h i r d e t é s

Őrsi Gergely: Első az emberség, II. a kerület

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam
a- a+

Őrsi Gergely: Első az emberség, II. a kerület

2022. július 26. - 09:18

Előnyös helyzetben van, mert jó állapotban vehette át az önkormányzatot, a zöldnek és gazdagnak ismert kerületet, ahol gyerekjáték zöld programot megvalósítani, és a szociális problémák sem lehetnek súlyosak – sokakban ez a kép él a II. kerületről. 

Forrás: Népszava/Facebook

Őrsi Gergely polgármester árnyalja a képet, ahogy a köztereket is, zöldítéssel, biodiverzitással.

Pártpolitikával, így jelölőszervezete, az MSZP vívódásaival sincs ideje foglalkozni, a részvételi demokráciával viszont annál több. A skandináv modellt idéző gyakorlatok – úgy is, mint valódi konzultációk – időigényesek, de jelenleg az idő is a kerületnek dolgozik, oligarchák helyett.

– Móricz Rokonok című regényének hőse, Kopjáss István főügyészi kinevezése után nagy reményekkel indul a városházára, de keserű csalódások érik. Ön mennyire tudja megvalósítani a terveit?

– Polgármester vagyok, nagyobb a mozgásterem. Más kérdés, hogy egy új polgármester szerintem a bürokráciával soha nem fog tudni megbirkózni. Az ember sok ötlettel, ambícióval érkezik, aztán szembesül azzal, mi mennyi időt követel, mennyi gátat lehet elé állítani, ami nyilván frusztráló. Van, amikor mérnöki problémákba ütközik, van, amikor nem tud a szakértőkre támaszkodni. Még mindig nem tudjuk például, miért folyik el a víz a Gyarmati Dezső uszoda 50 méteres medencéjéből, bár sikerült ideiglenes megoldást találni a problémára. De egyáltalán nem érzem úgy, hogy le kéne mondanom a programomról. És az apróbb dolgoknak is tudok örülni. A kialakított közösségi kertek sikerének, kulturális rendezvényeknek, a Margit-negyed revitalizációjának, játszótéri illemhelyek építésének. A legpozitívabb érzés pedig talán az, hogy éledezik egy kerületi közösség, amiben kevesen hittek, hiszen mi vagyunk Budán az egyetlen kerület, amelyiknek nincs alternatív neve.

– Pártpolitikai szempontok, ellentétek, nem zavarják a munkáját?

– Vona Gábor mondta egyszer, hogy a pártpolitikának az önkormányzatokban nincs helye. Ebben maximálisan egyetértek vele. Igaz, hogy eltérő értékrendű pártok delegáltjai dolgoznak a képviselő-testületben, de szerencsére a szolidaritást, a közösségépítést szinte minden párt ugyanolyan fontosnak tartja.

– A fideszes képviselőkkel is jó az együttműködés?

– Ezt azért nem mondanám. De egyes szakmai kérdésekben konszenzusra tudunk jutni. És ha jó ötletük van, nem vetjük el dacból. Önkormányzati ügyeket nem lehet politikai szemüvegen át szemlélni. A Margit-negyed újjáépítésénél például minden előkészítő bizottságba bevontuk a helyi ellenzéket is, és utána azt olvashattuk, hogy mi Soros-szervezeteket telepítünk a Margit-negyed területére. Így nem működhet az önkormányzati munka.

– Szokott izgulni testületi és egyéb ülések előtt?

– Már nem. Épp most lesz egyébként a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének értekezlete, amelyen a szakrendelők belengetett átalakításáról, államosításáról fogunk egyeztetni. Amit eddig az önkormányzatoktól elvettek, legyen szó akár építésfelügyeletről, oktatásról, kukaholdingról, általában faramuci helyzetet teremtett. Az önkormányzatok vannak legközelebb az emberekhez, ezért jó, ha a háziorvosokkal és a szakrendelőkkel ők állnak fenntartói viszonyban. Mi látjuk pontosan, hogy hol, milyen beruházásra, észszerűsítésre van szükség. Jelen pillanatban 6-7 háziorvosi rendelőt és egy szakrendelőt újítunk föl a kerületben. Nagyrészt egyébként kormányzati forrásból, az Egészséges Budapest Program keretében, amihez persze hozzátesszük az önerőnket, több száz millió forintot.

– Hogyan tudnak érvényt szerezni az álláspontjuknak?

– Úgy látom, a kerületek véleménye egységes. De a szakrendelők orvosi és egyéb szakmai vezetői is egyeztetnek a háttérben. Hogy mi a mozgástér? Bemutatni, alátámasztani, miért jó egy adott modell, és reménykedni, hogy az érvek meghallgatásra találnak.

