Azóta a Fidesz-kormány nem csak ideológiai téren közeledik Ankarához, de a két ország közötti kereskedelem is sokat fejlődött. Újabban a magyar haderő fejlesztésében is szerepet kapnak a törökök, és persze mindkét ország kormányközeli emberei, de a megállapodások 30 évig titkosak. Az Átlátszó bemutatta, hogyan vett a magyar honvédség török harckocsikat a jachtos Szíjj László és Adnan Polat emberének közvetítésével, és mi a helyzet a drónvásárlással.

Recep Tayyip Erdogan török elnök köreibe tartozó oligarchák régóta jelen vannak a magyarországi ingatlanpiacon és a napenergia-bizniszben. Nemrég feltűntek a hadibeszerzéseknél is, így a két illiberális vezető szoros kapcsolatát már ez is erősíti.

Az orosz-ukrán háború során elhíresült, Erdogan vejének cége által gyártott Bayraktar drónok után a török fegyverexport-diplomácia második legfontosabb terméke a Nurol Holding által gyártott két páncélos jármű, az Ejder Yalcin és a Yörük (NMS 4X4).

Ilyeneket eddig Grúziában, Csádban, Szenegálban, Malajziában, Tunéziában, Katarban, Üzbegisztánban, Marokkóban és Nigerben rendszeresítettek. Ezek az államok hazánkhoz hasonlóan kivétel nélkül mind jó kapcsolatot ápolnak Ankarával. Nemrég – egyedüli európai országként – nálunk is feltűntek a Nurol harckocsijai, de a beszerzés részleteit 30 évre titkosította a magyar kormány.

30 évre titkosított harckocsibeszerzés

Még 2019 nyarán jelentek meg az első hírek a török sajtóban arról, hogy hazánk is tervez vásárolni a Nurol páncélos járműveiből. Azt viszont, hogy pontosan hány darabot és mennyiért veszünk, akkor még nem lehetett tudni, és máig sem derült ki minden részlet.

2020 júniusában ugyan a kormánypárti Magyar Nemzetnek a Honvédelmi Minisztérium elmondta, hogy „2018 októberé­ben kötött keretszerződést egy török céggel páncélozott többcélú moduláris járművek beszerzésére”, de se árat, se darabszámot nem közöltek. Csak annyit árultak el, hogy „az első megrendelés 2019 decemberében volt, ezek a járművek a tervek szerint 2020 végén fognak megérkezni”.

A Magyar Nemzet cikke után Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdésben tudakolta a harckocsikat gyártó Nurol Makinával kötött szerződések részleteit, de hiába: Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszter közölte vele, hogy – a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból ezek az információk 30 évig titkosak. A Nordicmonitor szerint a török és magyar állam már 2017-ben megállapodott arról, hogy három évtizedre titkosítani fognak minden katonai együttműködést a két ország között.

Egészen 2020 decemberéig kellett várni némi konkrétumra: akkor a Honvédség bejelentette, hogy korábban 10 darab Ejder Yalcin típusú járművet rendeltek, amely itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta. 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába került mind a tíz darab.

Kaposvári gyártás a németekkel

A 2020. decemberi bejelentéskor Maróth Gáspár akkori védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos (jelenleg védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár) azt közölte, hogy 40 további négykerék-meghajtású páncélozott járművet rendelt a Magyar Honvédség.

A közlemény szerint ez a 40 jármű nagyon hasonló a korábban vett 10 Gidránhoz, és a beszerzésük része „annak a több mint háromszáz páncélozott jármű beszerzését célzó programnak, amelynek következő fázisa már magyarországi gyártás és az ahhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés részeként valósul meg”.

Most, a program első fázisában „a későbbi kaposvári gyártáshoz licenszt adó török cég szállítja a járműveket”, majd a második fázisban kezdődik meg a magyarországi gyártás, amelynek során fokozatosan átállnak az európai fegyverrendszerek beépítésére. „A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.” – írta a közlemény.

2021 tavaszán Maróth Gáspár bejelentette, hogy ősszel kezdődik a Rheinmetall Hungary Zrt. hadiipari gyárának építése Kaposváron, ahol „a magyar állam és egy német vállalkozás által létrehozott vállalat a tervek szerint évente legalább száz katonai járművet készít el az új beruházás eredményeként”. Maróth kitért arra is, hogy „a várhatóan egy év múlva induló termelés során harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel szerelnek fel Törökországban készült járműveket, később e jármű fő elemeit is Magyarországon gyártanák”.

