h i r d e t é s
A lassan másfél évtizede a nyakunkon ülő és a magyar választópolgárok mintegy fele által újra megerősített önkényuralmi rendszert sokan sok szempontból elemezték. Én is – főképpen pszichológiai, szociálpszichológiai nézőpontból.
Nemrég Bese Gergő atya megáldotta a kormánypárti Pesti Srácok szerkesztőségét, s benne – egy neonreklám megszentelése után – Gyurcsány Ferenc feltartott középső ujjas portréját is. Az atya járt a propagandaközpont Megafonban is, amelynek irodáit szintén áldásban részesítette, hogy Isten vezesse a munkájukat.
Raskó György agrárközgazdász szerint jövőre még nagyobb lesz az infláció, mint az idén. Az ársapka, a kereskedőket terhelő extraprofitadó, az energiaárak emelkedése, de leginkább a forint gyengülése – ezek azok a tényezők, amelyek miatt hétről-hétre emelkednek a termékek árai a boltok polcain.
Előnyös helyzetben van, mert jó állapotban vehette át az önkormányzatot, a zöldnek és gazdagnak ismert kerületet, ahol gyerekjáték zöld programot megvalósítani, és a szociális problémák sem lehetnek súlyosak – sokakban ez a kép él a II. kerületről.
Az elmúlt évben jelentősen megemelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak. A kormány család- és lakástámogatási intézkedései, köztük a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) nem tudott komolyan hozzájárulni a lakhatási válság mérsékléséhez, mit több, sok tekintetben rontott a helyzeten.
Talán a járványhatás, talán a pénzügyi eszközökre alapozó családtámogatási intézkedések lecsengése miatt, mindenesetre az év első két hónapjában sokkal kevesebb gyermek született, mint a megelőző két év azonos időszakában. Egyelőre a szakemberek sem tudják a csökkenés okát.
A választási eredményekből is látjuk, a magyar lakosság egy része, úgy hárommillió ember pénzügyi gondolkodásában nem szerepelnek a világgazdasági folyamatok, ellenben létező figura a rezsicsökkentő mágus, aki a nézésével megállítja az inflációt, a járásával az áremelkedést.
Sokan még mindig értetlenül állnak a Fidesz elsöprő múlt heti választási győzelmével szemben. Teljesen más adatokat kaptunk a közvélemény-kutatóktól, az elemzők is mintha másik mozit néztek volna, látszólag még a kormánypárt sem számított ekkora arányú tarolásra. Bódi Mátyás adatelemző geográfussal, a Választási földrajz szakértőjével beszélgettünk az okokról, hátha a térképek, grafikonok, táblázatok rejtik a válaszokat, amiket eddig nem láttunk, vagy nem akartunk látni.
Hisztérikus hangulat uralkodott el a kormánypárti médiában, amiért az ellenzék politikusai, valamint a nem kormánypárti felületek rendre hangot adnak a kételyeiknek, hogy vajon Orbán Viktor átadja-e a hatalmat, ha elveszíti a 2022-es választást.
Tizenöt év után ismét két nagy politikai tömb feszül egymásnak Magyarországon. A 2022-es választás hosszú időre eldöntheti, az ország tovább sodródik-e a balkáni-ázsiai autokráciákhoz, vagy visszafordul az európai szabadságeszmények felé?
A Politico című brüsszeli hírportál és a Süddeutsche Zeitung című német liberális lap a parlamenti választásokkal, a Bild című német lap pedig a kormány nemzetközi migrációról szóló tájékoztatási kampányával kapcsolatban foglalkozott az elmúlt napban Magyarországgal.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványairól írt csütörtökön, a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió pedig a magyar kormány és az Európai Parlament viszonyáról közölt összeállítást.