– A saját hatáskörben hozott döntéseket hogyan készítik elő?

– Nagy hangsúlyt fektetünk a közösségi egyeztetésekre. Amikor például az Eszter utcában egy kerékpársáv miatt változtattunk a forgalmi renden, éreztük, hogy az ott lakóknak ez nem igazán tetszik. Kimentem a helyszínre az adott szakterületért felelős kollégával, és 2-3 órán keresztül beszélgetünk a lehetséges megoldásokról. A Széher út és a Tárogató út forgalomcsillapításával kapcsolatban másfél-két éve tart az egyeztetés, úgy tűnik, most sikerül eljutni egy kompromisszumos megoldásig, amit meg is valósítunk.

– Hogyan hívják össze az embereket? Nem hiszem, hogy kimennek, és becsöngetnek a házakba.

– Az egyeztetést előzetesen meghirdetjük a helyi sajtóban, a közösségi médiában, szórólapokat dobunk be a postaládákba, táblákat rakunk ki az oszlopokra. És általában negyventől száz emberig képviseltetik magukat egy utca lakói. Ütköztetik egymással is, velünk is a véleményüket, és utána, ha nem is a második vagy a harmadik, de az ötödik alkalomra szinte biztos sikerül megoldást találni. Emékezetes, hogy a Zsigmond téri játszótéri illemhely kijelölésekor nem gondoltunk arra, hogy közösségi egyeztetésre van szükség, de szóltak a lakók, hogy szerintük jobb, ha távolabb toljuk, és sikerült megállapodni.

– Stratégiai kérdésekben is van egyeztetés?

– Természetesen. Az integrált stratégia kialakítása egy tizenkét szakaszból álló közösségi egyeztetés volt, mindenki elmondta, adott városrészben mit tart fontosnak. De sikeres példája volt a közösség bevonásának, amikor tavaly, a nőnap közeledtekor felfigyeltünk rá, hogy az utcanevek mindössze 10 százaléka viseli nők, híres alkotók, történelmi személyiségek nevét. Meghirdettünk hát egy nőnapi közterületi névadót. Több mint ezer javaslat érkezett, aminek köszönhetően eddig anonim közterületek viselik Psota Irén, Komlós Juci, Szabó Magda, Solt Ottilia nevét.

– Állampolgári tanácsokkal nem próbálkoznak?

– Van hasonló kísérlet. De egyelőre egyszerűbb formákkal is beérjük. Csiszolgatjuk még a közösségi költségvetésünket, és várjuk a javaslatokat, mire fordítsunk 75 millió forintot. Heti szinten vannak tematikus fórumok, ami nemcsak annyi, hogy a fogadóóráimat kültéren tartom: bárki el tud jönni, az emberek meghallgatják egymás problémáit, ötletelnek. A Szabadság utcai játszótér illemhelye kapcsán merült fel, hogy pingpong asztalokra lenne szükség minden játszótér mellett. Lakossági igény alapozta meg a kutyaürülékgyűjtő edények terjedését is. Ha valamit egyből meg tudunk valósítani, kidolgozunk egy tervet, és megint vitára bocsájtjuk.

– A programjában erős a zöld vonal. Miközben az ember ha valamit, a II. kerületet biztos ideálisan zöldnek látja.

– A kerület erősen tagolt. Ez nem csak a Rózsadomb vagy Pasarét. Ha a Margit körúton és a környező utcákban sétálunk, szinte semmi zölddel nem találkozunk. Úgyhogy nálunk is fontos a zöld szemlélet, a környezetvédelem képviselete. Büszke vagyok arra, hogy több új fasort hoztunk létre ott, ahol eddig érthetetlen módon nem volt, elválasztósávoknál is, ahol rengeteg szén-dioxidot fognak meg. De a zöldítés nemcsak annyit jelent, hogy fát ültetünk, ahova tudunk. Most műanyagmentes július van: a kormányzat eltörölte az egyszer használatos műanyag termékek árusítását. Mi két-három éve osztunk júliusban a piacnál gyümölcshálót és újra hasznosítható vászon textiltáskát. Egyre több emberrel találkozom, aki magának varrja a gyümölcshálót a tőlünk kapott mintája alapján. Esővízgyűjtő dézsákat tudunk eljuttatni a kertvárosi részekbe, az így nyert vízmennyiséget később öntözésre lehet használni. További lehetőség, hogy nem folyamatos locsolást igénylő növényeket telepítünk, hanem elmegyünk a biodiverzitás irányába.