2022 márciusában azt közölték Maróthék, hogy hamarosan beindul a 40 Gidrán felszerelése harcászati, rádiotechnikai, elektronikai eszközökkel. Az eseményről a Nurol Makina is büszkén beszámolt a Facebook-oldalán. Áprilisban a MH Bakony Harckiképző Központ gyakorlóterén bemutatták a török-magyar-német együttműködés első eredményét: a Rheinmetall Ragnarök típusú 120 milliméteres aknavetőjét egy Gidránra szerelve.

A Rheinmetall egy német hadiipari óriáscég. A magyar kormány 2020 augusztusában állapodott meg vele arról, hogy a Magyar Honvédség részére összesen 218 darab Lynx KF41 harcjárművet vesz tőle, és ebből 172 darabot a Zalaegerszegen felépülő gyárban készítenek el. A gyártás érdekében megalakult a Rheinmetall Hungary Zrt., a magyar állam tulajdonában lévő ZalaZone Ipari Park Zrt. és a Rheinmetall Landsysteme GmbH közös vegyesvállalata. A nagyjából 60 milliárd forintból megépült zalaegerszegi gyárat idén márciusban adta át Orbán Viktor miniszterelnök.

Darabja legalább félmillió euró, jól jár a közvetítőcég

Bár arról soha nem nyilatkozott egyik fél sem, hogy mennyiért vette Magyarország a török harckocsikat, egy szakportál szerint felszereltségtől függően legalább félmillió euróba kerül egy Ejder Yalcin, vagyis magyarosítva Gidránnak nevezett jármű. Ez a mostani 420-as árfolyamon 210 millió forintos darabárat jelent, a tavalyi 350-esen pedig 175 milliót.

Viszont a Gidránok ára mellett azt sem reklámozta a honvédség, hogy a járműveket nem közvetlenül a Nuroltól vették, hanem – ahogy azt 2019-ben a HVG megírta – egy közvetítőn, a HT Division Zrt.-n keresztül.

A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a harckocsibeszerzésről. Az viszont egyértelmű, hogy kizárólag a Gidránok beszerzése miatt hozták létre a vállalatot. Bár a cég honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, korábban elérhető volt, és nyíltan hirdette a honvédségi beszerzésben való közreműködést.

A HT Division Zrt. honlapja, amikor még működött - Forrás: Átlátszó

A HT Division Zrt.-nek az első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a 10 Gidránért kapott összeg, akkor az azt jelenti, hogy a magyar honvédség 430 millió forintot fizetett egy harckocsiért a közvetítőcégnek. Ez bőven a duplája lenne a szakportálon elérhető nagyjából 200 milliós darabárnak.

A 4,3 milliárdos forgalomból 479 millió forint lett a haszon, a tavalyi nettó 1,7 milliárd forgalomból viszont már -271 millió veszteséget termelt a HT Division. Mivel Maróth Gáspár 2020-ban bejelentette a további 40 darab török harckocsi jövőbeli beszerzését, vélhetően további milliárdos bevételekhez jut majd a magyar honvédségtől a közvetítőcég.

“A HT Division Zrt. 2018. évben alakult. Tevékenysége: haditechnikai berendezések importja. Létrehozásának célja, hogy a meglévő erőforrások optimális kihasználásával és a szinten tartáshoz szükséges fejlesztésével a gazdálkodás hosszú távon jövedelmezően, a piaci igényekhez igazodóan működjék.” – olvasható a 2021-es mérleg kiegészítő mellékletében.

A magyar oligarcha és a török intéző

Nem meglepő módon egy-egy erősen kormányközeli üzletember áll a közvetítőcég mögött magyar és török oldalról egyaránt. A HT Division Zrt. két tulajdonosa ugyanis Szíjj László és Suat Gökhan Karakus, a Fidesz-közeli üzletek két fontos szereplője.

Szíjj apránként küzdötte fel magát Tiszakécskéről a NER legfelsőbb köreibe, és építőipari cége, a Duna Aszfalt annyi állami megbízást kapott 2010 óta, hogy 3 luxusjachtot (Artemy, Lady MRD, Seagull MRD) is tudott venni. Ezeket Mészáros Lőrinc és familiája használja gyakran, de az egyiken Szijjártó Péter külügyminiszter is nyaralt már a családjával.

