h i r d e t é s

Orbánék akkor fűzik szorosabbra a viszonyt, amikor más államok egyre távolságtartóbbak Kínával

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

Orbánék akkor fűzik szorosabbra a viszonyt, amikor más államok egyre távolságtartóbbak Kínával

2021. május 07. - 10:48

 

Világos, hogy Orbán Viktornak és a kínai vezetésnek kölcsönösen előnyös a barátkozás, de az kevésbé egyértelmű, hazánk hogyan profitál ebből. Az EU viszont mindenképpen veszít.

A kép illusztráció! - Fotó: ANDREA VERDELLI / AFP

Dicséretet és meghívást is kapott a magyar miniszterelnök a kínai elnökkel folytatott múlt heti telefonbeszélgetés során. Hszi Csin-ping - a hivatalos közlések szerint- azt mondta Orbán Viktornak: nagyra értékeli, hogy Magyarország határozottan kitart barátságos Kína-politikája mellett. Kétségkívül diplomáciai udvariaskodásról van szó, ám Peking valóban hálás lehet azért, hogy az Orbán-kormány éppen akkor törekszik a kétoldalú viszony szorosabbra fűzésére, amikor más államok, kiváltképp a demokratikus berendezkedésű nemzetek egyre bizalmatlanabbak és távolságtartóbbak az ázsiai szuperhatalommal szemben. Ezen a héten, a nyílt bírálatoktól eddig tartózkodó Új-Zéland miniszterelnöke, Jacinda Ardern jegyezte meg, hogy a két ország érdekei és értékei “egyre nehezebben összeegyeztethetőek”, bár azt is hozzátette, hogy ettől függetlenül van lehetőség az együttműködésre is egyes területeken.

Matej Simalcík, a pozsonyi központú Ázsia Tanulmányok Közép-Európai Intézete (CEIAS) főigazgatója szerint általános trend, hogy a döntéshozók elővigyázatosabbak Pekinggel szemben. “Egyszerűen jobban tisztában vannak a kockázatokkal és hajlandóak politikai tőkét fordítani arra, hogy igazságosabbá, méltányosabbá tegyék a kétoldalú viszonyrendszert. Szerintem senki sem állítja azt, hogy ne szabadna együttműködni, de törekedni kell arra, hogy ez a hasznunkra váljon, Kína pedig ne tudjon visszaélni a rendszereinkben lévő kiskapukkal és aláásni értékeinket” - nyilatkozta lapunknak a szakértő. Hozzátette továbbá: az utóbbi években azért váltak gyakoribbá a súrlódások, mert Peking egyre határozottabb poltikát folytat a nemzetközi szinten. “Ahogyan növekszik Kína hatalma, úgy lesz egyre több külföldi érdekeltsége, amelyek védelmében bármikor kész latba vetni befolyását. Kína magatartása ugyanakkor mindinkább szembenáll az érdekeinkkel és az értékeinkkel” - fogalmazott Simalcík.

Az agresszívabbá váló kínai érdekérvényesítés és a fokozódó emberi jogsértések Európában a közelmúltban még inkább felerősítették a Kínával szembeni ellenérzéseket. Jakub Janda, a prágai székhelyű Európai Biztonságpolitikai Értékek Központjának igazgatója a Népszavának kifejtette, szerinte a pekingi egy “ellenséges és totalitárius rezsim, amely igyekszik letörni az ellenállást európai befolyásszerzésével szemben, illetve elnémítani a bírálatokat saját elnyomó politikájával összefüggésben - például azzal kapcsolatban, hogy népirtást hajt végre az ujgurok ellen.” Nézeteit egyre többen osztják az Európai Parlamentben is, az Európai Bizottság ezért a napokban arra kényszerült, hogy levegye a napirendről az EU-Kína befektetési megállapodás ratifikációját.

Az európai külpolitika változó széljárása azonban egyáltalán nem befolyásolja a magyar diplomáciát. Az Orbán-kormány továbbra is kerüli a konfrontációt, sőt az EU közös döntéseit nem egyszer elgáncsolta, hogy Peking kedvére tegyen. Az elmúlt években ugyanis több Kína-kritikus állásfoglalás bukott el a magyar vétón. Legutóbb szerdán történt ilyen; az Orbán-kormány újfent megfúrta, hogy az EU elítélje a Hongkong viszonylagos autonómiájának és politikai sokszínűségének felszámolására irányuló kínai erőfeszítéseket, pedig a Politico úgy értesült, hogy a nyilatkozatot a múlt hónapban elutasított verzióhoz képest felvizezték.

Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a Népszavának arról beszélt: fontos látni, hogy a magyar Kína-politika nem önmagában, hanem az Oroszországhoz, Törökországhoz, Németországhoz és az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok kontextusában értelmezendő. “A magyar külpolitika egy évtizede követi azt a hintapolitikát - amit a kormányfő pávatáncnak nevezett -, azaz amikor egyszerre kíséreljük meg több nagyhatalom, így Kína érdekeit is követni, így egyszer erre, egyszer arra teszünk tánclépéseket. E stratégia célja, hogy minél nagyobb külpolitikai mozgásteret biztosítson a miniszterelnök számára. Azt, hogy maga az ország mindebből milyen előnyökhöz juthat, sokkal nehezebb kihámozni“ - mutatott rá a Kína-szakértő.

