Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy tegnapi sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy minden eszközzel vissza kell szorítani, és “el kell takarítani” az országból a Soros-birodalom civiljeit. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott izraeli “civil átláthatósági törvény” bevezetésénél bábáskodó konzervatív amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár el az ügyben.

Lázár János kancelláriaminiszter a november 17-i Kormányinfón beszélt arról, hogy veszélyesnek tartja Soros György tevékenységét, ezért figyelik az üzletember alapítványai által támogatott magyarországi NGO-k működését, és készítettek egy tanulmányt arról is, hogy a környékbeli országokban milyen befolyásolási kísérleteket tettek a Soros által támogatott szervezetek.

Tíz nappal korábban Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a kormánypárti Magyar Időknek arról beszélt, hogy már januárban eldőlhet, hogy az ún. Soros-akta mely részeit hozzák nyilvánosságra, mert

“…fontosnak tartja, hogy a közvélemény is pontos képet kapjon arról, hogy magukat civilnek hazudó szervezetek mindenféle legitimációs megméretés nélkül miként avatkozhatnak bele a magyar belpolitikába Soros György anyagi és egyéb közreműködésével.”

Ezután az Átlátszó közadatigénylésben kérte kiadni az Információs Hivataltól (IH) a Lázár által említett tanulmányt, ám a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálat nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva  megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát.

A közadatigénylés megtagadása miatt a bírósághoz fordultunk, és bepereltük az Információs Hivatalt. Az Átlátszó jogászai szerint ugyanis több okból sincs rendben, hogy az IH megtagadta az adatigénylésünket. Beadványunkban hivatkozunk arra, hogy

– az IH a Miniszterelnökséggel ellentétben nem vitatta, hogy ő az adatkezelő;

– a tanulmány az IH közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, ezért az Infotörvény alapján közérdekű adat;

– az Infotv. 30. § (5) bekezdése és az Alkotmánybíróság a 2/2014. (I. 21.) számú határozata alapján szerintünk az IH-nak a per során a tanulmány egyes részei vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie azt a konkrét nemzetbiztonsági érdeket, illetve konkrét személyek konkrét olyan jogait, amelyek nagyobb súlyúak, mint a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdek;

– mégha a nemzetbiztonsági érdek, illetve mások jogainak védelme a kiadni kért tanulmány egyes részei vonatkozásában akár meg is alapozhatják a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását, a teljes dokumentum kiadásának megtagadása akkor sem megalapozott, mert a meg nem ismerhető adatokat felismerhetetlenné téve (kitakarva) ki kéne adnia az IH-nak a tanulmányt.

Németh Szilárd: El kell innen takarítani őket

Az mindenesetre egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a Soros-támogatott civil szervezeteknek kemény év lesz az idei: Orbán Viktor a kormánypárti online szócső 888-nak adott interjúban decemberben arról beszélt, hogy 2017 “Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni”.

“GFG: A Politico szerint a jövő év Soros éve lesz.

Orbán Viktor: Nem az övé lesz, hanem róla fog szólni; a kettő nem ugyanaz. Mert mi a logikus válasz a kialakult helyzetre? Minden országban azon lesznek, hogy Sorost kiszorítsák. Ezt már most lehet érzékelni Európában. Felderítik, honnan jöttek a pénzek, milyen titkosszolgálati összefüggések vannak, milyen NGO-k milyen érdekeket képviselnek. A következő év Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni. Ilyen értelemben tehát a Politico jóslata indokolt.”

A miniszterelnöki jóslat fényében könnyen elképzelhető, hogy az IH tanulmányát, és más, kormányzati forrásokból származó információkat hamarosan a kormánypárti lapokból és a TV2-ből ismerhetjük meg, és a Norvég Civil Alap ellen 2014-ben indult, valódi leleplezéseket nem produkáló kormányzati boszorkányüldözéshez hasonló sárdobálás indul a Soros-támogatott szervezetek ellen.

Sorosék több mint harminc éve itt vannak

A ma már több mint száz országban működő Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) története 1984-ben kezdődött, amikor Soros György magyar származású amerikai milliárdos megalapította első jótékonysági alapítványát az akkor még kommunista Magyarországon, és mások mellett támogatta Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnököt is.

„A Magyar Soros Alapítvány néven induló szervezet fejlődése az évek során mindig is reflektált a Magyarországon kibontakozó drámai eseményekre” – áll az alapítvány honlapján, ahol az átlátható működésre vonatkozó, egyébként szerintünk is jogos követelések hatására már a 2015-ös magyarországi támogatottak listáját is közzétették.

Maga Soros György egy decemberi publicisztikájában a magyar helyzet említése nélkül beszélt arról, hogy

„Világszerte veszélyben van a demokratikus társadalmi berendezkedés, amelyet fasiszta diktatúráktól a maffiaállamig a zárt társadalmak különböző formái fenyegetnek.”

Egyelőre a Nyílt Társadalom Alapítványok sem reagáltak a magyar kormány egyre intenzívebb támadásaira.

Szerzők: Erdélyi Katalin – Bodoky Tamás / atlatszo.hu