Számára már épül, csaknem 21 milliárd forintból a rezidencia, és 2017 végéig a két minisztériumot, a belügyet és a gazdasági tárcát is a Budai Várba telepít át.

Megdöbbentő, hogy a megélhetési válság küszöbén a kormányzati luxusnegyed az egyik legnagyobb problémája a miniszterelnöknek, ráadásul a beruházásról semmilyen hatástanulmány nem került nyilvánosságra.

Nem, nem az MSZP reagált így arra a múlt heti kormánydöntésre, miszerint 2017 decemberére a Budai Várba költözik a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium (is), hanem 2006-ban a Fidesz, amikor kiderült, hogy a Gyurcsány-kormány a Nyugati Pályaudvart mellett tervezi felépíteni az új kormányzati negyedet. Most egy, az V. kerületben a Parlament körül létező kormányzati negyed szétbontására készül az Orbán-kormány, úgy, hogy a funkciók egy részét áttelepíti a Várnegyedbe. A Miniszterelnökség rezidenciája már épül, a Köztársasági Elnöki Hivatal pedig már rég a Sándor-palotában székel. Ha azt gondoljuk ennyivel megúsztuk, vigyázat, az egykori Külügyminisztérium Dísz téri és a Honvédelmi Minisztérium Szent György téri foghíjtelkén is lehet építkezni!

Általános meglepetést okozott a kormány friss döntése, amellyel a Belügyminisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot a budai Várnegyed két nagy épületegyüttesébe költöztetné. A meglepetés oka, hogy egyfelől minden városfejlesztési koncepció a Budai Vár déli területe - az úgynevezett Polgárváros - terhelésének, forgalmának csökkentésével számol, másfelől pedig még a közelmúltban készített és a tavasszal ismertetett fejlesztési tervek sem említették a zárt hivatalokat - sokkal inkább vendéglátó és turisztikai funkciókkal számoltak - monda a Népszavának Erő Zoltán építész, hozzátéve: nem meglepő persze a döntés a kormányzat szimbolikus helyfoglalási törekvéseinek, és a budai Vár kitüntetett vonzerejének ismeretében. Látható, hogy ezekben akkora erő rejlik, ami feledteti a közlekedési nehézségekkel, a minisztériumok elszakítottságával és elzártságával kapcsolatos ellenérveket. A várfalak mögött azonban a közigazgatás szimbolikusan is hatalmi pozícióját mutatja - hátrahagyva a szolgáltató bürokrácia illúzióját. Sajnálhatjuk a Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek és a többi kulturális intézménynek a távozását, mert a Vár valóban kulturális és turisztikai negyedként működött a hatvanas évek óta.

Az Akadémiának drága volt(?)

A Belügyminisztérium a kormány múlt heti döntése értelmében a Kapisztrán tér-Úri utca-Országház utca által határolt, több, mint 20 ezer négyzetméteres komplexumba költözik 2017 decemberében. Ebben az épületben jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) bölcsészettudományi és társadalomtudományi kutatóközpontjai működnek. A kutatóközpontok foglalják magukba egyebek mellett a filozófiai, a régészeti, a történettudományi, a művészettörténeti, és még számos kutatóintézetet, amelyek önállóságát még Pálinkás József MTA-elnök szüntette meg. Már többször felmerült, hogy ki kellene rúgni a kutatókat ezekből a szép, korlátosan használható, ám történelmi hangulatú épültetekből, de az MTA ellenállása, na meg az intézetek elhelyezésének, és a hátra maradó épületek felújításának horribilis költségei mindig megmentették az intézeteket. Marosi Ernő akadémikus szerint ugyanis a Kapisztrán tér-Úri utca-Országház utcai tömb katasztrofális műszaki állapotban van, a hatvanas évek renoválása óta nagyobb beavatkozások nem történtek. Az MTA épp ezzel, a műemlék épületek korszerűtlenségével, költséges fenntartásával indokolta, hogy - természetesen az állam pénzéből - elköltözik innét, egy Soroksári út melletti irodaházba. Itt kap helyet az összes humán tudománnyal foglalkozó, együtt csaknem ezer főt foglalkoztató, eddig hat különböző ingatlanban székelő akadémiai intézmény. A 8 milliárd forintba kerülő "MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóházának" az építése az előzetesen meghatározott ütemterv szerint halad, az intézetek költözése 2017. I. félévében várható" - közölte az MTA sajtóosztálya a Magyar Naranccsal, ám a lap rámutatott, hogy korábban, az MTA saját honlapján is 2016 elejére ígérték az átadást. Nem mindegy, hiszen, ha 2017. első félévében történik a költözés, teljesen kizárt, hogy az év végéig a helyükre beköltözhet Pintér Sándor. Ugyanis az épületet műszakilag és belsőépítészetileg teljesen fel kell újítani, ami egy, de inkább két év, és bizonyára 10 milliárd körüli összeg lesz.

