• Az Európai Néppárt elvárja, hogy ígéretének megfelelően a magyar kormányfő belenyugszik az Európai Bíróság ítéletébe
• Ha az EU pénzbírsággal sújtja Magyarországot és az nem fizet, az unió lefoglalhatja a területén lévő magyar állami ingatlanokat

Die Presse

Az európai konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője szerint Orbán Viktor legutóbb megígérte, hogy betartja az uniós játékszabályokat, és a Néppárt ebből indul ki. A kérdés úgy hangzott, miként lehetséges, hogy a Fidesz még mindig az ENP tagja, amikor a magyar kormányfő nem kíván eleget tenni az Európai Bíróság verdiktjének.

Olyannyira nem, hogy Merkel igen élesen támadta emiatt. Weber hangsúlyozta, hogy nekik sem tetszik minden, ami Magyarországon történik. Orbán vitatható személyiség, aki szereti kipuhatolni, hol vannak a határok. Ha tiszteletben tartja a normákat, akkor része a közösségnek.

Ám ha nem, akkor magát zárja ki. Rajta múlik.

Viszont fontos, hogy 2015-ben, a menekültválságban a Néppárt álláspontját is képviselte, amikor arról volt szó, hogy meg kell védeni az EU külső határait. Azon kívül idáig mindig elfogadta a Bizottság előírásait, még ha idénként morogva is.

De ez nagy különbség a lengyel kormányhoz képest. Varsó ugyanis még tárgyalni sem hajlandó Brüsszellel. A többsebességes Európáról szólva Weber kijelentette, hogy ha valaki nem akar csatlakozni a belső maghoz, akkor nyugodtan félreállhat, mint pl. Kaczynski.

Senkit sem kényszerítenek, viszont az unióellenes erők nem is tartóztathatják fel az összefogás folyamatát.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Az Európai Parlament alelnöke úgy értékeli, hogy szerdai helyzetértékelő beszédével a Bizottság vezetője elsősorban a kelet-nyugati árkokat igyekezett eltüntetni. Graf Lambsdorff szerint a kelet-európaiak meg is értették, hogy Juncker kezet nyújtott nekik, jóllehet korábban azzal gyanúsították, hogy nem figyel oda az új tagokra.

Arra a kérdésre, hogy OrbánViktor várhatóan mennyire lesz hajlandó beállni a vázolt összefogás mögé, a német liberális politikus úgy válaszolt, hogy ez nagy kérdés.

Az ugyanis látnivaló, hogy Juncker a földrész keleti felét is be akarja venni a csónakba, politikai és kulturális értelemben egyaránt. Ha erre Orbán vagy mások azt mondják, hogy ez nekik nem felel meg, akkor utána nem panaszkodhatnak, ha jövőre, az unió helyzetéről elhangzó beszédben a kétsebességes Európáról hallanak.

A magyar politikus elutasítja a menekültpolitikát, de a Valutaunió más tészta. Nem rombolhatja le az együttműködés minden területét. Azon kívül Graf Lambsdorff emlékeztet arra, hogy a magyar vezető határozottan elveti az ország kiválását az EU-ból.

Die Zeit

Új, hatalmas gondok származnak az unió számára abból, hogy Magyarország – az EU történetében példátlan módon – semmibe veszi a legfontosabb közösségi intézmény határozatát. Súlyos támadás ez a szervezet alapjai ellen, miközben jogilag nem kétséges, hogy az Orbán-kabinetnek végre kell hajtania az ítéletet.

Fellebbezési lehetőség nincs, nem lehet hivatkozni a népakaratra. De ha az országnak mégsem tetszik, hogy az európai alapértékek keresztezik a nép szándékát, akkor csak az marad, hogy kilépjen az unióból. Szó sincs persze arról, hogy a magyarok távozni szeretnének. Csak éppen az ügy alapjaiban fenyegeti az EU-t, éspedig belülről.

Brüsszel keze megvan kötve, eszközei korlátozottak és nehezen lehet azokat érvényesíteni.

A Bizottság mostantól kezdve bármikor szerződésszegési eljárást indíthat Magyarország ellen. A vége pénzbüntetés lehet. Ha a magyar fél nem fizet, akkor el lehet rendelni ellene a kötelező végrehajtást. Azaz az unió lefoglalhatja és értékesítheti a területén a magyar állam ingatlanait.

Telkeket, épületeket. Erre idáig nem akadt precedens.

Azt viszont nem lehet megtenni, hogy visszatartsák a 2020-ig előirányzott közösségi támogatásokat, mert azokról szerződések rendelkeznek. Szóba jöhet ugyanakkor a tagsági jog felfüggesztése a 7-es paragrafus alapján. Persze itt közbeszólhat a lengyel vétó.

Az nem világos, utóbbit ki lehet-e védeni oly módon, hogy Budapestet és Varsót egyidejűleg vonják eljárás alá.

