A Quaestor-botrány árnyékában elsikkadt a hír: április 1-től nem a Terrorelhárítási Központ (TEK), hanem a Készenléti Rendőrség védi Áder Jánost és családját.

Információk szerint a köztársasági elnök elveszítette bizalmát a TEK-ben, miután világossá vált, hogy Orbán Viktor kormányfőt minden lépéséről tájékoztatják, gyakorlatilag megfigyelés alatt tartják. Ezt a több lapban is megjelent indoklást soha, senki nem cáfolta. - írja a stop.hu

A Quaestor-botrány árnyékában csaknem visszhang nélkül maradt a nyilvánosságban, hogy hivatalosan is "elvették" a TEK-től Áder János köztársasági elnök személyi védelmét. Egy néhány soros előzetes értesülés - kiszivárogtatás - néhány hete körbefutotta a sajtót, mígnem március utolsó napján a Magyar Közlönyben is megjelent, s ezzel hivatalossá vált: április elsejétől nem a TEK, hanem a Készenléti Rendőrség védi az államfőt és családját.

A látszólag mellékes változás attól válik érdekessé, hogy nem "elvették" a TEK-től a feladatot, hanem azt maga Áder János kérte, vagy követelte - nem tudni biztosan. Áder a TEK-kel szemben a Készenléti Rendőrséget választja, mert megrendült a bizalma a szervezetben, miután az Orbán Viktorral folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára: a miniszterelnök valamennyi programjáról tud, nem csak azokról, amelyek a heti tervében szerepelnek. Ha így történt volna, nem lenne benne semmi csoda: a TEK vezetőjének, Hajdu Jánosnak közvetlen bejárása van a miniszterelnökhöz. 

A Fidesz ellenzéki éveiben ő volt Orbán személyi testőre, mindenképpen egyik legmegbízhatóbb embere, az egyedüli a rendőri vezetők közül, aki egyáltalán nem kötődik Pintér Sándor belügyminiszterhez. A TEK - vezérőrnagyi rangú - főigazgatója tehát a pártelnök személyi testőreként szolgált, a második Orbán-kormány idején, 2010 őszén lett a megalakuló új szervezet vezetője. A jelentős összegű közpénzből gazdálkodó, kiképzését, szervezettségét tekintve kétségtelenül elitcsapat a kezdeti időkben az államfő és a miniszterelnök mellett a házelnök személyi védelméért, valamint terrorelhárítási feladatokért felelt, de voltaképpen minden népszerűsítő ellenpropaganda ellenére az, aminek politikai megfontolásokból létrehozták: a kormányfő magánhadserege.

A Vasárnapi Hírek számolt be arról az állománygyűlésről, amelyen hivatalosan is bejelentették: a TEK személyi védelmi feladatai már csak a miniszterelnökkel - és mint a Magyar Közlönyből megtudtuk, mostantól Polt Péter legfőbb ügyésszel - kapcsolatosak. Az ominózus állománygyűlésen állítólag feltették a kérdést Áder testőreinek, ki vállalja áthelyezését a Készenléti Rendőrség állományába. Az államfő nagyjából nyolcvanfős biztonsági csapatából akkori információk szerint csupán minden negyedik ember, vagyis húsz jelentkezett át. Ennek oka az lehetett, hogy a fizetés a TEK-nél sokkal magasabb, mint a Készenléti Rendőrségnél, így az utóbbi állományába kerülni bércsökkenéssel járt volna. Nem csak a vezetők védelméről szóló kormányrendelet módosították április elsejével, megoldották ezt a gondot is: a kormányrendelethez kapcsolódva kijött egy belügyminisztériumi rendelet, amely szerint az államfő védelmét ellátó rendőröknek munkaköri pótlékként az illetményalapjuk 100-700 százaléka fizethető ki.

Nem ez volt az első változás a vezető politikusok védelmében. Kövér László kezdeményezésére már 2013-ban megalakult az Országgyűlési Őrség, amely átvette a házelnök személyvédelmét, s a közvélemény már akkor sem nagyon értette, mi szükség van erre. (Kövérrel kapcsolatban nem szivárogtak ki az Áder esetében tapasztalt információk.) A Vasárnapi Hírek szerint korábban Áder maga is javasolta egy önálló államfői őrség létrehozását, de állítólag ezt Orbán Viktor egy kormányülésen lesöpörte az asztalról, mondván: egy újabb TEK-re végképp nincs szükség. Ha így történt, úgy a mostani sikeres váltást megelőzte egy (vagy több) sikertelen is, Kövér házelnök pedig egyszerűen furmányosan megelőzte az államfőt. A köztársasági elnök TEK-kel szembeni fenntartásait amúgy illusztrálhatja az is, hogy az ország egyik legjobb felderítőtisztjeként számon tartott Bodnár Zsolt, TEK-főigazgató-helyettes március 15-i előléptetését dandártábornokból vezérőrnaggyá, Áder nem hagyta jóvá.

