Sajátos véleménye van a két magyar jobboldali populista párt Európa-politikájáról Samuel Ramaninak, a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai történelemmel foglalkozó szakújságírónak, az oxfordi egyetem doktori programja hallgatójának. A huffingtonpost.com hírportálon megjelent cikkében arról értekezik, hogy meg akarják reformálni az EU-t.

Kiindulópontja az, hogy mind a Jobbik, mind a Fidesz élén álló Orbán Viktor miniszterelnök a múlt év közepén enyhített keményen unióellenes fellépésén. Az előbbi már nem akarja, hogy Magyarország kilépjen az EU-ból, Orbán pedig a függetlenségi népszavazási kampány idején hangsúlyosan támogatta, hogy Nagy-Britannia maradjon az EU tagja, illetve kiállt a korábbi jugoszláv tagköztársaságok uniós felvétele mellett.

Alkalmazkodás és stratégia

Ramani szerint a következő történt. A magyar jobboldal vezérei alkalmazkodtak ahhoz, hogy az ország lakosságának jelentős többsége kitartóan uniópárti. Ezért EU-n belül akarják növelni saját presztízsüket, mégpedig egy sajátos bent is vagyok, kint is vagyok ideológiai platform elfoglalásával. Végül mindezek alapján növelni akarják Magyarország uniós anyagi támogatását.

A ravasz terv alapja az, hogy a magyar közvélemény a 2004-es EU-csatlakozás óta ellenmondásosan viszonyul az unióhoz. Ha általában kell nyilatkozni a közösségről, akkor a magyarok több mint 60 százaléka pozitív véleményt alkot, ugyanakkor az uniós intézményekről rossz véleményük van.

Különösen szembetűnő az utóbbi, ha például az EU közös bevándorlási politikájáról vagy az Európai Központi Bankról van szó. Az előbbit nagy többséggel utasították el tavaly októberben, az utóbbiról egy korábbi felmérésben csak kicsit több mint harmaduk nyilatkozott pozitívan.

Más úton a Jobbik és Orbán

A kitartóan pozitív általános EU-kép magyarázatul szolgálhat arra, miért beszél a magyar jobboldal az EU egyértelmű elutasítása helyett az unió reformjáról. Ramani szerint ugyanakkor van egy lényeges különbség a Jobbik és a Fidesz élén álló Orbán Viktor politikája között.

Az előbbi elfogadja Magyarország uniós tagságát, miközben elutasítja a brüsszeli központból irányított közös politikák túlnyomó többségét. A Jobbik támogatói az elmúlt évek utcai demonstrációin tiltakoztak a szigorú költségvetési politika ellen és bevándorlás teljes megszüntetését követelték. Ez összhangban van sok magyar hozzáállásával: az európai egység támogatásával a közös normák és politikai rendszer elfogadása nélkül.

Ne olyan durván!

Orbán eközben kifinomultabb politikát folytat: a Fidesz - szemben a Jobbikkal - hajlandó elfogadni bizonyos közös uniós politikákat, köztük a költségvetés reformját. Egy két évvel ezelőtti felmérés azt mutatta, hogy a magyarok több mint 60 százaléka elfogadja a szigorú költségvetési politikát. A publicista szerint ezért hajlandó az Orbán-kormány olyan megszorításokra, amelyektől a görög és az olasz vezetés prüszköl.

Ezzel egyidejűleg jól rezonál a magyar szavazók lelkében miniszterelnöküknek az a számtalanszor elismételt kijelentése, miszerint a magyar kormány sikeresebben hajtja végre a reformokat, mint más uniós országok vezetősége. Egy korábbi felmérés szerint a magyarok többsége úgy véli, hogy az EU-tagállamoknak lehetővé kellene tenni, hogy különösebb brüsszeli beleszólás nélkül azt tehessék amit, akarnak.

A magyar közvélemény kétarcú hozzáállása magyarázza Orbán kampányolását az EU "demokratikus hiányosságai", illetve a brüsszeli bürokrácia ellen.

Nagyobb tekintélyt szeretne

Az EU-val szembeni megengedőbb hozzáállást enyhe euroszkeptikus platformmal egészíti ki a két jobboldali párt. Orbán irányítása alatt Magyarország az élére állt azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek a nemzeti szuverenitás nagyobb tiszteletét követlik az uniótól.

Orbán Viktornak ezzel az a célja, hogy növelje Magyarország tekintélyét azok között az országok között, amelyek szerint az EU nemzetek feletti rendszere lényege szerint antidemokratikus, ezért indokolt, hogy tagországok válogathassanak az uniós normák között. A nemzeti szuverenitás védelmét kiterjesztenék a jogi normák és a külpolitika területére is, amelyek az uniós együttműködés legfontosabb területei közé tartoznak.

Lengyelország a jog uralmának ügyében, Görögország erős orosz kapcsolatai miatt ütközött Brüsszellel, miközben a hasonló konfliktusok megerősítették Budapest alkupozícióját. Magyarország a mérete alapján indokoltnál jóval nagyobb szerepet játszhat az EU menekültpolitikájának alakításában.

Több pénzt szeretne

A Fidesz-kormány és Brüsszel folyamatos csatározása ellenére - vagy talán erre is alapozva - Orbán igyekszik meggyőzni az Európai döntéshozókat arról, hogy Magyarország pozitív szerepet játszik az európai egység fenntartásában. Arra hivatkozva követel nagyobb engedményeket Brüsszeltől, hogy ha a tagállamok nem kapnak nagyobb hatalmat a közösségen belül, akkor el fognak szaporodni a brexithez hasonló kilépések.

És pozitív szerepének hangsúlyozásával Orbán azt is szeretné elérni, hogy az EU több pénzt toljon Magyarországra. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar gazdaság teljesítménye szorosan összefügg az országba érkező uniós támogatások nagyságával.

Kötelező minta

A magyar jobboldal tehát elmozdult az EU-val való pörölés felől afelé a hozzáállás felé, miszerint meg kell erősíteni a "magyar értékek" befolyását az unión belül. Erre ösztönzi a közhangulat, az anyagi érdek és az vágy, hogy növelje Magyarország tekintélyét az unión belül. Eközben Orbán hozzáállása az EU-hoz kötelező érvényű mintává vált az európai jobboldali populista vezetők körében az EU más országaiban is. Ezt a viselkedést tekintik a kulcsnak ahhoz, hogy növelhessék hazai politikai bázisukat a következő években - foglalja össze mondandóját az oxfordi egyetem DPhil-hallgatója.

(napi.hu)