A világ legfittebb emberei közül néhányan egyedi egészségügyi kockázattal néznek szembe. Egy új kutatás feltárta a maratoni futás és a vastagbélrák közötti lehetséges összefüggést.

A virginiai Inova Schar Rákkutató Intézet onkológusai végezték a tanulmányt, amelyben viszonylag fiatal, több hosszú távú versenyen részt vevő emberek vastagbelét vizsgálták. Azt találták, hogy ezeknél a futóknál sokkal magasabb volt a potenciálisan veszélyes adenomák (egyfajta polip) előfordulásának aránya, mint azt koruk alapján várni lehetett volna. Bár az eredmények előzetesek és további megerősítésre szorulnak, a vastagbélrák és a túlzott fizikai aktivitás közötti valódi összefüggésre utalhatnak.

„Ez azt mutatja, hogy van itt egy jel” – mondta David Lieberman, az Oregon Health and Science University gasztroenterológusa és emeritus professzora, aki nem vett részt a tanulmányban, a New York Timesnak kedden. „Nem számítottunk volna ilyen arányú magas kockázatú adenomákra, amelyek a rák prekurzorai, egy ilyen korcsoportban.”

Egy titokzatos trend

A vezető kutató, Timothy Cannon, miután három fiatal, vastagbélrákos beteget kezelt, akik mind ultramaratont (42,1 km-nél hosszabb versenyt) futottak le. Páciensei nemcsak fittek voltak, de sokkal fiatalabbak is, mint az átlagos eset, a legidősebb 40 éves volt.

2022-ben Cannon és kollégái állóképességi sportolókat kezdtek toborozni prospektív tanulmányukhoz. Az önkéntesek mindegyike legalább két ultramaratont vagy öt rendszeres maratont futott le; családi kórtörténetükben nem szerepelt vastagbélrák vagy más nyilvánvaló kockázati tényező. Összesen 100, 35 és 50 év közötti sportoló vett részt a vizsgálatban, akik vastagbéltükrözésen estek át.

A kutatók előrehaladott adenomákat, viszonylag nagy vagy egyébként szokatlan polipokat kerestek önkénteseik vastagbélében. Bár ezek a kinövések önmagukban jóindulatúak, nagyobb a kockázata a rákosodásra, mint más polipok. Ezután összehasonlították a polipok sportolóknál való előfordulásának arányát a korábbi trendekkel.

A kutatók szerint a negyvenes éveikben járó, vastagbélrákra átlagosan kitett emberek körülbelül 1,2%-ánál várható előrehaladott adenoma. Ezzel éles ellentétben a vizsgált futók 15%-ánál fordult elő ilyen, míg általánosságban közel a felüknél polipok voltak jelen.

„Indokolt a finomított szűrési stratégiák megfontolása ennél a populációnál” – írták a kutatók a tanulmányukban.

Sok mindent kell még megérteni

A csapat az idei év elején mutatta be eredményeit az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság éves konferenciáján. Ez azt jelenti, hogy a tanulmány még nem esett át a hivatalos szakmai lektorálási folyamaton. A szerzők azt is gyorsan megjegyzik, hogy munkájuk nem bizonyítja véglegesen, hogy a kitartást igénylő futás vastagbélrákot okozhat.

Feltételezve, hogy ez az összefüggés ok-okozati, továbbra is égető kérdés marad, hogy miért. Ahogy azt még a hétvégi 5 kilométeres kocogók is tudják, a futás időnként gyomor-bélrendszeri panaszokat válthat ki (a névadó futók hasmenése). Ezeket a sérüléseket néha a belek átmenetileg korlátozott véráramlása okozza, ami károsítja a közeli sejteket. A kutatók feltételezése szerint lehetséges, hogy azoknál az extrém futóknál, akik rendszeresen tapasztalják ezt a véráramlási veszteséget, olyan krónikus gyulladás alakulhat ki, amely növeli a rák kialakulásának valószínűségét.

Jelenleg azonban ez csak egy hipotézis arra vonatkozóan, hogy mi is történhet itt. A kutatók szerint a jövőbeli tanulmányoknak meg kell próbálniuk megerősíteni az eredményeket, valamint kibogozni azokat az okokat és kockázati tényezőket, amelyek magyarázhatják ezt a potenciálisan magasabb kockázatot.

Mindezek ellenére ez a kutatás senkit sem szabad, hogy elriasszon a futástól vagy bármilyen más kardió edzéstől. A rendszeres testmozgás számos egészségügyi előnye – amelyek közül fontos kiemelni legalább nyolc különböző ráktípus alacsonyabb kockázatát – továbbra is messze meghaladja az átlagember számára jelentett kockázatokat. (Gizmodo)