– Szociáldemokrataként nyilván a szociális egyenlőséget is fontos értéknek tartja. Milyen problémákkal találkozik egy gazdagnak tartott kerületben?

– Ugyanazokkal, amelyekkel a többi kerület is birkózik. Ismét hangsúlyozom: ez nem csak a Rózsadomb. Itt is jelentkeznek az egyedülálló, idős emberek megélhetési gondjai, a lakhatási problémák. A II. kerületnek van Budapesten a legkisebb arányú bérlakás-állománya, a szolgálati lakásokkal együtt megkezdtük a felújításukat. Nem igaz, hogy a nálunk élő idős emberek többsége gazdag nyugdíjas. Szívszorító látni, hányan jelentkeznek szociális bérlakásra. Nagyon sokan szorulnak rá a segítségünkre, mert nem tudják fenntartani magukat. Ezért az egyik első intézkedésünk volt, hogy eltöröltük a 65 év felettiek kommunális adóját. Tudom, hogy nem nagy összeg, de akinek százezer forint körül van a nyugdíja, annak az évi 15-17 ezer forint is számít. Ezen kívül termelői vásárokat tartunk. Megkeressük a helyi termelőt, és lehetőséget biztosítunk neki arra, hogy a portékáját előre meghirdetett módon, közvetlenül, kedvezményes áron adja el. Testvértelepülési kapcsolatot sem gazdag nyugat-európai városrészekkel létesítünk, hanem az országunk elmaradott részein lévő falvakkal. Szívszorongató, hogy sokat tudunk segíteni nekik olykor apróságnak tűnő dolgokkal is, mint egy szerényebb karácsonyi ajándék.

– Milyen kísértések érik a munkájában? Például az üzleti világgal való kapcsolattartás során.

– A kísértés leginkább arra korlátozódik, hogy az ember hajlamos lenne túl gyorsan, kellő átgondolás, egyeztetés nélkül belevágni elképzelései megvalósításába. Az üzleti világ kísértéseit pedig úgy lehet kizárni, ha nem találkozunk vele, legfeljebb konkrét projektek kapcsán egy nagy asztalnál, ahol sokan ülnek, és szakmai alapon beszélgetnek. Amúgy nincs vállalkozásom, nem vagyok érdekelt az üzleti életben. De a legfontosabb, hogy az ember már az első körben világossá tegye, vannak szabályok, amiket be kell tartani. Amikor egy vállalkozó ingatlant fejlesztene a kerületben, és kell hozzá bármilyen hozzájárulás, mi megint csak a közösséghez fordulunk. Támogatják a beruházást? Ha igen, kérnek-e valamit?

– Úgy tűnik, jól érzi magát ebben a szerepkörben. Hogyan látja eközben pártja, az MSZP helyzetét?

– A válaszom rövid lesz: nem látom. A polgármesterség teljes embert igénylő hivatás. Mellette pártpolitikai ügyekre nem tudok, és nem is szeretnék fókuszálni. Ön most bizonyára többet tud a belpolitikáról, mint én. Örülök, ha a kerületet érintő napi 4-500 emailt, észrevételt el tudom olvasni. Este persze átfutom a híreket, de nincs időm igazán elmélyedni bennük.

– De hát még elnöke a kerületi szervezetnek…

– Jelen pillanatban igen, de elsősorban polgármester vagyok, amivel összeegyeztethetetlen, hogy intenzíven foglalkozzam országos ügyekkel, pártpolitikával.

– Akkor mint állampolgárt kérdezem, hogyan érinti az MSZP visszaesése és belső konfliktusai?

– A belső konfliktusok nem jutnak el hozzám. Az ellenzék majd minden pártja visszaesett, nagyon szomorú eredményeket értünk el az időközi választásokon, aminek meg kell vizsgálni az okait. Az országos pártvezetőknek. Egy polgármesteri székből nehéz rálátni erre. Ha kerületi problémákról, fejlesztésekről kérdez, bármire tudok válaszolni. De ez egy buborék. Pártpolitikával most nem foglalkozom. Amióta megválasztottak, pártnevet se a közösségi médián, se közleményben nem írtam le. Nem azért választottak meg, hogy egy pártot képviseljek a kerületben: itt nincs jobb- és baloldali probléma, nincs jobb- és baloldali kátyú. Amitől persze még megvan a baloldali értékrendem.

– Ha a pártja esetleg megszűnne, függetlenként is folytatná a polgármesteri munkát?

– A közéleti karrieremben egyedül II. kerületi polgármester szeretnék lenni. És nem egy cikluson keresztül. (Népszava)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s

Clicky