A CEU nemcsak jó szakembereket képez, hanem kritikus állampolgárokat is.

Mit jelent ez? Nemcsak azt, hogy valaki törvénytisztelő, hanem nem hagyja, hogy manipulálja a hatalom és kritikus. Nem engedi azt sem, hogy a hatalom meggyőzze arról, a világok legjobbikában él

- mondta Mario Vargas Llosa Nobel-díjas író tegnap az egyetemen az oktatás szabadságról szóló konferencia záróbeszédében.

A rendezvényen Michael Ignatieff rektor bejelentette, hogy pénteken kezdődnek New Yorkban a CEU-val kapcsolatos tárgyalások a magyar kormánnyal.

Bár a kabinet korábban abbéli szándékát hangsúlyozta, hogy csak az amerikai szövetségi kormányzattal tárgyalna a Közép-Európa Egyetem működéséről és sorsáról, két hónap elteltével elfogadta, hogy az oktatás az Egyesült Államokban tagállami hatáskör, a CEU ügye pedig New York államhoz tartozik.

Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott három hete vette fel a kapcsolatot a New York-i kormányzattal, azokban a napokban, amikor Ignatieff bejelentette, hogy a CEU minden oktatási és tudományos tevékenységét Budapesten fogja végezni a 2017-18-as tanévben.

Michael Ignatieff a nyelv mágusaként mutatta be az irodalmi Nobel-díjas perui szerzőt, aki nemcsak író, hanem a rektor szerint egy olyan politikai személyiség is, aki nem félt megvédeni a szabadságot akkor sem, amikor az nem volt könnyű.

Ezt Vargas Llosa megtette mostani, majdnem félórás előadásában is, amelyben összeesküvésnek nevezte a CEU ellehetetlenítésére tett kísérletet.

Mario Vargas Llosa szerint egy komoly akadémiai intézménynek kötelessége jó állampolgárokat nevelni. Úgy gondolja, szerencsések vagyunk, hogy a demokrácia legrosszabb ellenségei, a nácik, a fasiszták és a kommunisták már legyőzettek.

A Szovjetunió összeomlott, mert nem tudta kielégíteni a lakosság alapvető becsvágyait, Kína pedig ugyan még diktatúra, de gazdasága kapitalista.

A demokrácia ellenségei most a demokrácián belül vannak, ezek pedig a populizmus és a nacionalizmus, ami sokszor egybeesik - monda Vargas Llosa, aki szerint a nacionalizmus a globalizmus miatt vereséget szenvedett, és sokan félnek emiatt, többek között a határok megnyitásától is.

Sokan arra vágynak, amiről Karl Popper is beszél, azaz a törzsi társadalmakhoz való visszatérésre.

Ez visszalépés egy primitív világba, amelyben mindenki ismer mindenkit, mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli, a hitek, szokások is ugyanazok.

Ez a törzsi csábítás húzódik meg azon összeesküvés mögött, amellyel be akarják zárni a CEU-t - jelentette ki az író, aki szerint a kritikus szellem veszélyt jelent a magyar kormány számára, amelynek CEU elleni akciója a populizmus megnyilvánulása.

Mario Vargas Llosa 

Mario Vargas Llosa 1936-ban született Arequipában. Perui író, újságíró, irodalomkritikus, akadémikus. Már első regénye, az 1962-ben megjelent A város és a kutyák meghozta számára a nemzetközi elismerést. 2010-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. 1990-ben indult a perui elnökválasztáson.

Fiatalkorában szocialistának vallotta magát, a szocialista ideológiában azonban csalódott, és a liberális demokrácia védelmezőjévé vált. Gyakran megnyilvánul közéleti kérdésekben, kiállt a CEU mellett is.

Legutóbb idén jelent meg regénye magyarul Öt sarok címmel.

Vargas Llosa nagyszerűnek tartja azt a világszintű megmozdulást, amely a CEU ellenes törvénymódosítást követte.

- Szerte a világon ezrek megértették, hogy mi történik itt.

Ez egy fontos csata a jövő Európájáért, amit most építünk, ami a szabadság kultúrájának történetében a legambiciózusabb projekt.

Hetven éve béke van a kontinensen, ami a történelem során magát pusztította

- fejtette ki Vargas Llosa, és hozzátette, hogy az európai projekt sem tökéletes.

Megvédeni a CEU-t azt jelenti, hogy megvédjük azt, ami Európa akar lenni, a szabadság kultúrájának alkotása.

Ami kitermelte a legfontosabb társadalmi, kulturális, politikai eredményeket az emberek történelmében - mondta és optimistán kijelentette azt is, nem hiszi, hogy a konspiráció az akadémia szabadsága ellen győzni fog.

Ha sikerülne, akkor az Európa projektjére nézve is fenyegetést jelentene.

Szerinte ha megnyerjük a csatát, akkor nagy eséllyel a háborút is a populizmus és nacionalizmus ellen.

- A szabadság nem felosztható, nem lehet csak egy részét használni.

Ha van gazdasági szabadság, de politikai nincs, akkor a gazdasági nem fog működni, és ez fordítva is így van.

Vannak kockázatai a szabadságnak, de vannak rendkívüli eredményei is. Ilyen a béke és a jogállam, ami megvéd a politikai önkénytől.

A hitek és meggyőződések különbözőségének köszönhetően a demokrácia az egyetlen olyan rendszer, ami tanul a hibáiból

- mondta az író és megemlítette Soros Györgyöt, az egyetem alapítóját is, akit sokan utálnak, de még többen vannak, akik a demokratikus berendezkedések támogatása miatt hálásak neki. Peruban is segített a korrupt diktatórikus rendszer ellen.

