Orbánnak a sajátjait is meg kell puhítania Strasbourgban
A Népszava információi szerint a magyar kormányfő nem csak az EP plenáris ülésén vesz részt, de előtte az Európai Néppárt zárt frakcióülésén is. Azt kell megakadályoznia, hogy túl sokan együtt szavazzanak a baloldali frakciókkal, és jóváhagyják a Sargentini-jelentést.
„Ha nem segítesz nekünk, mi sem fogunk segíteni neked!” – A Népszava információi szerint ezt az üzenetet tolmácsolta Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek keddi telefonbeszélgetésükön. Forrásaink nem kívánták értelmezni, hogy az uniós politikus figyelmeztetése a Fidesz általános európai irányvonalának szólt-e, vagy konkrétan a magyar miniszterelnök jövő keddre tervezett strasbourgi felszólalására próbált utalni.
Az uniós képviselő-testület szeptember 12-én szavaz a magyarországi demokrácia helyzetéről lesújtó véleményt tartalmazó európai parlamenti jelentésről. Egyelőre senki sem meri nagy biztonsággal megjósolni, hogy a képviselők túlnyomó többsége jóváhagyja-e az állásfoglalást, amely – először az EU történetében – az uniós Szerződés 7. cikkelyébe foglalt, hosszabb távon szankciókkal is fenyegető eljárást kezdeményez Magyarországgal szemben.
A szavazás előtti napon a képviselők vitát tartanak a magyarországi helyzetről, amelyben várhatóan Orbán is felszólal. Az EP házbizottsága csütörtökön dönt a magyar kormányfő meghívásáról. Az általunk megkérdezettek szerint biztosra vehető, ismét szót kap a parlamentben, ugyanakkor többen azt szorgalmazzák, hogy jelentősen korlátozzák hozzászólásának az időtartamát. „Mivel a magyar kormány azt állítja, hogy én egy nyilvánvaló hazudozó vagyok, nehéz véleményt nyilvánítanom Orbán Viktor részvételéről” – mondta kedden az őt faggató újságíróknak Judith Sargentini, a jelentés holland zöldpárti szerzője.
Az EPP-hez közelálló források a lapnak azt mondták, hogy a kereszténydemokrata frakció tagjainak többsége támogatja a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalást. Nem elsősorban azért, mert fenntartások nélkül egyetértenek a tartalmával, hanem azért, mert véleményük szerint „végre ki kell venni a parlament, mint politikai testület kezéből a magyar ügyet, és átadni az EU többi, pártatlan intézményének, amelyeknek a dolga az eljárás elindítása és lefolytatása.” Sokan túlzónak tartják a Magyarországgal szemben megfogalmazott bírálatokat, de úgy vélik, ideje feltárni a valóságot.
Ismereteik szerint Manfred Weber is osztja ezt a véleményt, és bizonyos feltételekkel hajlandó igennel szavazni a jelentésre (amely teljes terjedelmében, magyarul itt olvasható). A német keresztényszocialista politikus – aki szerdán Brüsszelben rövid beszédben jelentette be indulását az Európai Bizottság elnöki posztjára – a Fidesz és az EPP viszonyát firtató újságírói kérdésre azt mondta: „Nem adunk engedményeket, ha az alapvető emberi jogokról van szó”. Ugyanakkor megismételte korábbi álláspontját, miszerint párbeszédet kell folytatni és hidat építeni a különféle álláspontok között.
Az Európai Néppárt tagjainak szavazási hajlandósága azért meghatározó, mert a Magyarországról szóló, úgynevezett 7. cikkelyes jelentést az EP abszolút többségének kell jóváhagynia. Ez azt jelenti, hogy a leadott szavazatok kétharmada – ami nem lehet kevesebb, mint 376 voks – szükséges a szöveg helybenhagyásához. Értesüléseink szerint a képviselő-testület progresszív pártjai – a szocialisták, a liberálisok, a Zöldek és a szélsőbaloldal – többé-kevésbé egységesen támogatják az előterjesztést bár jónéhány kelet- és közép-európai képviselőnek nem tetszik a Fidesz pellengérre állítása. Ha a négy frakció minden tagja jelen lenne és igennel szavazna a jövő szerdai strasbourgi plenáris ülésen, akkor is csak 360 támogatója volna a jelentésnek. Elfogadásához ezért szükséges más politikai csoportok képviselőinek az egyetértő voksa.
Judith Sargentini újságíróknak nyilatkozva nem merte megjósolni a jövő szerdai szavazás kimenetelét. Úgy vélte, hogy kollégáinak nagy része az igen gombot fogja megnyomni, de nem tudta megmondani, hogy az elég lesz-e az állásfoglalás elfogadásához. Hozzá hasonló óvatossággal fogalmaztak az Európai Parlament általunk megkérdezett tagjai és tisztviselői, aláhúzva, hogy az eredmény mindenképpen szoros lesz.
Sokan jelzésértékűnek tartják, hogy a jelentést júniusban kétharmados többséggel hagyta jóvá a parlament állampolgári jogi bizottsága, többek között lengyel, benelux és skandináv EPP-sek támogatásával. Ezekről a delegációkról köztudott, hogy nagyon kritikusak a Fidesszel szemben. De vajon hová állnak az utolsó pillanatban a nagyobb létszámú francia, olasz vagy spanyol küldöttségek, nem beszélve a németekről?
A Népszava információi szerint a néppárti frakció az utolsó pillanatban bedobta, hogy szerdáról csütörtökre halasszák a szavazást a magyarországi jelentésről. A felvetés mögött állítólag Jean-Claude Juncker bizottsági elnök áll, aki szerdán mondja el az Unió helyzetéről szóló beszédét a strasbourgi plenáris ülésen, és nem akarja, hogy a magyarországi jelentés elvigye a show-t előle. Döntés csütörtökön várható.