnak bennünket is sajtóközleménnyel, de mivel független lap vagyunk, eldönthetjük, hogy mely közleménye jelenhet meg a pártnak a lapunkban. Sajnos keveset tudunk kiengedni, mert mindegyik ugyanarról szól. Nevezetesen, hogy a kormány rosszul kezeli a járványt és hol erősebb, hol gyengébb jelzőkkel illeti a döntéshozókat. Persze ez oda-vissza működik. De ez már unalmas.

Ahogy az is unalmas, hogyha nincs éppen covid-19, akkor minden ellenzéki párt a Fideszhez méri magát és folyamatosan támadják és reagálnak a kormány minden apró rezdülésére, amely mára gyakorlatilag arra redukálódott, hogy „Orbán takarodj”.

Mielőtt rátérnék az utolsó témára, összefoglalnám a fentieket: az Orbán-kormány kezéből kicsúszott a járványkezelés, az ellenzéki pártok pedig nem tudnak kommunikációban túllépni a kormány folyamatos szidásán. Egy bizonytalan szavazót nagyon nehéz azzal megfogni, hogy csak Orbán Viktort hallgathatják reciprokban.

De nem mehetek el én sem a kormány járványkezelése mellett szó nélkül. Ugyanis nem az ellenzék csinált politikát a vírusból, hanem a Fidesz. Tévedés azt hinni vagy remélni, hogy azért az idősek kapták elsőként az oltást, mert „anyáink és apáink”. Azért ők kapták, mert a jelenlegi mérések szerint ez az a társadalmi csoport, ahol a legtöbb biztos Fidesz-szavazó van.

A dolgozók meg ráérnek. Elvben a mi munkánk építené most ezt az országot, de megbetegszünk és ha nincs szerencsénk, pontosan úgy halunk meg, ahogy a munkahelyek szűnnek meg egyik percől, a másikra.
2019-ben, a vírus előtt az Orbán-kormány hatalmas munkahelyteremtési lázban égett és minden, az országba érkező multinak úgy segítettek, ahogy csak tudtak, sőt! Abban az évben a támogatott munkahelyek költsége egy darab új munkahelyre levetítve 14 millió adóforintba került.

Most annyit tudunk, hogy 100 ezer munkahellyel van kevesebb, mint egy éve ilyenkor. Ameddig nem oltanak aktív korúakat, addig pont a kereső réteg válik a legveszélyeztetettebbé. Hiszen, az idősek nemsokára oltva lesznek, a gyerek „meg sem érzik a kormány szerint”. A vírus pedig itt van közöttünk. Abban igaza van Orbánnak, hogy lesz egy időszak, amikor a több oltás több fertőzöttet és több halált fog okozni, még a védettség kialakulása előtt. Hiszen, ha a gyerek és az idősek már nem esnek meg a vírustól, a vírusnak nem marad más, csak mi aktív, dolgozók. És most nagyon gonosz leszek: „minél többen halunk meg aktívak, annál kevesebb új munkahely kell. A szánalmasan alacsony nyugdíjat meg olcsóbb fizetni, mint munkahelyeket teremteni”.

Sajnos tovább is van

Az oltási tervről pedig az a véleményem, hogy ez nem oltási terv. A nyugdíjasok nem járnak többségükben sehová. Ennek sok oka van, például anyagi vagy szervi. De oltják őket, közben a buszvezetőkre, a boltosokra, pénztárosokra (a teljesség igénye nélkül) pedig ráeresztik a buta és felelőtlen tömeget. A tanárok egy külön kategória nálam, na ők sincsenek jobban kint a vízből, mint a többi dolgozó.

Az oltási terv ott kezdődik, hogy első körben azokat oltom, akik dolgoznak, akik, ha oltva vannak, nem kell „újraindítani” a gazdaságot. Az ő oltásuk közben illene komolyan venni a kontaktkutatást és tesztelést. És ezen adatok birtokában folytatni az oltást. A krónikus betegségben szenvedőket még az elején külön kellett volna választani. Miért? Egyszerű: ugyan magyarázza el nekem valaki, hogy egy 40 éves krónikus beteg és egy 65 éves krónikus beteg között mi a különbség? Ugyanúgy megilletné a viszonylagos elsőbbség a fiatalabb beteget, mint az időst.

Bízom benne, hogy közeleg az az idő, amikor sokkal kellemesebb témában oszthatom meg a gondolataim és, lehet naiv vagyok, de szívesen írnék én arról, hogy kinyílott a pitypang és a miniszterelnök elesett a biciklivel.

Legyenek óvatosak, vigyázzanak magukra és mindenkire, akik közel állnak Önökhöz és szeretnek!