Suat Karakus afféle menedzsere és intézője Adnan Polatnak, aki Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja. Karakus Polat több cégében is vezető tisztséget visel(t), és ő volt az ügyvezetője két olyan cégnek is, amelyek a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az ingatlanos cégéhez kapcsolódtak.

Ahogy azt 2016-ban a Magyar Narancs megírta Mészöly Kálmán labdarúgó memoárja alapján: a Törökországban edzősködő Mészöly mutatta be egymásnak Orbán Viktort és Adnan Polatot a 2005-ben Isztambulban rendezett Bajnokok Ligája-döntő előtti napokban. Polat akkoriban a híres török focicsapat, a Galatasaray elnöke volt, és Mészöly szerint ez a találkozás is ihletet adhatott Orbánnak a magyarországi stadionépítésekhez.

Polat focis kötődését és a Fidesszel való jó kapcsolatát jelzi, hogy 2013-ban a klub mezét ajándékozta Szijjártó Péternek, aki akkor még nem külügyminiszter, csupán külügyi államtitkár volt. A találkozón részt vett Suat Karakus is.

Karakus, Szijjártó, Mészöly és Polat 2013-ban a Köprü/Híd című kétnyelvű lapban - Forrás: Átlátszó

A gyártó tulaja Erdogan haverja

Mivel Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja is, a magyar megrendelés nagyon nagy jelentőséggel bír a török Nurol Makina számára, hiszen a cég eddig csak afrikai és ázsiai államoknak tudta eladni a termékeit. Azokban az országokban a korrupció többnyire teljesen általános és rendkívül magas, viszont a demokrácia alacsony, ezért az üzletek körülményei nem igazán kerültek napvilágra.

Egyetlen visszaélésről tudni csak biztosan: egy francia bíróság kimondta, hogy a Nurol Holding egyik tagja megvesztegetett líbiai hivatalnokokat egy szövevényes ügyben. Líbia egyébként a tömegoszlatásra tervezett Ejder Toma típusú Nurol-járművekből vásárolt 20 darabot még 2013-ban.

A Nurol Holding gyakorlatilag mindennel foglalkozik: a hadiipar mellett építőiparral, ingatlanfejlesztéssel, energetikával, bányászattal, biztosításokkal és turizmussal is. Sőt, Nurol Air néven még légitársaságuk is van. A cégbirodalom a Carmikli család tulajdonában van, vezetője pedig a Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz közel álló Nurettin Carmikli.

Törökországban a Nurol az elmúlt két évtizedben kevés autópálya vagy híd építéséből maradt ki, de hazánkban sem csak a Gidránok révén vannak jelen. Az egykori Közvágóhíd helyén épülő City Pearl lakópark befektetője Adnan Polat mellett a Nurol Holdingot birtokló Carmikli és a szintén török Özaltin család.

“Ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László mifelénk; a két török família konzorciumban bonyolította le az egyik legjelentősebb sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át)” – írta róluk a Válasz Online.

Drónokról is tárgyalnak Palkovicsék

Nagyon úgy tűnik, hogy a harckocsibiznisz annyira jól sikerült, hogy folytatják a felek az együttműködést, és további hadi eszközök érkezhetnek hazánkba Törökországból. Az orosz-ukrán háborúban világhírnévre szert tevő Bayraktar drónokból ugyan továbbra sem tervez vásárolni a magyar honvédség – pletykák szerint azért, mert Putyin nem örülne neki –, de egyéb török katonai termékek magyarországi beszerzése már felmerült.

2022. augusztus 15-én Palkovics László technológiai miniszter a honvédség 607-es lajstromjelű Falconjával Ankarába látogatott, ahol hadiipari együttműködésről tárgyalt Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel.

A kormányzati honlapon közzétett hivatalos tájékoztatás szerint a Gidránok török-magyar-német kooprodukcióban történő gyártása mellett további vásárlásokról is szó volt: „Tárgyaltak arról is, hogy hogyan tudják a hadiipari együttműködést továbbfejleszteni és kiterjeszteni olyan eszközökre, amelyek gyártásában Törökország az élen jár. Ide tartoznak a drónok, az autonóm repülő eszközök, vagy ezek fegyverzete, illetve a páncélok. A tervek szerint Kaposváron, egy magyarországi vegyesvállalat fogja elkezdeni majd a gyártásukat.”

