A nyugati liberális erőkkel, köztük a hivatalban lévő amerikai kormánnyal szembeni küzdelem középpontjába igyekezett helyezni magát Orbán Viktor csütörtökön az amerikai konzervatívok texasi seregszemléjén, a CPAC-en mondott beszédében. A Népszava által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor egyes sértő, Nyugat-ellenes megjegyzéseivel inkább ártott, mint használt Magyarország külpolitikai érdekeinek. Azt pedig elfoghatatlannak tartják, hogy egy pártrendezvényen való részvételét nyilvánvalóan a magyar adófizetők pénzéből finanszírozták.

Simonyi András volt washingtoni nagykövet úgy látja, Orbán figyelmen kívül hagyta, hogy a jelenlegi energetikai válság közepette Norvégián kívül csak az Egyesült Államok az, amelytől politikai engedmények nélkül lehet kiegészítő gáz- és olajszállítmányokhoz jutni. Ehhez képest a miniszterelnök többször is „belerúgott” a jelenlegi demokrata kormányba, s egy szóval sem említette az eseményt vendégül látó Texas súlyponti energetikai szerepét az Egyesült Államokban, ami a megfelelő felkészítés hiányára utal.

Ráadásul Orbán Viktor  újra előadta Vlagyimir Putyin javaslatát, amely szerint amerikai-orosz béketárgyalások szükségesek az Ukrajna elleni háború leállításához. – Ennek a lényege, hogy az oroszok mindenképp el akarják érni, hogy őket nagyhatalomként tartsák számon, s ezt csak az Egyesült Államok hagyhatná jóvá, ha a maga szintjére emelné a háborús bűnöket elkövető Oroszországot. Orbán ehhez asszisztál – jelezte a volt amerikai nagykövet.

Szerinte kétségtelen, hogy Orbán Viktor összeszedte mindazt, amit dallasi közönsége hallani akarhatott, s ezt az elvárást jól-rosszul, helyenként csúsztatva, teljesítette. De több mellényúlás is volt benne. A rasszizmus vádjával kapcsolatos magyarázkodásának tusványosi hátteréről a közönség nagy részének fogalma sem lehetett. A globális minimáladóval szembeni magyar ellenállás és a kettős adóztatásról szóló megállapodás amerikai felmondásának történetéből sem érthettek egy szót sem.

– Orbán Viktor Donald Trump támogatásának megszerzéséért utazott a CPAC-re, de ettől korántsem lesz világpolitikai tényező, akármit is sulykol a magyar állami propaganda. Amerika, már ma reggelre túllépett a beszéden, s amit a kommentárokból eddig láttam, még a konzervatív sajtó is elképedve kommentálja ezt az egészet – mondta Simonyi András.

Szent-Iványi István volt EP-képviselő, egykori szlovén nagykövet szerint tusványosi beszédének két legnagyobb botrányt kiváltó részét Orbán Viktor taktikusan nem ismételte meg: a fajkeveredés fenyegetéséről most nem beszélt. Csak annyit mondott, hogy hírhamisító és idióta mindenki, aki azt állítja, hogy ő rasszista és antiszemita lenne. Az Ukrajna elleni orosz invázió kapcsán pedig nem ismételte el azt a Kreml-párti narratívát, amely szerint a háború kirobbanásáért a Nyugat lenne a felelős.

A miniszterelnök próbálta taktikusan a hallgatóságához igazítani mondanivalóját, de ez nem mindig sikerült. Azzal dicsekedett például, hogy Magyarország az utolsó ellenálló a globális minimáladóról szóló kezdeményezéssel szemben, pedig azt nem utasítják el a republikánus körökben sem, mert azt mondják, hogy épp az adóparadicsomok miatt költöztetik külföldre termelő vállalataikat az amerikai cégek. 

Újból előhozakodott azzal, hogy Nyugat önmagával folytat háborút, pedig erről szó nincs. Ehelyett éppen egy keleti autoriter diktatúrát próbál megállítani, ugye Oroszországot, és bizonyos értelemben Kínát is. Orbán maga az, aki háborút próbál viselni a Nyugat ellen.

– Tény, hogy mondanivalójával udvarolt a konzervatív hallgatóságnak, de attól tartok, hogy a haszon ebben nagyon kicsi, a kár viszont meglehetősen nagy, mert ahogy a világsajtó első reakciójában látom, nem fogják díjazni azt, amit ő ott elmondott, és rövid távon aligha remélhet bármit is attól a társaságtól, akik most itt fogadták – vélte Szent-Iványi István. 

Az egykori diplomata szerint mindennek tükrében fölvethető a kérdés, hogy ennek az egész látogatásnak a költségeit kik fedezték. A miniszterelnök részvételét szervező, közpénzzel kitömött Alapjogokért Központ (AK) vezető szponzorként jelent meg a CPAC honlapján és helyi tablóin, s a központ egy fogadást is adott a konzervatív seregszemle kiemelt vendégeinek. Mindez nagyon sokba kerülhetett, miközben Orbán Viktor az amerikai adminisztráció vezetőivel nem találkozott. Elfogadhatatlan, hogy pártrendezvényre adófizetői pénzből utazott - fogalmazott a volt EP-képviselő.

