Kérdés, hogy a népakarat mennyit számít a kormányfő uniós játszmájában – például menekültügyben. Orbán Viktort ugyanis nem maga a menekültkérdés zavarja, hanem az Európai Bizottság törekvése, ami mélyítené az EU integrációját, azaz több jogot adna a közösségnek és kevesebbet a tagállamoknak, magyarázza Harangozó Gábor.

Az Európa Tanács MSZP-s delegáltja szerint az EB – abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy a menekültválságot egyetlen uniós ország sem tudja önerejéből megoldani – épp a migráció kapcsán kívánt olyan jogköröket magához vonni, amelyek eddig a nemzeti kormányokat illették. Jó példa erre a menekültkvóta. Magyarán, Orbán Viktor a menekültkérdés kapcsán elsősorban saját mozgásterét védi, amit lépésről lépésre tágított az utóbbi nyolc évben.

A kérdés most az, hogy mennyit őrizhet meg mozgásteréből az EU ellenében a magyar miniszterelnök. Ugyanis a miniszterelnök nem kötött kompromisszumot sem a lex CEU, sem a menekültek, sem a civiltörvény ügyében.

Így a menekültbefogadás elutasítása okán Magyarország egy újabb kötelezettségszegési eljárás elé néz, illetve az EU azt vizsgálja, illeszkedik-e a civil szervezeteket bélyegző jogszabály az európai alapjogi chartához. Közben pedig a háttérben zajlik a 7. cikkely szerinti eljárás, aminek tétje Magyarország uniós tagsága. Mindenesetre Orbán nyert egy nyarat, ennyi ideje van, hogy kipuhatolja, mennyit kell engednie ahhoz, hogy pártcsaládja, a Néppárt ne szabaduljon meg a Fidesz-delegációtól, illetve ad acta lehessen tenni a 7. cikkely szerinti eljárást. 

Persze az alapkérdés az, hogy Orbán – aki talán legszívesebben egyfajta gazdasági-pénzutaló szövetségként látná az EU-t – hajlandó-e feladni autonómiáját. 

Harangozó Gábor szerint a miniszterelnöknek van B terve, és ez nem mindenképpen a bennmaradás. A szocialista képviselő balsejtelmét két tény is erősítheti.

Az egyik az, miszerint hiába izmosodik az az uniós álláspont, hogy amelyik ország nem igazodik a közösségi értékekhez, az kevesebb támogatást kap – ugyanis Orbán oligarchái bevásárolták magukat az állami bankrendszerbe. 

Másrészt fideszes politikusok nagy őszi tüntetéseket jósolnak. Márpedig impozáns sokaságot nem sok mindennel lehet az utcára vinni, de az EU-ból való kiugrás érdemi veszélyével igen, hiszen az uniós tagságot az emberek kétharmada támogatja.

Szerző: Nagy B. György / vasarnapihirek.hu