– Orbán Viktor kormánya az elmúlt években is folytatta erőfeszítéseit a médiapluralizmus szisztematikus felszámolására, a független sajtó elhallgattatására, a médiapiac manipulálására, s a kormánypárti narratíva uralkodóvá tételére – mutat rá a médiaszabadság magyarországi helyzete a 2022-es választások előtt címmel közölt dokumentumban a bécsi központú szervezet. Az IPI vezetői szerint mindez kétségessé teszi a közelgő választások tisztaságát.

A jelentésben felhívják a figyelmet arra a veszélyre is, amit a Fidesz médiabefolyásának külföldi bővülése okoz. Az IPI néhány európai vezetőjének hétfői online megbeszélésén Kaius Niemi, a finn Helsingin Sanomat napilap főszerkesztője elmondta, hogy február 17-18-i budapesti látogatásukkor Márki-Zay Pétertől, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjétől ígéretet kaptak arra, hogy kormányváltás esetén mindent megtesznek a média helyzetének javítására. Kovács Zoltánnal tartott netes megbeszélésükről ugyanakkor azt mondta, hogy a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár cinikus módon azt állította, hogy a médiapluralizmus él és virul Magyarországon.

Jamie Wiseman, az IPI európai ügyekkel foglalkozó szószólója egyebek közt arról beszélt, hogy a médiaellenőrzés magyarországi modelljét úgy alakították ki – olyan köztes szereplők, szabályozó testületek, az államtól függő vállalkozások és a miniszterelnökhöz közel álló oligarchák beépítésével –, hogy a Fidesz hihető módon tagadhassa a beavatkozásával kapcsolatos vádakat. A közelmúltban kiderült – mutatott rá a szószóló –, hogy az állami hírügynökség, az MTI felett is kivételesen nagy fokú politikai ellenőrzést gyakorolnak. A jelentés egyik legfontosabb tanulsága az – tette hozzá –, hogy ez a négy elem, a független média üzleti szövetségesek általi átvétele, a szabályozó szervek feletti ellenőrzés, a piactorzító állami reklámköltések és a közmédia nagyfokú ellenőrzése együttesen vezettek a magyarországi média foglyul ejtéséhez.

– A Fidesznek olyannyira sikerült eltorzítania a médiateret a maga javára, hogy ilyen körülmények között aligha lehet tiszta választásokról beszélni – mondta. Az Európai Unió felelősségét ecsetelte a magyarországi médiahelyzet kialakulásában Simon Éva, az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (Liberties) vezető jogásza. Felidézte, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követően elfogadott Médiatörvényről a civil szervezetek és a szakértők rögtön látták, hogy szörnyű hatással lesz a médiapiacra, a közbeszédre és a további választások kimenetelére is, de senki sem hallgatott rájuk. Ami azóta történt - látva a lengyelországi és a szlovéniai fejleményeket is -, komoly figyelmeztetés kell legyen az EU számára, mert sokszínű média tud csak hiteles tájékoztatást biztosítani, s ez nagyban befolyásolja, hogy az emberek hogyan szavaznak a választásokon.

Népszava