A tisztánlátást nehezíti, hogy az Orbán-kormány elzárkózik bármi fajta társadalmi vitától Peking két legnagyobb, hazánkat érintő projektjével kapcsolatban. A Budapest-Belgrád vasútvonal 1000 milliárd forintos beruházásával összefüggő iratokat 2030-ig titkosította parlament és a Fudan egyetem budapesti kampuszának 540 milliárd forintot kóstáló kivitelezését illetően sem közlékenyebb a kabinet. A megvalósítást mindkét esetben főként kínai hitelből fedezné Magyarország, de a közvélemény eddig semmilyen számszerű bizonyítékot nem látott arról, hogy hazánk számára is megtérülnének ezek a projektet.

Kína számára viszont tiszta haszon, hogy mindössze kölcsönök folyósításával növelheti gazdasági és politikai befolyását a térségben. Matura Tamás kiemelte továbbá, hogy Peking számára hazánk jelentősége messze túlmutat az ország szerény méretein és gazdasági erején. “A magyar kormány egy évtizede erősíti a politikai együttműködést a kínai féllel, márpedig egy EU- és NATO-tagállam támogatása értékes Kína számára is. Különösen igaz ez az elmúlt egy-két év tükrében, hiszen már a pandémia előtt is lejtőre kerültek az EU-Kína kapcsolatok, a koronavírus-járvány pedig tovább mélyítette a törésvonalakat, ráadásul a 17+1, azaz Kína Közép-Európával kialakított együttműködése is a széthullás szélére sodródott. Ezáltal Magyarország relatív jelentősége még inkább felerősödhetett Peking szemében” - magyarázta a kutató.

Az Európai Unió szempontjából viszont inkább terhes hazánk különcködő külpolitikája. Az EU globális szereplő szeretne lenni, ám a magyar vétók szűkké teszik a közösség mozgásterét Kínával szemben. Matej Simalcík elmondta, hogy ez a dinamika bénította meg a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (ASEAN) is, ahol a külpolitikai döntéshozatalhoz ugyanúgy egyhangú elhatározásra van szükség. Kína a Laosz, illetve Kambodzsa lekenyerezésével meggátolta, hogy a tíztagú szervezet bármilyen, számára kedvezőtlen lépést tegyen. A belső megosztottság következtében azonban az ASEAN egy nemzetközileg erőtlen, jelentéktelen érdekképviseletté vált. Ugyanez a veszély az EU esetében is fennállhat. Felmerül a kérdés, hogy ez mennyire szolgálja a magyar érdekeket? Hosszútávon nem veti-e vissza hazánk érdekérvényesítési képességét az európai egység ismétlődő megbontása?  

Egyetemes cenzúraimport

“A Fudan kétségkívül a világ egyik legjobb felső oktatási intézménye, magyarországi jelenléte hasznára válhat a tudományos életnek. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a kínai rezsim eszközként használja az egyetemeket, például technológiaszerzésre, vagy arra, hogy tabutémává tegye a számára érzékeny ügyeket. Utóbbi súlyosan fenyegeti a demokratikus rendszerünk alapját, a szólás- és a tudományos szabadságot” - foglalta össze a a Fudan egyetem tervezett budapesti kampuszával kapcsolatos aggályait Matej Simalcík. Mint ahogyan arról a Népszava is beszámolt korábban, a pekingi rezsim attól sem riad vissza, hogy külföldre kiterjessze a cenzúráját, illetve gazdasági vagy más eszközökkel nyomást gyakorolva elhallgattassa a számára kényelmetlen nézőpontokat - például Hongkonggal, Tajvannal vagy az ujgurokkal kapcsolatban.

A CEIAS főizgagatója saját bőrén is megtapasztalta, hogy mennyire érzékeny tud lenni a kínai rendszer: a szlovák-kínai egyetemi együttműködés átláthatatlanságát taglaló tanulmányára Ľuboslav Stora, a Pozsonyi Konfuciusz Intézet szlovák igazgatója fenyegető hangvételű levéllel reagált. Stora azt állította csak viccelt, pedig a kulturális intézet azóta kirúgta őt. Simalcík azonban úgy véli, csak azért visszakoztak, mert végül botrány lett az esetből. “Ez az incidens csak megerősítette, hogy jó nyomon járunk. Fontos átláthatóbbá tenni az tudományos együttműködést, mert sokkal nagyobb a kockázat, ha minden a nyilvánosságtól elrejtve történik” - mondta a szlovák kutató. Az Ázsia Tanulmányok Közép-Európai Intézetének főigazgatója fontosnak tartaná, hogy hazánk kockázatelemzést végezzen arról, megéri-e Budapestre hozni a Fudan egyetemet. Csakhogy az Orbán-kormány látszólag eldöntöttnek tekinti a kérdést, és elzárkózik bármilyen felülvizsgálattól átvilágítástól. A fideszes képviselők a héten attól a nemzetbiztonsági bizottság ülésétől is távolmaradtak, amelyen az ellenzék a Fudannal kapcsolatos kockázatokat vette volna napirendre.

Nem zárható ki, hogy az egyetem idetelepítésében, ahogyan a kínai-magyar együttműködés hátterében is, ideológiai megfontolások is állnak. “Számos szakértő érvel amellett, hogy a kormány prominens szereplői - legalábbis látszólag - mintha valóban elhinnék, hogy a Nyugat a szakadék szélén táncol, míg a jövő csakis Keleten, azon belül az illiberális államokban keresendő” - magyarázta Matura Tamás. A Kína-szakértő hozzátette: “a Fudan Budapestre csábítása komoly üzenetet küld mind nyugati, mind pedig keleti irányba. Bár e projekt kapcsán is elsősorban a pénzügyi és kivitelezési szerződések részleteit lesz majd érdemes figyelni.” (nepszava.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s