A háttérben tehát többen Orbán Viktor és Áder János esetleg már személyessé vált politikai ellentétét sejtik, ami az Orbán-Simicska háború kitörése előtt alighanem megmaradt volna a megannyi összeesküvés-elmélet egyikének. Még akkor is, ha közbeszéd tárgya volt Áder János 2009-es menekülése Orbán "testvéri öleléséből", a Ház alelnöki posztjáról Brüsszelbe, az Európai Parlament képviselői székébe, majd kényszerű hazatérése a lemondott (lemondatott) Schmitt Pál helyére, a Sándor-palotába. Három éve, beiktatásakor azt mondta: "egyetlen dologra kell figyelni és vigyázni: nem szabad megfeledkezni arról, hogy mi a demokrácia. A viták lehetnek élesek és kemények, de sohasem hiányozhat belőle egymás, a magyarságunk, az európaiságunk, alkotmányos jogintézményeink tisztelete". Ami a demokráciát, az európaiságot és az alkotmányos jogintézmények tiszteletét illeti, ha Áder a kormány és a parlamenti többség akarata nyomán átalakuló magyar valóságra letekint a Várból, nem nyugodhat meg. Schmitt nem fék (a végrehajtó hatalom ellensúlya) kívánt lenni, hanem "motor", Áder azért ennél kicsivel keményebben fogta fel a saját államfői szerepét, de kifogásaival a Ház többsége nem nagyon foglalkozott. Még azzal a néhány törvénnyel kapcsolatban sem, amit megfontolásra visszaküldött. Bábunak tekintik. Átmeneti megoldásnak. Megalázottságát tetézheti, hogy időről-időre felrebben: Orbán Viktor hamarosan az ő helyére költözne. Ezeket a pletykákat táplálják is rendesen a kormányzat ifjútörökjei, akiknek a szemében a Sándor-palota mai lakója csak ideiglenes bérlő.

Meglehet, túlértékeljük az államelnök TEK-ellenes (Orbán iránt érzett) bizalmatlanságát, de ennek megtalálhatjuk az okát, ha kissé keresgélünk. Az egész ügyben az a legfurább, hogy a találgatásokat soha, senki nem próbálta cáfolni, helyreigazíttatni. Áder maga sem cáfolt, pedig kevesebbért is perre ment már. 

Emlékezetes, milyen gyorsan bíróság elé citálta Vágvölgyi B. Andrást, a Magyar Narancs egykori főszerkesztőjét, amiért tavaly december elején egy Facebook-bejegyzésében - amit átvett az Index is - azt írta: Áder katonaként elhagyta őrhelyét, ittasan lövöldözött, ezért fogdába került. A mai köztársasági elnök közleményben tudatta: jogi elégtételt követel, s a valóságot durván meghamisító állításokért beperli Vágvölgyit és az Indexet is. A bíróság első fokon az Index elleni keresetet elutasította, a katonai anekdotáért pedig 50 ezer forint megfizetésére kötelezték Vágvölgyit. Az affér csak azért érdekes, mert sokkal erősebb reakciót váltott ki a köztársasági elnökből, mint az, hogy megorrolt Orbánra a a TEK figyelő szemei miatt.

Továbbra sem tudni, mennyire valósak Áder János félelmei, amelyek arra ösztökélték, hogy a TEK helyett a Készenléti Rendőrséget válassza, gondolván, jobb, ha esetleg Pintér Sándor belügyminiszter tud minden vendégéről és útjáról, semmint, ha Hajdu számol be minden lépéséről a kormányfőnek. Azt sem tudni, mi igaz abból a szóbeszédből, hogy a TEK megbízásainak lassan már a harmadát a miniszterelnöki megrendelések adják. A kormányfő állítólag mindent tudni akar saját, "veszélyesnek ítélt" párttársairól. Ez a felturbózott szolgálat pedig annyira hiábavaló már, hogy akad olyan TEK-középvezető, aki tekintettel az állomány túlterheltségére, időnként "elveszítteti" szem elől a megfigyelésre kijelölt politikusokat, semhogy mindenben megfeleljen a kormányfő paranoiájának. 

Ha igazak ezek a feltevések, akkor a botrány valójában nagyobb, mint amekkorát Simicska Lajos "fekete pénteki" kifakadása okozott, s a törés a Fideszen belül sokkal mélyebb és szerteágazóbb, mint gondolnánk. Hiszen a kormányfő a világ botrányára megfigyelés alatt tartotta (április 1-ig mindenképpen) saját volt párttársát, az ország vezető közjogi méltóságát, a köztársasági elnököt.

stop.hu