Nyilvános információk szerint a résztvevők 2,5-től 75 ezer dollárig (nagyjából 1-től 29 millió forintig) terjedő szponzori csomagok közül választtak a CPAC korábbi floridai konferencián. Lapunk közérdekű adatigényléssel fordult az AK-hoz, hogy árulják el, mennyit fizettek Orbán Viktor és az őt kísérő küldöttség részvételéért.

Ronald Reagan fényes városától az alt-rightig

Öt éve Richard Spencert még nemes egyszerűséggel kipenderítették a marylandi Gaylord Hotelből. A CPAC 2017-es rendezvényének szervezői szerint a neonáci hordószónok visszataszító tevékenységének semmi köze az igazi konzervativizmushoz, egyikük még azt is hozzátette, hogy az „alt-right”, azaz az alternatív jobboldal voltaképpen közönséges baloldali fasizmus. Spencer leginkább arról ismert, hogy szerinte az Európai Uniót úgy kellene újraszervezni, hogy a változatos etnikumot homogén „fehér identitás” váltsa föl. Ő volt az egyik vezérszónoka a 2017. augusztusi neonáci demonstrációnak a virginiai Charlottesville-ben, ahol az egész országból összegyűlt hívek fáklyás felvonuláson skandálták, hogy őket nem fogják "lecserélni" a zsidók. Egyik ezen fellelkesült hallgatója autóval az ellentüntetők közé hajtott és halálra gázolt egy fiatal nőt.

Richard Spencer kidobása óta persze nagyot változott a CPAC, az alt-right a konzervatív fősodor része vagy éppen maga a fősodor lett. Az idei dallasi konferencia zárónapján, a marhatartók bálján 375 dollárt (145 ezer forintot) kell kicsengetnie annak, aki személyesen kívánja meghallgatni az irányzat egyik vezérét, Steve Bannont, az ide szóló belépő ugyanis nincs benne a konferencia 295 dolláros (114 ezer forintos) részvételi díjában.

A CPAC-et szervező Amerikai Konzervatív Unió (ACU) nem jótékonysági intézmény. Eredetileg még a 60-as években hozták létre az akkori konzervatív mozgalom jobboldalán elhelyezkedő gondolkodók. A szűkkörű értelmiségi szervezetből mára az ideológiát a gazdasági haszonnal ötvöző vállalkozás lett. Első, 1974-es konferenciájuk vezérszónoka az elnökjelöltségre pályázó Ronald Reagan volt, aki itt fejtette ki azóta sokat idézett látomását a dombtetőn álló, fényes városként ragyogó Amerikáról – azaz az egész világnak utat mutató, bevándorlókat befogadó és mindenki számára vonzó, boldog országról.

Még egy első beszédet érdemes felidézni: 2011-ben a CPAC-en indult be Donald Trump politikai karrierje. A New York-i ingatlanmágnást akkor a GoProud nevű, meleg konzervatív csoport kezdeményezésére hívták meg vezérszónoknak.

2019-ben aztán szürkére váltott a szivárványszínű hangulat, amikor a szervezők visszavonták Milo Yiannopoulos meghívását. Az alt-right görög nevet felvett angol fenegyereke ugyanis az internetre évekkel korábban feltöltött videókon saját, egy katolikus pappal szerzett tapasztalatai alapján védelmébe vette a felnőtt férfiak és a 13 éves fiúk közötti szexet. (Fideszes körökben a börtönbüntetéssel fenyegetett, elítélt Bannon és Yiannopoulos is népszerű figura, a kormányhoz kötődő alapítványok révén mindketten jártak és előadtak Magyarországon.)

A CPAC 2017 óta teljesen Donald Trump befolyása alá került. Az ACU-t irányító Matt Schlapp Mercedes nevű felesége, akivel közös lobbicégük is van, korábban a Trump-féle Fehér Ház egyik kommunikációs vezetője volt és részt vett a 2020-as újraválasztási kampányban is. Az éves konferenciákat a koronavírus-járvány alatt is megtartották, a résztvevők rendszeresen megsértették az egészségügyi előírásokat, a vezérszónok pedig minden esetben Donald Trump volt, aki mellett a Republikánus Párt legszélsőségesebb alakjai vették át a mellékszerepeket. A helyzet odáig fajult, hogy most Dallasban nem szólalhatnak fel azok a konzervatív politikusok, akik nem értenek egyet Trumpnak a 2020-as elnökválasztás elcsalásáról szóló hazugságaival és puccsra irányuló terveivel. Arról sem lehet szó, hogy a pódiumhoz engedjék a bukott elnök potenciális előválasztási ellenfeleit: Ron DeSantis floridai kormányzót, Mike Pence volt alelnököt, Mike Pompeo volt külügyminisztert vagy Nikki Haley volt ENSZ-nagykövetet. Helyettük a texasi politikusok jutnak lehetőséghez – bár az is igaz, hogy a dallasi idén már a harmadik CPAC. Az elsőt, amely a rendes, éves konferencia volt, még februárban tartották Floridában, ahol nem tudták megkerülni DeSantis szerepeltetését. A másodikra emlékezetes módon Budapesten került sor, ahol a hazai kormánykörökben némi csalódással vették tudomásul Donald Trump távolmaradását.

A magyarországi volt mellesleg a CPAC első európai kirándulása. Korábban Ausztráliában, Brazíliában, Dél-Koreában és Japánban voltak kihelyezett rendezvények – minden esetben a helyi jobboldali kormány vendégeként és anyagi támogatásával. (Népszava)