Csakhogy ezek az eszközök nem alkalmasak arra, hogy politikai értelemben rendezzék az ellentéteket a magyarok és az EU között. Az országot nem lehet kitenni az unióból. A kiutat csakis a diplomácia találhatja meg, ami fájdalmasnak ígérkezik, mivel Orbán nemigen hajlik a kompromisszumra.

Ám ettől még tartania kell magát a közösségi joghoz. Erre határozottan emlékeztetni kell, mint ahogy arra is, hogy a felvételi feltételek elfogadásakor kötelezte magát az unió politikai céljainak elfogadására, amelyek között szerepel a közös menekültpolitika is.

De a lényeg, hogy merre menjen tovább az unió és a jövő megválaszolását nem szabad a jobboldali populistákra hagyni, akik azt gondolják, hogy ők a jog fölött állnak.     

Die Welt

A Bizottság elnöke szeretné kibővíteni az euroövezetet, ám van több ország is, amely jó okkal nem kíván oda belépni, merthogy az már most is jókora gondokat okoz nem egy tagnak. A pénzügyi válság bizonyította, hogy egynémely államok nem képesek túlélni a helyzetet a közös valuta égisze alatt.

Az elmúlt évek a jelölt országok polgárait is kiábrándították, éspedig okkal. Az eurónak ugyanis sok előnye van, de nem teljesítette a fő célt, hogy előbbre vigye az integrációt.

A zónán belül más és más a fejlődési irány.

A kedvezőtlen tapasztalatok miatt sok kelet-európai kormánynak nemigen van kedve, hogy feladja a saját fizetőeszköz jelentette rugalmasságot. Főleg a lengyelek és a magyarok tudták elhárítani a krízis következményeit a zloty és a forint jelentős leértékelésével, miközben már teljesítették az eurotagság szinte minden feltételét.

FAZ

A lap úgy látja, hogy van esély az új uniós menekültpolitika kidolgozására az év végéig megszabott határidőig, mert ugyan a visegrádi államok ugyan továbbra sem hajlandók befogadni menedékkérőket, de sokat segíthet, hogy a migránsok száma csökken és az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák panaszt.

Azon kívül a kérdésről tárgyaló belügyminiszterek figyelembe veszik a V4-ek igényét, hogy nagyobb mértékben járulhassanak hozzá a külső határok védelméhez, ám hogy ily módon „kivásárolhassák” magukat a menedékkérők átvételéből, az azért illúziónak tűnik.

Viszont új lendületet adhat az egyeztetéseknek, hogy a bíróság legitimnek minősítette a kvótadöntést, illetve az annak meghozatalakor alkalmazott többségi határozatot. Hiszen ez a jövőre nézve javítja a mozgásteret, illetve a megegyezés kilátásait.

Itt nem arról van szó, hogy a sarokba állítanák a kisebbséget. Viszont továbbra is napirenden marad a válság terheinek igazságos elosztása.

Frankfurter Rundschau

Meglepően békülékeny hangot ütött meg a keleti tagokkal szemben a Bizottság elnöke két napja mondott beszédében, de Juncker arra is figyelmeztette őket, hogy a szabadságnak és a jólétnek ára van. Ha a demokrácia és a jogállam állapotáról van szó, Brüsszel nemigen kényeskedik az érintett országokkal szemben.

A magyarok és a lengyelek ellen kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett.

Annál feltűnőbb tehát, hogy Juncker az együttműködés elmélyítésével igyekszik megoldani a gondokat és ebben nagy szerepet szán a kelet-európai államoknak. Vagyis azon van, hogy bevonja azokat a lehető legtöbb programba, így vegye elejét a centrifugális erőknek.

Nehogy a brit kilépés követőkre találjon. A keleti közvéleményt csiklandozza, amit a politikus mondott, hogy ti nem lehetnek másodosztályú polgárok. Miközben több főváros is a nemzeti öntudatra hivatkozva hirdeti, hogy foggal-körömmel harcolni kell a szuverenitásért Brüsszellel (és Berlinnel) szemben. 

Különösen a magyaroknak és a lengyeleknek nem fűlik a foguk ahhoz, hogy kövessék az európai szabályokat. Orbán Viktor évek óta aláássa a demokráciát és hasonló folyamat játszódik le Lengyelországban is. Juncker természetesen jelezte, hogy a jogállamiság nem választható, hanem kötelező az EU-ban, és ezzel főként Budapestre és a Varsóba üzent, mert a két kormány nem sokra tartja a független igazságszolgáltatást.

Továbbra sem világos, hogy az Orbán-kabinet belenyugszik-e az Európai Bíróság ítéletébe.

A Juncker-beszéd ugyanakkor alkalmas arra, hogy lendületet adjon keleten a politikai vitáknak és felbátorítsa az unióbarát erőket. Brüsszel szerint erre nagy szükség is van, mivel pl. a Fidesz igencsak nagy előnnyel vezet a közvélemény kutatásokban.

Spiegel

A lap nem érti, miként vethette fel Juncker, hogy az egész unióra ki kell terjeszteni a közös fizetőeszközt, amikor az euroövezet bajai még megoldásra várnak, egyes keleti tagok nyílt csatát vívnak Brüsszellel és a britek éppen veszik a kalapjukat.