Az MTA úgy nyilatkozott korábban, hogy a fenti intézmények éves 190 milliós fenntartási költségének 30 százalékát reméli megtakarítani a beruházás által. Ezt arra alapozza, hogy állítása szerint a nemrég átadott, Q2-nek nevezett Természettudományi Kutatóközpont esetében 20 százalékkal sikerült csökkenteni a költségeket. Ezt azonban sokan vitatják. Váradi András professzor az Élet és Irodalomban megjelent cikkében azt bizonyítja, hogy a Q2-épület "fenntartása a rendkívül előnytelen garanciális szerződés miatt nagyon magas. A kutatók egyáltalán nem értik, hogy egy vadonatúj épületre miért kell évi több mint százmilliós garanciális szerződést kötni, és annak költségeit miért nekik kell célzottan a kutatásra elnyert forrásaikból fedezniük." Szóval vélhetően nem azért költözik el az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóközpontjai a vári ingatlanból, mert olcsóbb lesz a működés, hanem azért, hogy helyet csináljanak az orbáni adminisztrációnak. Ha igaz, hogy az épület fenntartása túl drága az MTA-nak, akkor vajon a másik állami zsebnek, a BM-nek nem lesz ugyanolyan drága? - tehetnénk fel a költői kérdést.

De miért épp ide költözik a Belügyminisztérium? A mai épület XVIII. században létrejött ferences, és klarissza kolostor, illetve klarissza kolostortemplom összeépítéséből jött létre II. József idején, aki kormányzati funkciót adott az államosított ingatlanoknak. Az Úri utcára néző klarissza templom tornyát elbontották, a hajót szintekre osztották, itt működött a Magyar Királyi Kúria, később pedig a Helytartótanács. A tömböt másik oldalról határoló utca azért viseli az Országház nevet, mert az ide néző traktusban három rendi országgyűlést tartottak. Az épületbe a XIX. században költözik a Belügyminisztérium. Egyébként a Vár hosszú távú fejlesztésére készített koncepciója szerint a földszinten éttermek, kávézók, cukrászdák kapnának helyet, a klarissza templom koncertteremként, az egykori országgyűlési terem pedig bálteremként funkcionálna.

Audival jól megközelíthető

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Szentháromság térre költözik, szintén 2017 végén. A történelmi hagyomány itt is megvan, más, racionális szempontok azonban kevéssé. 1784-től az egykor a telken álló jezsuita akadémiában működött a Királyi Kamara, ennek helyén, több szomszédos lakótelek kisajátítása után 1901-1904 között építették fel az új Pénzügyminisztériumot. Fellner Sándor építész késő gótikus stílusban tervezett épületében 300 személyes bálterem, márvánnyal burkolt, szobrokkal díszített aula, faburkolatos, kandallós fogadó- és tanácskozótermek, miniszteri szobák, várakozó helyiségek kaptak helyet, amelyek fő jellemzője a reprezentativitásra való törekvés volt - olvasható az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának honlapján. Hozzáteszik, "a Pénzügyminisztérium épületét a századforduló építészetére jellemző bizonytalanság példájaként emlegeti a művészettörténet, amely arányaival is kirítt a polgár negyed kisvárosias léptékéből." Ezért aztán konszenzusos és ma is helyeselhető döntés volt - mondja Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus -, amikor az 1948-1962 közötti helyreállítás során Rados Jenő jelentősen visszabontotta az épületet". Erő Zoltán építész szerint "a hírekből kiolvasható, hogy az épületek eredeti állapotának visszaállítására is sor kerül, ami a Mátyás templommal konkuráló Szentháromság téri háznál nem sok jót ígér. Mostanában sajnos visszatérő gondolat a XIX. század végi épületek kritikátlan rekonstrukciója, mintha az elpusztult architektúra, a talmi kőcsipkesor visszaállításával nyomtalanul el lehetne tüntetni történelmi korok eseményeinek, döntéseinek emlékét - vagy vissza lehetne hozni az ország korábbi dicsőségét, nagyságát. Lehet, hogy ezt sok, valódi értéket képviselő, méltatlanul pusztuló épületegyüttes megmentése hitelesebben szolgálná. Erre kellene igent mondani."