Befolyásos állam

New York állam, amellyel ma kezdődnek a kormány CEU-val kapcsolatos tárgyalásai, a negyedik legnépesebb amerikai állam (19,8 millió lakos), a népsűrűséget tekintve az élen áll, fővárosa, New York 8,5 millió lakosával a legnagyobb amerikai metropolis, 2016-ban Kalifornia és Texas után a harmadik legmagasabb GDP-t állította elő, az Egyesült Államok bruttó nemzeti termékének a 8,6 százalékát.

Két állami egyetemnek, számos neves magánegyetemnek és főiskolának ad otthont. A keleti parti állam jellemzően demokrata többségű, 29 elektora van az 538 tagú elektori kollégiumban. Az állam kormányzója 2011 óta a demokrata Andrew Cuomo, apja, Mario Cuomo 1983 és 1995 között három terminuson keresztül szolgált kormányzóként.

Az idősebb Cuomót váltotta 1995-től 2006-ig a magyar származású, republikánus George Pataki. Az idén a 60. évét betöltő Cuomót már többször győzködték, hogy induljon a demokrata elnökjelöltségért. E. É. 

Az egy órából Vargas Llosa csak felet használt ki beszédével, így a hallgatóság is kérdezhetett.

Ezekre válaszolva az író beszélt például arról, hogy téves az a globalizációval szembeni előítélet, hogy ezáltal uniformizálódik a világ. Szerinte a kultúrák gazdagodni fognak az együttéléssel.

A vallás után szerinte a határok okozták a legtöbb háborút, a globalizáció azonban nem azt jelenti, hogy a nemzetek eltűnnek, hanem inkább azt, hogy megváltoznak. Vargas Llosa nemcsak író, hanem politikai személyiségként is próbált fellépni Peruban, 1990-ben indult az elnökválasztáson, de alulmaradt.

Több más latin-amerikai íróhoz hasonlóan - például Roberto Bolano, Eduardo Galeano, Carlos Fuentes és Gabriel Garcia Marquez - ő is rendszeresen megnyilvánul közéleti kérdésekben és politikai ideológiai szimpátiáit sem titkolja.

Számára a politikai és az irodalom alapvetően összekapcsolódik, de nemcsak műveinek témáiban nyúl gyakran a diktatórikus berendezkedés bemutatásához, az irodalomnak általában fontos szerepet tulajdonít az elnyomó hatalommal szembeni ellenállásban.

Miért gyanús a diktatúrák számára az irodalom, miért alkalmaznak cenzúrát, a kontroll rendszereit? A könyvek veszélyesek, fenyegetik a hatalmat, mert tájékoztatják az embereket arról, ami a tévében, rádióban nem hangzik el.

Régen Magyarországon is úgy olvasták a könyveket, hogy azt akarták megtudni, mi volt az országban.

Amikor egy jó könyvet olvasunk, majd visszatérünk a való világba, rájövünk, hogy a könyv tökéletes világa jobb mint a való világ. Ez elégedetlenséget szül, ami rossz egy diktatúrának, amely tökéletesnek mondja magát - mondta.

Vargas Llosa előadása és így az egész napos konferencia is derűlátó hangulatban ért véget.

De mi lesz, ha mégsem sikerül megvédeni az egyetemet?

- kérdezte az egyik hallgató.

- Sikerülni fog - ez volt az író azonnali válasza, és hozzátette, hogy

a populizmus ellen nehezen lehet harcolni, mert különböző maszkok mögé bújik és könnyen alkalmazkodik.

Nem így van ez Magyarországon, itt ugyanis nem használ maszkokat. Sokkal könnyebb ellene harcolni is.

Az irodalom megment a manipulációtól

Mario Vargas Llosa szerint az irodalom nemcsak a szépség és a boldogság világába viszi el az olvasót, hanem riadóztat mindenféle elnyomásra is.

Erről beszélt 2010-ben, az irodalmi Nobel-díjat megköszönő beszédében.

"Az írók a történeteikkel bemutatják, hogy a világ rossz és a fantázia gazdagabb a mindennapi rutinjainknál.

Ez nehezebben manipulálhatóvá teszi az állampolgárokat, akik így kevésbé hiszik el a vallatók és a börtönőrök hazugságait, akik azt akarják elhitetni, hogy a sorompó mögött biztonságosabb és jobb életet lehet élni. (…)

A fanatizmus ösztönözte barbárság éli virágkorát és a tömegpusztító fegyverek terjedésével őrült megváltók kis csoportja bármelyik nap nukleáris kataklizmát okozhat.

Ellent kell állnunk, szembe kell szállnunk velük és le kell győznünk őket. (…) Védjük meg a liberális demokráciát, ami minden korlátjával együtt a politikai pluralizmust, az együttélést, a toleranciát, az emberi jogokat, a kritika iránti tiszteletet, a jogállamot, szabad választásokat jelenti, azaz mindazt, ami kivezetett minket a barbárságból és közel hozott minket ahhoz a – valójában elérhetetlen - gyönyörű, tökéletes élethez, amit az irodalom talál ki. (…)

Ha szembeszállunk a gyilkos fanatikusokkal, megvédjük a jogunkat arra, hogy álmodhassunk és hogy az álmainkat valósággá tegyük”

- mondta többek között az író, aki hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén lázadását bemutató ábrázolásmódért kapta a díjat.

nepszava.hu