A Magyar Hírlap egykori tulajdonosáról sokan találgatják, vajon ő is Orbán Viktor érdekei szerint cselekszik-e, mint a Népszabadságot bedöntő osztrák Heinrich Pecina. Aki azt reméli, hogy talán mégsem, azzal is érvelhet, hogy 2014 óta a Marquard üzlettársa – idéntől közvetve a Class FM-ben is – Michael J. McNutt, aki kegyvesztett orosz ex-oligarcha ügyvédje egy londoni perben.

A napokban zárul a tranzakció a Népszava és a Geomédia-lapok (a Vasárnapi Hírek, illetve a Szabad Föld hetilap és kiadványai) eladásáról, a vevő a liechtensteini XXI. Century Invest AG. A cég nem áll messze a hírekben már vevőként emlegetett svájci Marquard-csoporttól, bár egyik tulajdonosa információink szerint a liechtensteini nagyherceg tanácsadója.

Úgy tudni, a liechtensteini-svájciak megveszik a Geomédia által nemrégiben létrehozott XXI. Század Média Kft.-t, amibe bekerülnek a kiadói jogok.

„A XXI Century Invest AG az újonnan megszerzett médiaportfóliójának fejlesztéséhez szükséges – a vételárat jócskán meghaladó – pénzügyi forrásokat biztosítani képes. A médiaportfólió operatív és szakmai irányítását a jövőben is a Geomédia magyar menedzsmentje gyakorolja” – áll a szerződő felek közleményében, amelyben – az ilyenkor egyébként szokásos módon – hitet tettek a „szellemiség” megőrzése mellett is.

A tervek szerint integrálódó két balos kiadó ugyanakkor nem most került egy kosárba: a Népszava kiadói joga információink szerint már hónapok óta a Geomédia-csoportba tartozó VH Kiadó Kft.-é. Ebben az ügyben, úgy fest, a kiadó kft-ben tulajdonos Puch László volt MSZP-pártpénzmacher svájci TGD Intermedia SA kihátrált a Népszava vezetősége mögül, ahol nem tűntek különösebben lelkesnek az összebútozást illetően.

A Geomédia korábban tárgyalt a 168 Óra hetilapot kiadó Brit Média Kft.-vel is a pakk eladásáról, ezek a megbeszélések azonban megfeneklettek – ekkor jött a Marquard ajánlata.

A jelenleg, közvetve a Geoholdingon keresztül „máltai” érdekeltség Geomédia egyébként – a nyomorúságos magyar médiaviszonyok közepette – nem tűnik rossz üzletnek a maga 1,2 milliárdos árbevételével és 31 milliós nyereségével, amit alighanem főképp a 70 ezer példányszámban eladott Szabad Földnek köszönhet, de még a Népszavát is kihozta „pozitív nullára” a kiadója 2015-ben.

Ezzel együtt újfent felmerül a kérdés, hogy miért fektet pénzt bárki is a nem épp aranykorát élő magyar sajtópiacba. Különösen, hogy a svájciak egyszer már látványosan kivonultak a magyarországi közéleti tartalompiacból: a kilencvenes években ők jelentették meg az akkor még liberális Magyar Hírlapot, amit a szintén svájci Ringiernek, a Népszabadság akkori kiadójának adtak el.

Nem engedett Orbánnak, de utat adott Orbán strómanjának

Nem a legjobb előjel: Marquard idején került a Hírlaphoz előbb helyettesnek, majd főszerkesztőnek a jobbos Gazsó L. Ferenc, az MTI jelenlegi igazgatója, aki annó erős tisztogatásokba fogott. A svájci kiadó volt ugyanakkor az is, ahol nemet mondtak az első Orbán-kormány vételi ajánlatára.

Komolyan méricskélni a szándékokat a Népszabadság-affér miatt lehet érdemes. Eléggé egyértelműnek látszik a piacvezető politikai napilap bedarálása után, hogy a NER szintet lépett a kormánykritikus sajtó elleni leszámolásban. Márpedig az aligha véletlen egybeesés, hogy épp most, napokkal a Népszabadság megszűnése után cserél gazdát a Népszava is.