Az igaz, hogy az épülethez illő funkciót máig nem sikerült találni: 1962-76 között a Műszaki Egyetem legendás, pezsgő kulturális élettel színezett kollégiuma volt itt, ahol 1968-81 között létezett a Várklub (az Illés, az Omega, és egyéb együttesek fellépéseivel) működött. Az épület egy részében az Országos Levéltár működik, számos alapítvány mellett. Ezek, különösen a levéltár elhelyezése újabb jelentős összegekbe kerül majd, s az épület felújítása sem jön ki 10 milliárdnál kevesebből.

Ráadásul milliárdokat kell majd költeni a Budai Vár jórészt feltáratlan barlangrendszerére. Közlekedési, parkolási szempontból a Budai Vár ma is rémálom. Miután egyik épületnek sincs garázsa, és a barlangrendszer miatt kérdéses, hogy az udvarok alá lehet-e mélygarázsokat építeni, a minisztériumokat sem az ott dolgozók, sem az ügyfelek nem tudják majd megközelíteni autóval, kivéve azokat a honfitársainkat, akik szolgálati Audival közlekednek. Mindazok, akik a döntést hozták, és akikkel a döntést megkonzultálták, vélhetően ebbe a halmazba tartoznak, ugyanis egyetlen szakmai szervet, de még a Vár rekonstrukcióját segítő Hauszmann Bizottságot sem vonták be. Még a történeti szempontok is sántítanak: a Vár soha nem volt kormányzati negyed, hiszen a legtöbb minisztérium Pesten működött. Marosi szerint felesleges kormányzati negyedet építeni, hiszen van ilyen, a Parlament körül.

Orbán háza már épül, szépül

2002-ben az elbukott választás keresztülhúzta Orbán Viktor tervét, hogy a Miniszterelnökség visszakapja háború előtti otthonát, a Sándor-palotát. Az épület már szinte kész volt, de a szocialisták nem a miniszterelnököt, hanem a köztársasági elnököt költöztették a sokat látott falak közé. 2014-ig kellett várni, hogy a kormány döntsön, a miniszterelnök mégis a Várba költözik.Méghozzá az egykori a szintén II. József által kolostorból színházzá átalakíttatott Szent György téri épületbe, ami a közelmúltig Nemzeti Táncszínházként működött. Ez persze nem elégséges, ezért a szomszédos telken bővítik. A lapinformációk szerint 20 ezer négyzetméteres épületre eddig 20,7 milliárd forintot különítettek el. A beruházás lassan halad, a Magyar Narancs szerint csupán 735 milliót sikerült eddig elkölteni, így a 2016. március 15-i határidő vélhetően nem tartható. Az sem nagy titok, hogy Orbán tartja magát az eredeti terveihez, és a cél, a Sándor-palota, ahol olyan történelmi események zajlottak, mint például Teleki Pál öngyilkossága. Nem kell túl nagy jövőbelátás ahhoz, hogy megállapítsuk, a Budavári Palota L. Simon László által koordinált felújításának egyik célja vélhetően az, hogy a Köztársasági Elnökök beköltöztessék a történelmi falak közé. A legvalószínűbb a Magyar Nemzeti Galéria A épülete, a palota egykori fogadó csarnoka, ruhatára. Nem terheli Horthy szelleme, jó a megközelítése, és a kilátás sem utolsó. A legutóbbi közjogi méltóság Rákosi Mátyás volt, aki a palotába vágyakozott. Kádár alakította kulturális központtá a palotát.

Népszava / stop.hu (Címlap: Forrás: stop.hu)