A vádhatóság nem jeleskedik az OLAF-jelzések utáni feltárásokban sem.

Az Európai Parlament illetékes bizottsági ellenőreinek Legfőbb Ügyészségen tett látogatása kapcsán érdeklődtünk a vádhatóságnál, hol tart az Öveges Programmal kapcsolatban indított nyomozás. Mint megtudtuk, több mint három év után sincs gyanúsítottja az ügynek. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a tantermek uniós támogatású fejlesztései ügyében 2014. június óta nyomoznak költségvetési csalás gyanújával, sőt az EU csalás elleni hivatala, az OLAF tavaly szeptemberi javaslata alapján már különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyet a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatósága viszi, gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor. A NAV-nál szintén hiába érdeklődtünk, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem adtak információt.

A Hadházy Ákos LMP-s képviselő feljelentése nyomán ismertté vált ügy egyike azoknak a lezáratlan nyomozásoknak, amelyeket uniós források ésszerűtlen, törvénysértő felhasználása miatt indítottak, de a felelőseit sosem tudták megtalálni. A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítását célzó 14 milliárd forintos programban 52 iskola, 44 vidéki, 8 fővárosi vett részt. Hadházy két szekszárdi tanterem felújítását találta gyanúsnak, mivel a támogatás jó részét nem a kijelölt dolgokra költötték. Az I. Béla Gimnáziumban 157 millió forintból 44 milliót fordítottak a terem kialakítására, 45 milliót a felszerelésére, a többit a pályázat előkészítésére, lebonyolítására, szoftver- és munkaanyag-fejlesztésre. A Garay Gimnáziumban 177 millióba került ugyanez, ebből 35 millió volt a terem, a költségvetés kétharmadát egyéb megbízások tették ki. Veszprémben hasonló arányban fogyasztották az uniós pénzeket. Az Ipari Szakközépiskola és Gimnázium természettudományos kutató-laboratóriumára elnyert 336 millió forintból 103 milliót költöttek a tanteremre, 175 milliót egyéb szolgáltatásokra. A Vetési Albert Gimnáziumban 247 millióból alakítottak ki új labort, a terem 125 millióba került, az egyéb szolgáltatások 44 millióba, a projektmenedzsment 26 millióba, a szakmai megvalósítás 23 millióba.

Az ügyészség közlése szerint az OLAF ajánlására jelenleg 18 bűnügyben nyomoznak az uniós források felhasználása miatt, egy kivételével valamennyit költségvetési csalás gyanújával. A legrégebbi, a Budapesten futó Alstom-metrószerelvények beszerzésének ügye 2011 óta tart. A legújabb idén júliusban kezdődött, tárgya egy úgynevezett vákuum-kamera megépítése. Ezeken kívül további három ügyben kifejezetten az OLAF jelzésére indítottak nyomozást idén.

Hét csalási ügyben azonban megszüntették az eljárást. Ezek közül leghírhedtebb a Budapest Szíve városfejlesztési projekt, amit az Európai Parlament ellenőrei is megtekintettek múlt heti látogatásuk során. Az V. kerületi önkormányzat számára 20-30 millió forintos vagyoni hátrányt okozó ügyben szintén nem sikerült gyanúsítottat találni: addig tartott a nyomozás, hogy a lehetséges vád elévült - még azelőtt, hogy az OLAF szóvá tehette volna: csináljanak valamit. „A megszüntetés indoka, hogy a személyi felelősség a büntethetőség elévülése miatt nem vizsgálható. Az elévülés az OLAF-ajánlás megtétele előtt egy évvel bekövetkezett. Az elévülést kizáró nagyobb vagyon hátrány nem volt megállapítható” - tudatta az ügyészség. Megtudtuk azt is, összesen hét OLAF-ajánlásos ügyben emeltek vádat.

Az Öveges Program visszaéléseit elkövetők azonosításába azonban az ügyészség bicskája is beletört. A Lázár János vezette Miniszterelnökség, az uniós projektek gazdája is hasonlóképpen járt. Bár a tárca ellenőrzési főosztálya súlyos szabálytalanságokat tárt fel a program megvalósításában, felelősöket nem tudott megnevezni.

Kimaradunk az uniós ügyészségből

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön hozzájárult az Európai Ügyészség létrehozásához, így hamarosan megkezdheti munkáját a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek feltárását végző hatóság. Az Európai Ügyészség rendszeréhez egyelőre húsz tagország csatlakozott, közöttük Szlovákia, Csehország, Szlovénia, s Románia. Az Orbán-kormány döntése értelmében azonban Magyarország kimarad a korrupciót feltáró együttműködésből - hívta fel a figyelmet Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke szerint a Fidesz hozzáállása felér egy beismerő vallomással és egyenes lelepleződése annak a narancsos maffiavilágnak, amelyben az európai források „elveszítik közpénz jellegüket.” Ameddig Orbán Viktor az ország miniszterelnöke és párttársa Polt Péter a legfőbb ügyész, addig egyetlen forint közpénz sincs biztonságban - közölte Ujhelyi.

Szerző: Zsidai Péter / nepszava.hu