Viszont arra jó a javaslat, hogy az érintett államok színt valljanak.

A jelöltek közül politikai értelemben Magyarország távolodott el leginkább az EU-tól. Orbán keményvonalas nacionalistának mutatkozik és szándékosan túlteszi magát az európai előírásoktól. A felvételi kritériumokat illetően a 74,1 %-os államadósság jóval a 60 %-os küszöb fölött van.

A közvélemény 57 %-a támogatja az eurót, 39 % elutasítja. Orbán ugyanakkor stabilnak és erősnek tartja a forintot az előttünk álló évtizedekre.

Die Presse

A kommentár felelőtlennek tartja , hogy bizonyos német és osztrák politikusok reflexszerűen elutasítják Juncker kezdeményezését, hogy ti. mind a 27 tagállam vezesse be az eurót. Ha ugyanis kiterjesztik az övezetet, azáltal az egész EU ellenállóbbá válik a nemzetközi pénzpiacokon.

Persze Németországban és Ausztriában választási hadjárat zajlik és ez sok mindent megmagyaráz. De éppen ilyen okokból ez nem az az időszak, amikor nyugodt körülmények között lehetne olyan bonyolult kérdésekről vitatkozni, mint a valutapolitika.

De ettől még a kívül maradt tagok számára – Dániát leszámítva – kötelező a csatlakozás.

A britek távozása után várhatóan felerősödnek a hangok Párizsban és más fővárosokban, amelyek a legmesszebb vannak az egykori szocialista országoktól, hogy Európa legyen kétsebességes. Ám ez nem csupán pénzkidobás volna, hanem mélyítené a kulturális-politikai árkot a Kelet és Nyugat között.

Sok kelet-európai úgy érzi, hogy másodosztályú polgár az EU-ban és ez segít megérteni, miért lehetnek sikeresek az olyan soviniszta vezetők, mint Orbán és Kaczynski. Juncker ezt pontosan tudja, és ezért nem szabad nevetni, amikor azt fejtegeti,  hogy a magyarok nem szolgálnak rá kevesebb húsra a konzervekben.

Guardian

A Bizottság volt szóvivője úgy gondolja, hogy a Brexit után Magyarország és Lengyelország lehet a fő kerékkötő az unióban. Nigel Gardner szerint Juncker nagyon téved, ha azt gondolja, hogy a britek távoztával fellélegezhet, mert az unió sokkal harmonikusabban tud működni, mint idáig. Lesznek ugyanis új bajkeverők.

A szerző elismeri, hogy Nagy-Britannia folyamatosan gátolta a munkát az EU-ban, de most hiányozni fog, mert jó pár tagállam a szigetország mögé bújt, ha valamilyen döntést meg akart torpedózni.

Tudták ugyanis, hogy London és az euroszkeptikus brit sajtó úgyis megmakacsolja magát, így a többiek megkímélik magukat az összecsapásoktól az egyeztetéseken.

Az elemzés különben azért véli úgy, hogy a fő gátló tényező Budapest és Varsó lesz, mert a két kormány folyamatosan perlekedik az unióval, a polgári szabadságjogoktól kezdve, a sajtó függetlenségével bezárólag.

Ahogy egy felelős vezető mondta Brüsszelben: egyszerűen nincsenek összhangban a közösség alapvető politikájával. A lengyel miniszterelnök pl. olyan hangot ütött meg nemrégiben a francia államfővel szemben, ami idáig csak a britektől volt megszokott.

De ezentúl a németek is sok indulatot válthatnak ki az euroövezetben. Szóval Juncker még rájöhet, hogy a brit kilépési tárgyalások ujjgyakorlatnak számítottak ahhoz képest, ami most jön.  

Bloomberg

A magyar kormány ugyan egyfolytában tagadja az antiszemitizmus vádját, de azért nem győzi hangoztatni, hogy Soros György aláássa az ország biztonságát, mivel ösztönzi a migránsokat, mármint hogy azok jöjjenek Európába.

Ezt fejelte meg most azzal, hogy sajtóértesülés szerint Orbán Viktor azt közölte a Fidesz frakcióülésén: a Soros-terv elleni küzdelem lesz a jövő évi választások kulcstémája. A jelentés emlékeztet arra, hogy az idén plakátkampány zajlott az emberbarát üzletember ellen, ezért mondták azt zsidó szervezetek, hogy a miniszterelnök antiszemita.

Úgy tudni, a kormányfő most azt hangoztatta a párt képviselőinek, hogy az újraválasztás múlik a Soros-féle elképzelés kudarcán.

A hírügynökség kitér arra, hogy Magyarország összecsapott az Egyesült Államokkal, valamint a Bizottsággal is a civil törvény, valamint a CEU miatt.

A kormányfő mindkét jogszabályt azért hozatta, mert szerinte - az általa meghirdetett illiberális állammal összhangban  meg kell akadályozni, hogy az idegenek beleavatkozzanak a magyar politikába a civil csoportokon és bizonyos intézményeken keresztül

b1.blog.hu