A bővítés azért meglepő, mert az első hetekben alig voltak utasok a kisvasúton.

A Miniszterelnökségen már tárgyaltak a felcsúti kisvasút bővítésének tervéről – tudta meg a magyarnarancs.hu. Bár anyagi forrást még nem rendeltek a beruházáshoz, a lap információi szerint Tessely Zoltán, a Felcsút és térsége fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos júniusban egy írásos javaslatot is benyújtott a Miniszterelnökségnek, amelyben kijelenti, hogy szorgalmazza a váli-völgyi (felcsúti) közösségi kisvasút összekötését a bicskei elővárosi közlekedési csomóponttal. A agyar Narancs ezen értesüléseit a tárcánál megerősítették, mint ahogy azt is, hogy Tessely Zoltán és Lázár János egyeztetett a bővítésről.

Azt már Tessely Zoltántól tudja a lap, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek áprilisban személyesen is felvetette a kisvasút meghosszabbításának ötletét Bicske irányába, a Fejér megyei kisváros nagyállomásáig.

„A már elkészült szakasz átadó ünnepségén adott megerősítését követően 2016 júniusában Lázár János úrral volt minderről személyes egyeztetésem, majd június 24-én írásos javaslattal éltem ebben a témában”

– reagált megkeresésükre a miniszterelnöki biztos, aki egyben a térség országgyűlési képviselője is.

Tessely azt is megjegyezte, hogy a Pannónia Szíve program – amely Etyek, Bicske és a Váli-völgy fejlesztési terve – egyik elemeként felvetett bővítésről egyelőre nincs döntés, majd a politikus arról beszélt, hogy szerinte

„az építkezést az alapoknál tervezik kezdeni: vagyis a települések infrastruktúrájának, a régió megközelíthetőségének javításával. Ennek keretében sor kerülne a vonalas közúthálózat korszerűsítésére és bővítésére, például a Tarjánt Etyekkel összekötő kerékpárút megépítésére is. Emellett az etyeki bortermelő területek csatornázása és közvilágítással ellátása is szerepel az elképzelések között.”

A Miniszterelnökség a kisvasút fejlesztésével kapcsolatban adott válaszaiban megjegyezte: a fejlesztési program megvalósulása azon múlik, hogy „a helyiek milyen minőségű fejlesztési tervet állítanak össze. Amennyiben az elképzeléseik valós és elérhető célokat tűznek maguk elé és ténylegesen hozzájárulnak az ott élők életminőségének javításához is, akkor eséllyel szállnak versenybe a fejlesztési forrásokért.”

Hogy a Felcsút és Alcsútdoboz között közlekedő kisvasút tényleg javítja-e az ott élők életminőségét, egyelőre megkérdőjelezhető, hiszen az első néhány hónap igencsak csődnek mutatkozik, alig vannak utasok. Június közepén jelent meg, hogy a Telegraphcikke szerint az EU is vizsgálódik a felcsúti kisvasút körül, mert felmerült, hogy a magyar kormány nem megfelelően használta fel azt a 2 millió eurónyi uniós forrást, amiből a kisvasutat építették. Bár a kormány az építkezés EU-nak benyújtott dokumentációban azt ígérte, hogy a kisvasút turisztikai vonzerő lesz majd, és napi 2500–7000 utasra lehet majd számítani, ehhez képest a működés első hónapjában átlagosan napi 30 ember váltott jegyet. Az unió azért vizsgálódhat ebben ez ügyben, mert az ő pénzük adta a kisvasút finanszírozásának 80 százalékát. Később Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azt állította, hogy a kisvasutat előkészítő dokumentumokban is évi 10 ezer, vagy naponta átlagosan 27-28 utassal számoltak. Azaz ezért költöttek el közel 600 millió forintot – napi 28 utasra.

Továbbra sem elsődleges szempont a fenntarthatóság

Az alacsony kihasználtságot már június 24-én is lehetett látni, amikor Tessely Zoltán írásban is indítványozta a bővítést, úgyhogy láthatóan továbbra sem elsődleges szempont a fenntarthatóság. A Bicske felé történő bővítés ötlete egyébként már akkor előkerült, amikor nyilvánossá vált a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által megbízott SpeciálTerv Kft. előtanulmánya arról, hogy merre és mennyiből lehetne továbbépíteni a nyomvonalat. Az előzetes kalkuláció szerint Bicske és Felcsút között valamivel több mint egymilliárdba kerülne a sínek lefektetése.

magyarnarancs.hu