Az a végrendelkező, aki még él, vagy elhunyt és a hagyaték felett tulajdon- és rendelkezési joggal bír. Az elhunyt személy lehet valós, halottnak ítélt, holtnak értékelt
Valós elhunyt az, akinek élete véget ért. Halottnak ítélt az a személy, aki felett ezt az ítéletet hozza a bíró. Ilyen a halálra ítélt, a nyoma veszett, eltűnt és az, aki elhagyta Iszlám hitét (Riddah, ردة .( Az Iszlám hit elhagyása egyet jelent a jogviszonnyal való szakítással. Jogfosztottá válik Iszlám szempontból.
Holtnak értékelt pl. a magzat, mely élt az anyaméhben, de holtan jött világra. A Sharia értelmében a negyedik hónapot elért magzat teljes jogú személy, aki örökölhet és örökül hagyhat, attól függetlenül, hogy holtan született meg.

Örökös
Az a személy, aki az Iszlám előírásai szerint jogot formálhat az örökségre

Örökség, hagyaték
Tulajdon, vagy jog, melyet az örökhagyó hátrahagy, legyenek azok akár javadalmak, akár terhek.
A jogok közül tovább öröklődnek a jogi kötelmek, Qiszasz (jogos elégtétel), pénzbüntetések, zálog, be nem fizetett díjjak, üzlettárssal fennálló kötelezettségek. Nem öröklődik a kizárólag a személyhez kötődő gyámság, dajkaság, welayat (hit és vagyonbizodalom, letéteményes), egy adott területen áthaladás (szolgalom), itatás (vízhasználat) joga.

Jogok, melyek örökösödéskor merülhetnek fel

Ha az örökhagyó halála előtt vagyontárgyát zálogosította, a zálog összegét felvette és meghal, a vagyontárgy a zálog adóját illeti mindaddig, míg az örökösök a vagyontárgyat ki nem váltják. Ha az örökhagyó halála előtt egy árucikket lefoglalózott, de azt nem fizette ki teljesen és meghal, az áru tulajdonjoga az eladónál marad mindaddig, míg az örökösök az áru teljes árát ki nem fizetik. Ha az örökhagyó vagyontárgyat, lakást bérel és azt előre kifizette egy adott időszakra, az örökösökre ez átszáll a bérlet a bérleti viszony lejáratáig. Ha ők nem újítják meg a bérleti viszonyt, a vagyontárgy, lakás rendelkezési joga a bérbeadóhoz visszakerül.

A holt személynek joga van a halotti felkészítésre, végtisztesség megkapására és temetésre. Ez magában foglalja a halott mosását, lepelbe burkolását, menetét a sírhoz, sírgödör ásását, kialakítását, temetését stb. Ezek a költségek normális esetben a hagyatékot terhelik. Ha az elhunyt személy szegény, a temetés költségei vagy adósságként kezelendők, melyet az örökösök megörökölnek, vagy jómódú polgárok adakozásából térítendők. Ha ezek a lehetőségek nem állnak fenn, a Beyt al-Mal (Államkincstár) kell, hogy kifizesse. Egy bizonyos: minden halottnak, akár szegény, akár gazdag, kijár a végtisztesség.

Ha az örökhagyó Allah (SWT) felé fogadalmakat, felajánlásokat tett, melyek teljesítését halála megakadályozta, elvárás, hogy örökösei ezeket beváltsák. Ez lehet a helyette elvégzett zarándoklattól, böjttől kezdve a humanitárius adományon keresztül bármi. A halott lelkiismereti nyugalmának biztosítása minden Muszlim kötelessége.

Ha több örökhagyó egyszerre hal meg, pl. egy egész család vízbe fullad, mert elsüllyed a hajó, melyen utaztak, vagy apa és fia háborús cselekmény áldozata lesznek, családtagokra dől egy ház stb., akkor ezeknek a személyeknek automatikusan megszűnik az a joga, hogy egymástól örökölhessenek. Hagyatékukat össze kell vonni, melyet az életben maradottak öröklik.

Ha valakinek nyoma veszett, de halálhírét nem erősítették meg, nincs bírói ítélet holttá nyilvánításról, joga addig fennáll az örökségre, míg halálát bírói döntés meg nem erősíti. Mindaddig, míg helyzete nem dől el véglegesen, részét le kell foglalni és legközelebbi hozzátartozójánál letétbe kell helyezni.