A kormányfő úgy fogalmazott:

egy fogyatkozó népességű ország nem ringathatja magát abba az illúzióba, hogy meg tudja oldani a népességfogyást saját erőfeszítés nélkül.

Magyarország sokat tesz azért is - folytatta -, hogy a családok erősek legyenek, mert erős családok nélkül nincs erős Magyarország. Meg kell állítani a népességfogyást, 2,1-es gyermekvállalási arányra lenne szükség, de ez csak hosszú távú családpolitikával érhető el, amellyel talán tíz év távlatában már lesznek érzékelhető eredmények - mondta.

HOZZÁTETTE, REMÉNYEI SZERINT JÖVŐRE LESZ EGY MÁSODIK CSALÁDVÉDELMI AKCIÓTERV IS, NOVÁK KATALIN CSALÁD- ÉS IFJÚSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR EZEN DOLGOZIK.

Kijelentette: egy ország erejének alapját a pénzügyi stabilitás adja, márpedig a magyar gazdaság pénzügyileg stabil lábakon áll, csökken az államadósság, a növekedés pedig 4-5 százalék körüli, bár utóbbi adatot csalókának nevezte, jelezve ugyanis, hogy a magyar gazdaság az export miatt érzékenyen reagál a környező világra, ezért a nemzetközi "lehűlésre" gazdaságvédelmi akciótervvel kell reagálni. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság mindig meghaladja 2 százalékkal az átlagos uniós bővülést.

A kormányzati ciklus egyik legfontosabb vállalásának a szegénység felszámolását és a cigányság integrálását nevezte Orbán Viktor. Ezzel kapcsolatban ismertette egy egyenlőtlenségkutatás eredményét, amely szerint Magyarországon az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjére csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma. Ezt összefüggésbe hozták azzal, hogy tavaly több magyar jött haza, mint amennyi elment.

A kormányfő közölte: a kabinet a 30 legszegényebb falura külön fejlesztési programot hirdetett, és a 300 legszegényebb, "gettószerű" létformájú faluban is egy jelentős korszerűsítési programot indítottak.

Hangsúlyozta: az erős Magyarországhoz elengedhetetlen a magyar nemzeti kultúra is, amelynek fenntartása állami kötelesség. Kultúrpolitikai fejlesztésnek nevezte a Kossuth Lajos tér visszaépítését, a budai Vár rekonstrukcióját, valamint a Liget-programot, amelyről úgy nyilatkozott, "adjunk hálát a Jóistennek, hogy a háromnegyedén túl vagyunk", és a fővárosi erőviszony-változás csak a program egynegyedét-egyharmadát érintheti, bár azt súlyosan.

A magyar belpolitikára rátérve a miniszterelnök kifejtette: az önkormányzati választást úgy értékeli, hogy noha a kormánypártok szenvedtek el érzékeny veszteségeket, de felhatalmazást kaptak a kormányzás folytatására, programjuk középpontjában pedig az "erős Magyarország" áll. Budapestről szólva úgy fogalmazott a kormányfő, Budapest az itt lakóké, de valójában minden magyaré is, és reméli, hogy a "nemzet fővárosa" minőségét nem veszíti el a következő években sem.

Kiállt az erős hadsereg szükségessége mellett is, kijelentve: a NATO és a nemzeti haderő együtt egyenlő a biztonsággal. Magyarország 2026-ra juthat el oda, hogy a nemzeti hadserege regionális konfliktusokban a NATO nélkül is képes biztosítani a magyarok biztonságát - közölte.

Megismételte azt az álláspontját is, amely szerint olyan magyar politikát kell folytatni, hogy Berlin, Moszkva és Isztambul egyaránt érdekelt legyen Magyarország sikerében, mindhárom nagyhatalommal jó viszonyt kell ápolni.

(MTI) / portfolio.hu