Csakhogy az időzítés nem feltétlenül jelenti, hogy ezúttal is Orbánék megfontolásai érvényesülnek: kétségtelenül vonzóbb dolog médiafelületet venni most, hogy a legjelentősebb szerkesztőség tagjai egy emberként váltak álláskeresővé, olvasóik pedig kedvenc újságjuk nélkül maradtak.

A Marquard Média magazinkiadóként továbbra is jelen van a magyar piacon, például a Playboy, a Joy vagy a Shape életmód-kiadványokkal. A médiapiac ismerői a kiadót leginkább „kontentügynökségnek” nevezik, méghozzá olyannak, ami jelenlegi formájában elérte a zenitjét – ez pénzügyi tekintetben a Geomédiához hasonló számokat (1,8 milliárd árbevétel/58,5 millió profit) jelent.

Fejlődni valami újszerűvel tudnának, például a Szabad Föld vidéki olvasói bevonásával – legalábbis így hangzik forrásaink szerint az optimista érvelés a Maquard lehetséges megfontolásairól.

Úgy tudjuk egyébként, az eladóval megmarad a kapcsolat: a jelenleg a Geomédia-tulajdonos Geoholding érdekeltségében álló volt MSZP-székházba, a Jókai utcába költöznek majd bérlőként.

Hogy jön ide egy orosz oligarcha?

A Marquard kisebbségi, 15 százalékos tulajdonos évek óta a Sláger Rádió Zrt.-ben. Ez a cég – korábbi, amerikai érdekeltségben – országos kereskedelmi rádiót működtetett 2009-ig, amikor botrányos nagykoalíciós pártmutyi révén elvesztették a frekvenciát. Akárcsak a másik országos „diszkórádió”, a Danubius.

Helyüket a balos üzleti körökhöz közel állónak mondott Neo FM és a Simicska-érdekeltség Class FM nyerhette el. A 2010-es fülkeforradalom után fölrúgódott a paktum, a Neo ment a levesbe, a Class FM egymaga szárnyalt a piacon, egészen addig, amíg Simicska ki nem esett a mézesbödönbőll.

A Sláger Zrt. kvázi alvó cég, árbevételt évek óta nem termel. Jelenlegi többségi tulajdonosa a magyar médiaélet egyik legtalányosabb figurája, az amerikai Michael J. McNutt.

McNutt mintha gyűjtené a nem működő rádiókat: a Sláger Zrt. révén átvette Simicskáéktól a Class FM-et működtető Advenio Zrt.-t idén májusban. Holott a Class FM frekvenciaengedélye novemberben lejár, és a médiahatóság nem igazán mutatkozik nyitottnak a hosszabbításra, aligha függetlenül az Orbán-Simicska oligarchaháborútól.

McNutt a nemzetközi sajtóba ügyvédként került be. Londoni perében képviselte a Vlagyimir Putyin orosz elnök kegyeiből kiesett oligarchát, Szergej Pugacsovot. Őt pár éve még a Kreml bankáraként emlegették, a dél-szibériai Tuva Köztársaság felsőházi képviselője volt, bankja, bányája, hajógyárai voltak, a Forbes orosz kiadása a kétezres években a száz leggazdagabb orosz között emlegette.

Fényes karrierje 2010-ben tört meg, amikor pénzintézete, a Nemzetközi Ipari Bank gondba került azon hitelek törlesztésével, amivel az orosz állam központi bankja dobta meg korábban kedvezményesen. Ez a sztori is közrejátszott, hogy bíróság elé kerüljön, ő azonban egyre gyakrabban beszélt Putyin bosszúhadjáratától, s arról, hogy az életét is veszélyben érzi.

Márpedig Pugacsov ügyvédje nem üzletelne Orbán strómanjával – jelenleg ez, és nem a szegényes magyar médiapiaci szinergiák tűnnek a legmeggyőzőbb érvnek Marquard „független befektetői” mivolta mellett.

A svájciak egyébként meglehetősen komolyan veszik a McNuttal közös magyar rádióbizniszt: dacára szerény, 15 százalékos pakettjüknek, igazi nagyágyút, Peter Brase-t, az anyacég Marquard Media International AG vezérigazgatóját delegálták az Advenio igazgatóságába májusban.

Szerző: Rádi Antónia / atlatszo.hu