S nemcsak azért, mert amúgy is államtitkokról van szó, hanem azért sem, mert a jelenlegi hatalom összezárt és ködösít. Ezért ne tévesszen meg senkit, hogy már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálódik az ügyben.

Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a múlt héten visszatért szabadáságáról és így már semmi akadálya, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. Előzőleg ugyanis közfelháborodást váltott ki, hogy az ügy kirobbanása után az elnök nyaralására hivatkozva hárított el bármilyen állásfoglalást. Csütörtökön azonban végre közölték, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból vizsgálatot indított a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben. Felidézték, hogy "egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, több országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO cég által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust". Emiatt "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények alapján" indítottak vizsgálatot. Majd közölték, hogy az eljárás végéig egyebet nem hajlandók közölni.

Itt máris némi ellentmondás fedezhető fel. Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője már korábban elmondta a Hírklikknek, hogy szerinte Péterfalvi Attilának két lehetősége van. Ha vizsgálatot indít, ennek lefolytatására 60 nap áll rendelkezésre, míg ha hatósági eljárást, akkor 150 nap. Utóbbi határideje egyszer 150 nappal meghosszabbítható. Az idézett közlemény azonban nem teszi világossá, hogy most melyik történt. Az viszont biztos, bármelyik indult el, a cél csak az lehet, hogy kiderüljön, történt-e nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési titkos megfigyelés az ismert ügyekben s ez legális volt-e, rendelkeztek-e a szükséges miniszteri vagy bírói engedélyekkel vagy sérültek a megfigyeltek személyes adataikhoz való joga.

Péterfalvi Attila – szabadságáról visszatérve – mindenesetre hosszan beszélt a Pegasus-ügyről is a Heti TV Pirkadat című műsorában, de ezt – nem meglepő módon – úgy tette, hogy lényegében nem mondott semmit. Különösen fontosnak tartotta kiemelni, hogy ez nem magyar probléma, vannak nemzetközi vonatkozásai. Több országban is előfordult a Pegasus szoftver neve. Ebből szerinte az következik, hogy nem lehet megtudni, milyen világpolitikai játszmák miatt robbant ki. Közölte, arról nincs információja, hogy más országok adatvédelmi hatóságai vizsgálódnának. Hozzátette, ez nem egyszerű kérdés, hiszen a nemzetbiztonsági adatkezelés nemzeti kompetencia, bűnügyek esetében pedig a jogszabályok rendelkeznek arról, hogy kik és milyen indokkal rendelhetnek el lehallgatást. Egyetlen konkrétumot említett, azt, hogy az itthoni vizsgálatoknál ki kell deríteni, történt-e adatkezelés és az milyen volt.

Jogász szakértőnk egyébként azt teljesen érthetőnek tartja, hogy a vizsgálatról egyelőre nem beszél a hatóság elnöke. Mint mondta, a botrány az, hogy eddig nem volt hajlandó semmilyen formában kommentálni az ügyet. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke nemrég a Hírklikk TV-ben úgy vélte, a Magyarországra kötelező európai adatvédelmi rendelet, illetve az azt átültető magyar rendelet szerint, ami történt, az adatvédelmi incidens. „Három napon belül be kellett volna jelenteni a hivatalnak, és ha nem történt meg, akkor ez már önmagában indoka lenne a vizsgálatának. Ez pávatánc” – mondta.

Van egyébként egyetlen pont, ahol egybeesik Majtényi és Péterfalvi álláspontja. 2012-ben ugyanis az Eötvös Károly Intézet akkori két munkatársa – hosszú pereskedés után – pert nyert a magyar állam ellen az Európa Tanács emberi jogi bíróságánál. A strasbourgi testület ítéletében kimondta: jogsértő, hogy a végrehajtó hatalomhoz tartozó igazságügyi miniszter jogosult jóváhagyni a lehallgatásokat. Ezt a tényt elismerte a NAIH elnöke is. Mint mondta, a bíróság a magyar nemzetbiztonsági adatkezelés ellen emelt szót, hiszen az ebből a célból elrendelt megfigyeléseket egy kormánytag, az igazságügyi miniszter engedélyezi – akihez nem tartoznak a szolgálatok –, nem pedig egy független személy.

Majtényi László ugyanakkor megállapította, hogy Magyarországon vannak ugyan látszólag független intézmények, de ahogy az Alkotmánybíróság, ahogy az ombudsmani hivatal, ahogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, vagy ahogy a köztársasági elnök nem végzi el az adott ügyben a törvények által rárótt feladatokat, úgy az adatvédelmi hivatal sem. Mellébeszél – tette hozzá –, aki azt állítja, hogy a NAIH védelmet nyújt a magyar állampolgároknak. És ezt nem teszi meg a parlament nemzetbiztonsági bizottsága sem, hiszen – éppen a kormányzati obstrukció miatt – gyakorlatilag képtelen elvégezni a feladatait. Péterfalvi egyébként a már idézett interjúban külön is kitért arra, hogy ez a bizottság elsősorban szakmai alapon működő testület, sőt – emelte ki –, ügyelni kell arra, hogy ne uralkodjék el benne a politika, ellenkező esetben pont a szakmaiságnak van vége. Vannak zárt információk, amiket meg kell őrizni – mondta még a hatóság elnöke.

Szakértőnk szerint ezért sem várható független vizsgálat és számottevő eredmény ettől a hatóságtól. Úgy fogalmazott, Péterfalvi lényegében egy „fordított ombudsman”, aki mindig a hatalmon lévőket védi. Vagyis most sem várható tőle, hogy olyan megállapításokra jut, amelyek kedvezőtlenek lehetnek az orbáni rendszer számára. Majtényi László a Klikk TV-ben elmondta, nem tud felidézni egy olyan esetet sem, amikor az elnök fellépett volna egy kormányzati jogsértéssel szemben, például a pandémia idején. „Tökélyre vitte a mellébeszélést, azaz nemcselekvést az adatvédelmi intézkedésekkel szemben” – tette még hozzá.

A vizsgálat tehát elindult. De akár el is felejthetjük. Majd egyszer – talán két, talán hat hónap múlva – feltehetően kiadnak egy semmitmondó közleményt, amiből talán még az sem derül ki, hogy pontosan miről volt szó. De ez nem is lényeges. Addigra – legalábbis a jelenlegi vezetés reményei szerint – már mindenki elfelejti a teljes Pegasus-ügyet, egész más foglalkoztatja majd a közvéleményt. Például az esedékes parlamenti választás, amelyen az is eldőlhet, hogy maradhat-e hatalmon egy olyan rendszer, amelyben az efféle botrányokat is gond nélkül az asztal alá söprik. (Hírklikk)