Ha valami úgy hiányzik ennek az országnak, mint egy falat kenyér, az 197 darab lőtér, ahol bárki kedvére lövöldözhet.

A valós, és lássuk be, teljesen jogos lövöldözési igény kielégítésére némi meglepetésre maga a magyar kormány vállalkozott: Lázár János miniszterelnök-miniszter szerdai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány országos lőtérfejlesztési programot indít, amelynek keretében a következő három évben 197 lőteret hoz létre Magyarországon, összesen 27 milliárd forintból, vagyis egy lőtérre átlagosan 137 millió forintnyi közpénz jut.

A félreértés elkerülése végett: nem katonai lőterekről van szó, hanem olyan létesítményekről, ahová bárki bemehet lövöldözni, és amelyekből egyébként már most is van néhány tucatnyi az országban.

A Shooting Press néhány éve összesen 25 magyarországi lőteret sorolt fel a sarlóspusztai koronglőtértől a Waffenorg Kiképzési és Oktatási Bt. Kab-hegyi lőteréig.
Ezek a létesítmények a leggyakrabban sportegyesületként, esetleg „kiképzési központként” üzemelnek, és óránként néhány ezer-tízezer forintért, illetve 60-80 ezer forintos éves bérlet fejében biztosítanak önfeledt lövöldözési lehetőséget a legváltozatosabb fegyverekkel, amelyek között van forgótáras és automata pisztoly, sörétes puska és számszeríj is, nem beszélve az olyan, a lehető leghatékonyabb emberirtásra kifejlesztett assault weaponökről, mint az amerikai M16-os vagy a szovjet-orosz AK-47-es.

A lőterek weboldalai szinte egytől egyig felhívják a figyelmet arra, hogy szigorúan szakmai érdeklődők érdeklődésére tartanak számot, és aki nem szakmai érdeklődő, az be se lépjen az oldalukra.

Ha viszont egyszer valaki belép, sportérték ide, szakmai érdeklődés oda, gyakran olyan szöveg fogadja, mintha a Rambón meg Bruce Willisen szocializálódott, kiskamaszlelkű párbajhősök lennének a fő célcsoport. Mint ahogy feltehetően az is.

„A híres-hírhedt .45 ACP lőszer »kirántja« az ellenséget a csizmájából, ezzel a pisztollyal ennek a lőszernek a hatalmas impulzusát is megtapasztalhatjuk. Remélhetőleg a fegyver megfelelő oldaláról. :-)” – írja például a Nagytétényi úti Gepárd lőtér a Glock 21-esről; a 0.22-es Smith and Wesson revolvert pedig azzal ajánlja, hogy „Ezzel az amerikai forgópisztollyal kipróbálhatjátok, milyen érzés westernhősnek lenni.”

„Ez az a fegyver, amit legalább egyszer ki kell próbálni. De vigyázat! Függőséget is okozhat! – írja a fóti Magnum Lövészeti Komplexum oldala a lőtéren rendszeresített M16-os gépkarabélyról. – Ugyanis aki a kezébe fogta igen nehezen válik meg tőle. Az M 16-os alapfegyver .223 kaliberben méltán szerzett hírnevet magának, valamint klónjai ( M 15... ) a világ számos pontján teljesítenek példásan.”

Sportos nemzet vagyunk, mégis túlsúlyosak, betegesek, tehát lőtér

Tény, hogy aki életében akár egyetlen pálcikát is eltalált a céllövöldében, jól tudja, hogy milyen kielégítő érzés példásan teljesítő fegyverekkel lövöldözni, és hogy ennek micsoda sportértéke van. De hogy jönnek vajon az üzleti alapon működő vállalkozások mellé a közpénzből létrehozott lőterek?

Újabb meglepetés: az ötlet nem mástól származik, mint Orbán Viktortól, aki idén májusban Dunaújvárosban jelentette be, hogy lőtereket akar az egész országba, sőt az egész ország minden egyes járásába.

A miniszterelnök tavasszal amellett, hogy az összes megyei jogú városba 50 méteres uszodát ígért, közölte: rövid távú terve az, hogy

mind a 175 járásban legyen lőtér, vívóterem és lovas központ.

Orbán akkor mindezt azzal indokolta, hogy ugyan sportos nemzet vagyunk, mégis túlsúlyosak, betegesek – szerinte erre lenne megoldás a rengeteg, közpénzből épített lőtér. Orbán ötlete nem sokkal később váratlan támogatóra lelt: maga a honvédelmi miniszter, Simicskó István állt ki a merész terv mellett.

A fekete lőpor bűvöletében

Simicskó július végén a sarlóspusztai lőtérkomplexumban közölte: „A Magyar Honvédség tízéves (2016–2026 közötti időszakra vonatkozó) fejlesztési tervének markáns eleme a társadalom felé történő nyitás. Ez leginkább

az önkéntes tartalékos rendszeren keresztül valósítható meg,

ennek egyik alapja pedig a lőkészség elsajátítása.”

A kormany.hu-nak az eseményről készült, A fekete lőpor bűvöletében című beszámolója szerint a miniszter elmondta: „A cél olyan lőterek létrehozása, ahol a fiatalok biztonságos körülmények között megszerezhetik a szükséges tudást. Egy lőtérfejlesztési programot szeretnénk elindítani, egyeztetve a sportlövők szövetségével. Remélem, hogy a kormány hamarosan rábólint erre a törekvésre, és ilyen módon a sportlövészet tovább erősödhet, fejlődhet Magyarországon.”

Mit ad isten, fél évvel a miniszterelnöki és hadügyminiszteri szándéknyilatkozat után, de még az év vége előtt a kormány hirtelen talált 200 milliárd elkölthető adófizetői forintot, és ezen a listán már szerepel a 197 lőtér (illetve lövészklub) 27 milliárdért, ami egyébként azt jelenti, hogy nemhogy minden járásba jut egy lőtér, de lesz, ahová több is.

És bár Orbán annak idején kifejezetten a sport címkével próbálta eladni a kormányzati lőtérfejlesztési programot, Simicskó nyilatkozata egyértelműen arra utal, hogy az állami, civil használatú lőterek létrehozásával a kormány valamiféle paralmilitáris előképzésben kívánja részesíteni a civil lakosságot, esetleg a lövészklubok létrehozásával a rossz emlékű, 1990-ben megszüntetett MHSZ mintájára akarja megvalósítani a civilek katonai felkészítését, a honvédség keretein kívül.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint a kormányzati lőterek létrehozásával „a Fidesz militarizálni akarja a magyar társadalmat”, miközben „Magyarországon nincs átfogó kultúrája a fegyverhasználatnak és a fegyverviselésnek, mint például Amerikában, de nem is kell meghonosítani ezt a kultúrát, hanem békét kell teremteni a magyar társadalomnak.”

A miniszterelnökségtől megkérdezte a 444, pontosan mi a kormány célja a lőterekkel, hogyan tervezi a létrehozásukat és az üzemeltetésüket, készült-e bármilyen háttértanulmány vagy egyéb dokumentum a kormányzati lőtérfejlesztési programról, és az megismerhető-e, de egyelőre nem válaszoltak.

444.hu