Nyilván emiatt Palkoviccsal ment Ankarába tárgyalni Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere is, aki meglátogatta a Nurol Makina gyárát, ahol kipróbált egy harckocsit. Az erről szóló Facebook-posztjában (ahol egy NMS 4×4, vagyis Yörük szerepel, nem az Ejder Yalcin típusú jármű) Szita kifejezte abbéli reményét, hogy a Gidránok kaposvári gyártását nem fogja akadályozni az orosz-ukrán háború, bár az összefüggés nem világos.

Békéscsaba lehet a drónközpont

Egy török hírportál szerint Palkovics augusztusban már kész tényként közölte Ankarában a drónvásárlást. Az biztos, hogy a Bayraktarnál kevésbé ismert, de szintén török gyártású Karayel-SU drónokat már kipróbálták a magyar hadseregnél: 2021 novemberében a gyártó Vestel bemutatta a terméket Pápán, és a kecskeméti repülőnapon is szerepelt a drón a HT Division molinója alatt.

Mivel a honvédség eddig mindenből vásárolt, amit kipróbált, esélyes, hogy tényleg fog venni Magyarország Karayel-SU drónokat, de részleteket egyelőre nem tudni.

Az is lehet viszont, hogy a drónvásárlás már meg is történt, ugyanis Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos 2022 március végén Békéscsabára látogatott, és Herczegh Tamás fideszes országgyűlési képviselővel közösen bejelentette, hogy a jövőben német-magyar-török együttműködéssel drónokat gyárthatnak a városban. Ez a konstrukció a Gidránokhoz hasonlónak tűnik: veszünk párat a török gyártótól, majd a licensz alapján nagyobb mennyiséget gyártunk itthon egy német céggel közösen.

Herczegh erről szóló Facebook-bejegyzésében szerepel is egy fotó egy drónról, ami nagyon úgy néz ki, mint egy Karayel-SU. Természetesen ez a kép máskor és máshol is készülhetett, de elég erős és egyértelmű jelzésnek tűnik.

A törökök szerint fegyvert is vettünk tőlük

Az együttműködéseknél érdemes még megemlíteni az Aselsant, ami a török hadsereg tulajdonában lévő fegyvergyártó. Ezzel a céggel kapcsolatban már szintén szóba került egy esetleges magyar beszerzés, de a hírek meglehetősen zavarosak.

Az Aselsan még 2020-ban jelentette be a Twitteren, hogy egy NATO-tagország távirányítású fegyverrendszereket fog tőlük vásárolni. A nemzetbiztonsággal foglalkozó Jane’s hírportál értesülései szerint Magyarország (lesz) a vásárló, azonban a cikket rövid időn belül törölték.

Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő a hírre reagálva 2020 május elején írásbeli kérdést nyújtott be Benkő Tibor akkori honvédelmi miniszternek, hogy kötöttek-e szerződést az említett céggel vagy közvetítőn keresztül vett-e a honvédség valamilyen Aselsan-terméket. A miniszter azt válaszolta, hogy semmi ilyesmi nem történt.

Ehhez képest a török vállalat a 2019-es éves jelentésében azt írta, hogy dolgoznak egy megállapodáson Magyarországgal, a 2020-as jelentésükben pedig már az áll, hogy nem csak megállapodtak hazánkkal, de le is szállították a megrendelt SARP-rendszereket a magyar honvédségnek. Azaz a törökök szerint vásároltunk tőlük valamit, de a kormány szerint nem. A kérdés csak az, hogy ki mond igazat.

Részlet az Aselsan 2020-as jelentéséből - Forrás: Átlátszó

Az biztos, hogy az Aselsan által gyártott SARP-rendszerek kompatibilisek a Gidránokkal, és egy magyar katonai blogger a hivatalos fotók alapján már 2020 decemberében, az első 10 Gidrán érkezésekor felismerte rajtuk az Aselsan két termékét: a SARP távirányítású fegyverállványt és a SEDA-V típusú akusztikus lövésdetektort.

Idén júniusban pedig az Aselsan a Twitteren büszkélkedett el vele, hogy a Párizsban megtartott Eurosatory fegyverexpón meglátogatta a standjukat Palkovics László technológiai miniszter, akinek valamilyen díjat vagy emlékpakettet is átadtak a fotó szerint.

Érdekes módon Palkovics párizsi beszámolójában még az Aselsan neve sem szerepel, vagyis valamiért nagyon titkolja a céghez fűződő kapcsolatát a kormány.

Billay Gábor – Erdélyi Katalin / Átlátszó